Szárazságtűrő cserjék napos kertekbe
A forró, száraz nyarak egyre több kerttulajdonost késztetnek arra, hogy újragondolja növényválasztását. Ugyanakkor továbbra is szeretnénk színeket, virágokat és üde zöldfelületeket, csak lehetőleg kevesebb öntözéssel.
A hagyományosan vízigényesebb növények, például a hortenziák, a napos, száraz fekvésű kertekben egyre több odafigyelést igényelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a látványos virágzásról le kellene mondanunk. Érdemes inkább olyan fajok között válogatni, amelyek természetüknél fogva jobban alkalmazkodnak a meleghez és a vízhiányhoz.
Erre jó példa az elmúlt évek egyik nagy kedvence és cikkünk ötletadója, a selyemmirtusz. Feltűnő, élénk színű virágai a nyár második felében jelennek meg, éppen akkor, amikor a kert sok más növénye már túl van a fő virágzási időszakán. A növény napos, meleg fekvést kedvel, és megfelelően begyökeresedve a szárazabb időszakokat is jól viseli.
A választék meglepően széles: a kékeslila virágú kékszakálltól a hosszú ideig virágzó cserjés pimpón át a színes lombú borbolyákig és az örökzöld borókákig sokféle növény közül választhatunk. A kérdés elsősorban az, hogy a kert adottságaihoz melyik illik a legjobban.
A kínai selyemmirtusz
A selyemmirtusz (Lagerstroemia indica) Ázsia melegebb vidékeiről származó, lombhullató cserje vagy kisebb fa. Napos, meleg fekvésben és jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legszebben. Virágai az aktuális hajtásokon jelennek meg, ezért a növény a nyár második felében, amikor több korábban virágzó cserje már elnyílott, különösen látványos.
Magyarországi telepítésénél azonban a télállóságra is figyelni kell. A védett, napos fekvés és a megfelelő fajta kiválasztása fontos, különösen a fiatal növények esetében. A selyemmirtusz tehát nem minden kertben jelent automatikusan problémamentes választást, de megfelelő helyen a szárazabb, melegebb nyarak egyik érdekes dísznövénye lehet.
A legfontosabb tulajdonsága azonban talán az, hogy megmutatja: a víztakarékos kertben sem kell lemondani a látványos virágzásról.
Kékszakáll – kék virágok nyár végén
A kékszakáll (Caryopteris × clandonensis) kisebb termetű, körülbelül egy méteresre növő cserje, amelynek egyik legnagyobb értéke a késői virágzás.
Napos fekvést, jó vízáteresztő talajt kedvel, és beállt növényként jól tűri a szárazságot. Kifejezetten rosszul viseli viszont a téli pangó vizet, ezért kötött, rosszul szellőző talajon a megfelelő vízelvezetésre különösen ügyelni kell.
Kompakt mérete miatt kisebb kertekben is használható. Levendulával, zsályákkal vagy díszfüvekkel társítva természetes hatású, mégis színes növénycsoport alakítható ki belőle.
