A Nagojai Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport vizsgálta ezt a jelenséget. A kutatók bevezettek egy új fogalmat, az „energetikai rugalmasságot” (energetic flexibility), és ritka kísérleti bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az egyik időszak energiaigénye miként hat a következő eseményeire. Az eredményeket a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban publikálták.

A kutatócsoport 2021 és 2024 között 251 háromujjú csüllőt (Rissa tridactyla) vizsgált az alaszkai Middleton-szigeten – írja a Phys.org. A 2021-es költési időszakban három csoportra osztották a madarakat. Az egyik csoport extra táplálékot kapott, ami csökkentette a fiókanevelés energiaigényét. A második csoportnál röviddel a tojásrakás után három szárnytollat és két farktollat vágtak le a toll tövénél. Ez a beavatkozás a költési időszak hátralévő részében megnövelte a repülés energiaigényét. A tollak a következő vedlés során újranőttek. A harmadik csoport érintetlen maradt, kontrollcsoportként szolgált.

Minden madárra egy helymeghatározó eszközt szereltek, amely rögzítette mozgásukat a költési időszakon kívül is. A következő évben a kutatók a 251 készülékből 203-at visszaszereztek, és ugyanazokat az egyedeket 2024-ig nyomon követték.

A plusz táplálékot kapó csoport és a kontrollcsoport jóval eredményesebb volt: előbbinél a fiókák 44%-a, utóbbinál 43%-a repült ki sikeresen. A nagyobb energiaigénynek kitett madarak emellett körülbelül tíz nappal korábban hagyták el a költőtelepet, és megkezdték hosszú vonulásukat a Csendes-óceán északi részén át.

A nagyobb energiaigény miatt hamarabb indultak

„Régóta ismert, hogy azok a madarak, amelyek nem tudják felnevelni fiókáikat, korábban hagyják el a költőtelepet. Kutatásunk azonban azt mutatja, hogy a korai távozást nem maga a költési siker vagy kudarc okozza, hanem a szaporodás során felmerülő magas energiaigény” – mondta Akiko Shoji, a tanulmány vezető szerzője és a Nagojai Egyetem Környezettudományi Karának professzora.

A korábbi indulás hosszabb vonulást is eredményezett. Azok a madarak, amelyek a költési időszakon kívül nagyobb távolságot tettek meg, a következő évben nagyobb valószínűséggel költöttek sikeresen. Ez arra utal, hogy a hosszabb vonulás segíthet a költési időszak során elszenvedett energiaveszteség pótlásában.

Ennek azonban ára volt. A nagyobb energiaigénynek kitett madaraknak csak 67%-a tért vissza a következő évben, míg a kontrollcsoport esetében ez az arány 83%, a plusz táplálékot kapó madaraknál pedig 90% volt.

Egyensúlyozás az évszakok között

A kutatók szerint ez a jelenség egy eddig rejtett kompromisszumra világít rá. A nehéz költési időszak után a csüllők több energiát fektettek a következő vonulásba. Ez a stratégia javította a következő évi szaporodási sikert, ugyanakkor csökkentette a túlélési esélyeiket.

Az energetikai rugalmassággal le lehet írni az állatok azon képességét, mellyel a környezeti feltételek változására rugalmasan képesek átcsoportosítani az energiaforrásaikat a szaporodás, túlélés és a vonulás között. Ez egy kulcsfontosságú mechanizmus lehet az úgynevezett áthúzódó hatások mögött. ez megmagyarázza, hogy egyik évszak eseményei miként hatnak a következő időszak szaporodási sikerét vagy a túlélést, mutatott rá Shoji.

A klímaváltozás jelentette kihívás és a következő lépések

Az eredmények fontos következményekkel járhatnak a tengeri madarak jövője szempontjából, mivel a klímaváltozás átalakítja az óceánok élővilágát. Ahogy a zsákmányállatok elérhetősége megváltozik, és a környezeti viszonyok egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, az energia évszakok közötti rugalmas újraelosztásának képessége döntheti el, hogy mely madárpopulációk tudnak alkalmazkodni, és melyek kezdenek hanyatlani.

A kutatócsoport a jövőben miniatűr szívműködés-mérő műszerekkel szeretné nyomon követni a csüllők egész éves energiafelhasználását, hogy feltárják azokat a biológiai folyamatokat, amelyek ezt a rendkívüli rugalmasságot lehetővé teszik.