0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 13.

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósít

Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz forrás az ehhez szükséges beruházásokra.

Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal.

A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket.

Fotó: Adham Fathi , Unsplash

A klímaátállás évtizedeken keresztül jelentős beruházási igénnyel jár, miközben a költségvetési prioritások és a rendelkezésre álló források évről évre változhatnak.

Ezért önmagában kevés lehet meghatározni, hogy Magyarország mikorra és mennyivel csökkentse a kibocsátását: azt is biztosítani kell, hogy a szükséges pénzügyi források tartósan rendelkezésre álljanak.

„Egy klímatörvény akkor tud valódi hatást gyakorolni a gazdaságra, ha nemcsak célokat fogalmaz meg, hanem azok finanszírozásának kereteit is beépíti az államháztartás, illetve a pénzügyi rendszer működésébe” – írja Gyura Gábor a Másfélfokon megjelent cikkében.

A klímaköltéseket is védené a törvény

Fotó: Bernd Dittrich , Unsplash

A civil klímatörvény-tervezet egyik javaslata szerint a klímasemlegesség eléréséig az éghajlatpolitikai kiadások összege nem csökkenhetne az előző évben erre fordított összeg reálértéke alá. A cél, hogy egy-egy sürgetőbbnek látszó költségvetési igény miatt ne lehessen könnyen visszavágni a hosszú távú klímavédelmi kiadásokat.

Hasonló, hosszú távú gazdaságpolitikai célokat védő szabályok már ma is léteznek: ilyen például az államadósság túlzott növekedését meggátoló alkotmányos korlát. Gyura Gábor szerint a klímapolitikában is szükség lehet olyan szabályokra, amelyek kiszámíthatóvá teszik a finanszírozást.

A civil tervezet emellett Nemzeti Éghajlatvédelmi Alapot is létrehozna. Ez nem új adókból teremtene új forrásokat, hanem egy helyre terelné a már jelenleg is klímacélokra fordítandó bevételek egy részét, például a kibocsátási egységek árveréséből származó pénzeket.

Így átláthatóbbá válhatna, mennyit és mire költ az ország, és a többéves árvízvédelmi, vízmegtartási, energiahatékonysági vagy természet-helyreállítási beruházások finanszírozása sem függne kizárólag az éves költségvetési ciklustól.

Forrás: Másfélfok

Magazin ajánló: