A túlfogyasztás mérséklésére számos területen szükség van, például a városfejlesztésben, az élelmiszer-termelésben, de még az energiatermelésben is. A Global Footprint Network úgy számolja, hogyha a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás a felére csökkenne, már az akár három hónappal későbbre tolhatná a túlfogyasztás napját.

A WWF Magyarország közleménye arról ír, hogy a bolygó lakossága 73 százalékkal gyorsabb ütemben éli fel a természet erőforrásait, mint ahogy azok regenerálódni tudnának. Ha megfordítjuk, ez azt jelenti, úgy élünk, mintha 1,73-nyi Föld állna rendelkezésünkre. Ha mindenki úgy élne, mint Katar lakói, az emberiség már február 4-ére felhasználná a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Hasonlóan korán érkezne el a túlfogyasztás napja Luxemburg (február 17.) és Szingapúr (február 23.) fogyasztási szintjének esetében is. Ellenben, ha megnézzük Banglades, Nepál, Etiópia egy főre jutó ökológiai lábnyomát, akkor az a szint alatt marad.

A WWF szakemberei úgy vélik, a szélenergiában nagyon nagy kiaknázatlan potenciál rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát, ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka.

Amennyiben a kormány megvalósítja azt a bejelentését, hogy 2030-ig a hazai szélerőművek beépített kapacitását a tízszeresére növelnék a mostaninál, az nagy lépés lehet az energiaszuverenitás megerősítésében és klímacélok elérésében, ugyanakkor a fejlesztéseket átlátható, kiszámítható keretek között, a természeti, társadalmi és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével kell megvalósítani.