Az állami pénznek magántőkét is kell mozgósítania
Az állami költségvetés azonban önmagában nem elegendő. A bankok, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és más pénzügyi intézmények hatalmas forrásokat kezelnek, ezért a klímaátálláshoz megfelelő ösztönzőkkel ezek egy jelentős részét is zöld beruházásokra lehetne mobilizálni.
A civil javaslat egyrészt arra ösztönözné a pénzügyi intézményeket, hogy mérjék fel finanszírozásuk éghajlati hatásait és kockázatait, részesítsék előnyben a környezeti szempontból fenntartható beruházásokat, és tegyék átláthatóbbá zöld finanszírozási tevékenységüket. Gyura Gábor szerint ugyanakkor a részletszabályokat körültekintően kell kialakítani, mert uniós előírások és a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programja révén már ma is számos hasonló követelmény létezik – ezekre építve érdemes továbblépni.
Fotó: Yves Bernardi , Pixabay
Kiemelt szerepet kaphatnának az állami pénzügyi intézmények is. Az MFB, az Eximbank és a garanciaszervezetek kedvezményes hitelekkel, garanciákkal vagy más eszközökkel olyan beruházások kockázatának egy részét vállalhatnák át, amelyek tisztán piaci alapon még nem, vagy túl drágán jutnának pénzhez.
A klímacélokból beruházási terveknek kell születniük
Hiába áll rendelkezésre több zöld finanszírozás, ha nincsen megfelelő beruházási szándék. A kibocsátások jelentős része a vállalatok és a háztartások energiahasználatához kapcsolódik, ezért az átálláshoz technológiacserére, energiahatékonysági fejlesztésekre, elektrifikációra és például az épületek szigetelésére van szükség.
A civil tervezet ezért a nagyobb vállalatok számára átállási tervek készítését írná elő. Ezekben a cégeknek nemcsak klímacélokat kellene megfogalmazniuk, hanem azt is bemutatniuk, milyen konkrét beruházásokkal érik el őket, és ezekhez milyen finanszírozás szükséges. Egy ilyen terv a bankok és befektetők számára is jóval használhatóbb alap lehet, mint egy általános, távoli klímasemlegességi vállalás.
A rendszer működését egy új Klímafinanszírozási Tanács segíthetné, amelyben a pénzügyi és klímapolitikáért felelős állami szereplők, a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi szektor és más érintett szereplők képviselői egyeztetnének. A testület azt követné nyomon, hogy rendelkezésre állnak-e a klímacélok megvalósításához szükséges pénzügyi források, megfelelően működnek-e a finanszírozási piacok, és szükség esetén milyen szabályozási vagy szakpolitikai változtatásokra lenne szükség.
A kérdés az, sikerül-e olyan szabályokat kialakítani, amelyek a költségvetést, az állami pénzügyi intézményeket, a bankokat és a vállalatokat is ugyanabba az irányba terelik – és ezzel a klímacélokat ténylegesen finanszírozható beruházásokká alakítják.
