A metszéssel és hajtásválogatással beállított optimális vegetatív-generatív arány könnyen rossz irányba tolódhat el a virágzásig, ha a károsítók miatt csökken a levélzet asszimilációs képessége. Amennyiben a szükséges növényvédelem hosszabb időre elmarad, az a tőke egészségi állapotára, erőnlétére, élettartamára is kihatással lesz.
Rezisztens és toleráns fajták
Sok szőlőfajta már ellenálló vagy toleráns különféle betegségekre. Ez nagy előny a növényvédelmi tervezés szempontjából, hiszen az adott fajta vegyszerek nélkül is bizonyos ellenálló képességgel rendelkezik az adott betegségekkel szemben. Így az az elleni védekezés időzítése is kevesebb hibalehetőséggel járhat, és a növényvédelmi költség is alacsonyabb.
Természetesen figyelni kell, mert bizonyos években előállhatnak olyan időjárási körülmények, amelyek egyes kórokozók számára nagyon kedvezőek. Ilyenkor a toleráns fajtákat is permetezni kell a betegségek leküzdéséhez.
A lehető legkevesebb, de legjobban időzített permetezéshez ismerni kell a szőlő minden betegségét, az azoknak kedvező körülményeket, és a károsítók megjelenésének várható idejét. Ezek alapján éves permetezési terv készíthető, amit azért rugalmasan kell kezelni, hiszen ha az időjárási vagy más körülmények indokolják, akkor el kell térni a tervtől.
A permetezési fordulókat általában 10-14 naposra tervezzük, és a kijuttatott hatóanyagok összeállításánál és időzítésénél vegyük figyelembe a növényvédelmi előrejelzéseket, valamint az időjárási viszonyokat. Ha a gombabetegségek terjedésére kedvező időjárás közeledik, akkor azok ellen permetezzünk, de ugyanez vonatkozik a kártevőkre is, hiszen rajzásuk előre jelezhető. Jelentős növényvédelmi probléma föllépése esetén a fordulók közötti idő csökkenthető, illetve sok szer koktélban is kijuttatható, ami csökkenti az egyes kezelések költségét.
Hatóanyagok rotációja
Váltogassuk a hatóanyagokat, így elkerülhető a rezisztencia kialakulása. Felszívódó szerrel csak erős fertőzés, vagy fertőzésveszély esetén permetezzünk. Normál esetben és időjárási körülmények között a kontakt szereket túlsúlyba helyező technológia is megfelelő védelmet nyújthat.
A permetezés nem pótolja a zöldmunkákat, és ez fordítva is igaz, ám a zöldmunkák hatékonyabbá, eredményesebbé teszik a permetezést. A tőkefejet tisztítsuk, a vízhajtásokat vágjuk ki, gondoskodjunk róla, hogy a lombozat szellős legyen. Azzal, hogy a légmozgás megfelelő a levelek között, sokat tehetünk a gombabetegségek visszaszorításában. Ugyanez igaz a sorok gyomirtására is: érdemes kapálni, ami bár munkaerő-igényes, de ha a sor gyomos marad, az fenntartja az állandó páraellátást a gombák fejlődéséhez.
A lombtrágya hatékonyságaSzükség esetén a vegyszeres permetezésekkel egy menetben lombtrágya is kijuttatható a növényekre. Ilyenkor gyakori hiba, hogy a permetléhez használt víz hőmérsékletét, keménységét és kémhatását nem vizsgálják, vagy állítják be a bekeverés előtt. Érdemes azonban elolvasni a használt szer leírását, három paraméter beállításától függően ugyanis a két szélsőérték között 30-35%-os különbség is lehet a lombtrágya hasznosulásában. Ez ugyanannyit jelent, mintha 30-35%-kal drágábban vettük volna meg a szert. |
Folyamatos megelőzés
A szőlő növényvédelmére is igaz, hogy hasznosabb megelőzni a bajt, mint kezelni. A fiatal hajtásokat már a kihajtás után röviddel a rügyben áttelelt lisztharmat fertőzheti meg, de atkák is megjelenhetnek a zsenge leveleken. Ekkor még a kontakt kéntartalmú szerek is hatásosak lehetnek. 20 °C-ot meghaladó hőmérsékleten és erős napsütésben a kéntartalmú szerek perzselhetnek, ezért a reggeli vagy kora esti órákra célszerű időzíteni a szer kijuttatását. Amikor a hajtások elérik a 20 centiméter körüli hosszúságot, a lisztharmat mellett a peronoszpóra is megjelenhet az állományban, akkor már érdemes a kombinált, vagy felszívódó hatású szerekre váltani.
A május végi időszakban, ha a nappali hőmérséklet nyárias, és az éjszakákon sem csökken 10 °C alá, továbbá sok a csapadék, akkor szinte biztos, hogy védekezés híján megjelennek a peronoszpóra primer tünetei. Az első fertőzések létrejötte után pedig egy tartósabb párásság is elég újabb fertőzések kialakulásához.
Ha a május vége csapadékos (ami az idén nem valószínű az előrejelzések szerint), akkor a peronoszpóra mellett a szürkepenész megjelenésére is számítani kell. Ez a betegség azokon a területeken okoz több gondot, ahol magas művelésű, vagy szálvesszős, hosszúcsapos metszést alkalmaznak. Erre a betegségre hajlamosabbak egyes fajták, valamint azok az ültetvények, ahol az adott, vagy az azt megelőző évben jégverés okozott kárt. A sebzési helyeken található konídiumok újabb esőzések alkalmával újra fertőzhetnek.
Fogékony a betegségekre
A virágzást megelőző időszakban fontos lisztharmat és peronoszpóra elleni védekezés virágzáskor kiegészül a botrítisz ellenivel is, amelyre szintén inkább a szisztémikus szerek alkalmasabbak.
A virágzás kezdetén a szőlő nagyon érzékeny, akkor már mindenképp a felszívódó, kombinált szerek alkalmazása javasolt. Virágzás idején rovarölő szert már ne használjunk, és a réztartalmú szereket is mellőzzük, mert a méhekre veszélyesek és egyes fajtáknál a bogyók kötődését is hátráltatják. Virágzás előtt is hasznos a permetszerekkel egy menetben lombtrágyát is kijuttatni, ami segíti a növény harmonikus tápanyagellátását. A bogyósodástól kezdve, ha az időjárás nem vetíti előre jelentős fertőzés fellépését, akkor indulásnak elegendők lehetnek ismét a kontakt szerek, ám fertőzésveszély esetén át kell állni a felszívódókra.
A szerrotáció továbbra is fontos, és érdemes kiemelni, hogy ne a szer márkaneve, hanem a hatóanyag alapján váltogassuk őket a rezisztencia kialakulásának megelőzésére. Hiszen ha ugyanolyan hatóanyagú, de más cégek más márkanevű szereivel permetezünk, akkor az azonos hatóanyag miatt semmit nem tettünk a kórokozó rezisztenssé válása ellen.
A virágzás alatt, ha esős, hűvös idő volt, akkor nagyon fontos a felszívódó, és minél hosszabb hatású szerek alkalmazása. Ezt követően majd a fürtzáródás időszaka lesz még kritikus növényvédelmi szempontból.
