0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 28.

Daganat miatt pusztult ki a pleisztocén rettegett ragadozója?

Az amerikai La Brea kátránygödrökben talált kardfogú macskák csigolyáin igen magas arányban találtak daganatos elváltozásokat. Ez arra enged következtetni, hogy beltenyészet sújtotta a populációt.

A gerincideg-daganatok jelentős fájdalommal járhattak az állat számára, csökkentette a mozgásképességét, ami jelentőseb befolyásolta a zsákmányejtés sikerességét. Emiatt a kátránygödrökben csapdába esett zsákmányállat igen vonzó lehetett számukra, mutatott rá Dr. Hugo Schmökel, a svéd Evidensia Academy és a Zürichi Egyetem kutatója, a Frontiers in Veterinary Science folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. „Egy sérült vagy beteg ragadozó a túlélés érdekében kénytelen dögökre támaszkodni, ezért nagyobb kockázatot is hajlandó vállalni, hogy hozzájusson a táplálékhoz.” – idézte Schmökelt a Phys.org

Halálos csapda

Kaliforniában, a La Brea kátránygödröknél a kőolaj a talaj repedésein keresztül szivárog fel, és ragacsos, fekete kátránytócsákat alkot, amelyek csapdába ejtik az oda tévedő állatokat. A vergődő zsákmány segélykiáltásai odavonzzák a ragadozókat, amelyek aztán maguk is a kátrány fogságába esnek. A pleisztocén korban ezek közé a ragadozók közé tartozott a kardfogú tigris, a Smilodon fatalis.

Kardfogú tigrisek csontvázai a La Brea Kátránytavak Múzeumban
Kardfogú tigrisek csontvázai a La Brea Kátránytavak Múzeumban
By David Monniaux – Self-photographed, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2939314

„A Smilodon lesből vadászott: a késő pleisztocén kori Kalifornia dús növényzetében rejtőzött, rávetette magát zsákmányára, lefogta azt, majd halálos döféssel végzett vele” – mondta Schmökel. „De az elhullott állatok fogyasztása is kétségkívül része volt az életmódjának.”

A La Brea Kátránytavak Múzeumban őrzött, kivételesen jó állapotban fennmaradt kardfogú tigris-maradványok lehetővé teszik a kutatók számára, hogy olyan bizonyítékokat keressenek, amelyek segíthetnek megérteni a faj kihalását. Schmökel és munkatársai a Smilodon gerinccsontjait vizsgálták.

A múzeum gyűjteményében 3722 csigolyát azonosítottak, amelyek legalább 849 kifejlett egyedet képviselnek, majd ezeket kóros elváltozások után kutatva elemezték.

Számos fejlődési rendellenességet találtak: 32 csigolyán a csigolyaív nem fejlődött ki teljesen, 48 összenőtt csigolyát, valamint 226 rendellenesen fejlődött csigolyát – például olyan nyakcsigolyák, melyek úgy fejlődtek, mintha a hátiak lennének és borda csatlakozna hozzájuk.

Még figyelemreméltóbb volt, hogy a kutatók három csigolyán megnagyobbodott nyílásokat találtak, melyeken a gerincidegek haladnak át. Ezek a kitágult részek bizonyítékai annak, hogy daganatos betegségben szenvedtek a kardfogú macskák. Ahogy a daganat növekszik, nyomást gyakorol a csontokra, és fokozatosan kitágul a nyílás.

„Azoknál a kutyáknál, amelyeket gerincideg-daganattal hoznak a rendelőmbe, a legjellemzőbb tünet a fájdalom, és a gerincideg-daganatos emberek többsége is fájdalomra panaszkodik” – mondta Schmökel.

„Valószínűleg a Smilodon esetében is ez történt. Kezelés nélkül, előrehaladott állapotban az érintett ideg és a hozzá tartozó végtag végül elveszíti működőképességét, ami rendkívül megnehezíti a vadászatot.”
Forrás: Phys.org