Az aszály nem akkor ér véget, amikor végre megnyitjuk a kerti csapot, és a kiszáradt fák sem ébrednek fel azonnal a mélyöntözés másnapján.
Gubacsi Attila Zoltán, akkreditált Green City tanácsadó részletes elemzése rávilágít arra a kevéssé ismert élettani tényre, hogy a talaj átnedvesedése és a növények valódi helyreállása között akár hetek is eltelhetnek – a tartós vízhiány ugyanis mélyreható folyamatokat indít el a fák szervezetében.
Mi történik a fában a szárazság alatt?
Belső védekezésbe kezd: a fa a kiszáradás ellen gázcserenyílásai (sztómái) zárásával védekezik, amit a hormonális jelzőmolekula, az abszcizinsav (ABA) szabályoz.
Lassulnak az anyagcserefolyamatai: A sztómák zárásával kevesebb víz párolog el, de kevesebb szén-dioxidot is vesz fel, emiatt a fotoszintézis és a növény növekedése drasztikusan visszaesik.
Láthatatlan stresszben él: A lomb sokáig zöld és egészségesnek tűnő maradhat, miközben a fa hűtőteljesítménye és belső keringése már rég takaréklángon ég.
Tartós szövetkárosodás következhet be: Súlyos aszályban a vízszállító szövetekben (xilém) gázbuborékok keletkeznek (mint az embereknél az embólia), ami megszakítja a vízszállító oszlopot. Ezt a károsodást egyetlen alkalmi öntözés már nem tudja azonnal helyreállítani.
Gubacsi Attila szerint:
Honnan ismerhetjük fel, hogy egy fa bajban van?
• Korai lombehullás már július végén, augusztus elején (Nézd ezt a szomorú tulipánfát)
• A levelek mérete csökken, kanalasodik és/vagy elvesztik fényüket
• A fa koronájának felső harmada ritkul, egyes gallyak elszáradnak
