A guava nem tartozik a leggyakrabban vásárolt gyümölcsök közé, pedig tápanyagprofilja alapján jóval nagyobb figyelmet érdemelne. A trópusi gyümölcs nemcsak kellemesen édes-savanykás, hanem egyszerre gazdag C-vitaminban, rostban és káliumban. Ráadásul a gyümölcsökhöz képest fehérjéből is meglepően sokat tartalmaz – írja a verywellhealth.com.

Egy csésze nyers guava nagyjából 112 kalóriát és 24 gramm szénhidrátot biztosít, miközben körülbelül 4 gramm fehérje és 9 gramm rost is található benne. Különösen figyelemre méltó a C-vitamin-tartalma: ugyanennyi guava több mint 350 milligrammot tartalmazhat belőle. Összehasonlításként egy csésze narancs ennek kevesebb mint harmadát biztosítja.

A C-vitaminra a szervezetnek többek között a kollagén előállításához, az immunrendszer normális működéséhez és a növényi eredetű élelmiszerekből származó vas felszívódásához van szüksége. Antioxidánsként emellett hozzájárul a sejtek oxidatív károsodással szembeni védelméhez. A guava tehát nem valamiféle különleges „immunerősítő csodaszer”, viszont a C-vitamin egyik koncentrált természetes forrása lehet.

Egy csésze guava körülbelül 9 gramm rostot tartalmaz, miközben ugyanennyi narancsban nagyjából 3, a banánban pedig körülbelül 2,5 gramm található. A rost segíti az emésztőrendszer megfelelő működését, hozzájárulhat a hosszabb ideig tartó teltségérzethez, és egy kiegyensúlyozott étrend részeként a vércukor- és koleszterinszint kedvező alakulását is támogathatja.

Ennek egyik oka, hogy a guavát nem feltétlenül kell meghámozni. A héja ehető, és a magok is fogyaszthatók, bár fajtától függően keményebbek lehetnek. Így a gyümölcs olyan részei is bekerülhetnek az étrendbe, amelyeket más gyümölcsöknél gyakran eltávolítunk. Fogyasztás előtt természetesen alaposan meg kell mosni.

És akkor jöjjön az a tápanyag, amely miatt a guava különösen érdekes lehet a banán rajongóinak: a kálium. Egy csésze guava körülbelül 688 milligramm káliumot tartalmazhat, míg ugyanennyi szeletelt banán nagyjából 465 milligrammot. A kálium elektrolitként fontos szerepet játszik a folyadékegyensúlyban, az idegrendszer, az izmok és a szív normális működésében, és a megfelelő bevitel az egészséges vérnyomás fenntartásához is hozzájárulhat.

A guava fehérjetartalma szintén figyelemre méltó, bár érdemes a helyén kezelni. Egy csészében körülbelül 4 gramm fehérje található, ami több, mint amennyit ugyanekkora adag narancs vagy banán biztosít. Ettől még természetesen nem válik fehérjében gazdag élelmiszerré, de görög joghurttal, túróval vagy más fehérjeforrással párosítva tápláló és laktató étkezés része lehet.

A rózsaszín és piros húsú változatokban likopin is található, ugyanaz a növényi pigment, amely a paradicsom és a görögdinnye jellegzetes vörös színéért felelős. Ezek a vegyületek antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, de fontos különbséget tenni a laboratóriumi eredmények és a bizonyított emberi egészségügyi hatások között. A guava fogyasztásától ezért nem várható egy konkrét betegség megelőzése vagy kezelése.

A mindennapokban viszont egyáltalán nem bonyolult beilleszteni az étrendbe. A puhább, érett guavát egyszerűen meg lehet mosni, felszeletelni és önmagában elfogyasztani. Jól működik görög joghurttal, zabkásában vagy turmixban, de gyümölcssalátába és akár salátákba is kerülhet. Ha frissen nem elérhető, a fagyasztott változat is praktikus lehet.