A Chesteri Állatkert – amely az egyetlen brit intézmény, amely részt vesz a tenyésztési programban – 32 ritka montseny-hegységi gőtét (Calotriton arnoldi arnoldi) telepített vissza egy Barcelona közelében fekvő hegyvidéki élőhelyre. A Montseny-hegységben bennszülöttnek tekinthető faj érdekessége, hogy 2005-ben írták le a tudomány számára. Egészen addig nem különböztették meg a nála jóval nagyobb és elterjedtebb pireneusi gőtétől (Calotriton asper).
További több mint száz egyed még az állatkertben él, ahol tovább fejlődnek, hogy a későbbiekben újabb visszatelepítésekre is sor kerülhessen.
A montseny-hegységi gőte csokoládébarnára színezett, aranyszínű pöttyökkel tarkított kétéltű, amely legfeljebb 10 centiméteresre nő. A faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája szerint kritikusan veszélyeztetett, és becslések szerint a vadonban már kevesebb mint 1500 példány élhet.
Ezek a gőték annak ellenére, hogy a kétéltűek közé tartoznak, kifejezetten vízi életmódot folytatnak. Főként a hűvös, tiszta, gyors folyású hegyipatakokban találhatók meg. Kutatások bizonyítják, hogy képesek akár a 31 Celsius fokos vizet is elviselni, bár ez nem ideális számukra. A magas hőmérséklet elvándorlásra készteti őket.
A kitridiomikózis a Batrachochytrium dendrobatidis rajzóspórás gomba által okozott betegség, amely kizárólag kétéltűeken fordul elő. Európában a betegség 1997 óta tizedeli a kétéltűeket; Spanyolország magashegyi vidékein észleltek először tömeges állománypusztulást.
A szabadon engedett gőtéket UV-fényben látható jelölésekkel látták el, hogy a kutatók nyomon követhessék mozgásukat, és felmérhessék a visszatelepítési program sikerességét.
