A cseh mezőgazdaság számára korántsem könnyű évben rendezték meg augusztus végén České Budějovicében az 52. Země živitelka nemzetközi agrárkiállítást. A több mint hatszáz kiállítót felvonultató rendezvény idei mottója az „Innováció minden területen” volt, és ennek megfelelően a hagyományos mezőgazdasági gépek, állatbemutatók és élelmiszeripari kiállítók mellett látványosan előtérbe kerültek a mesterséges intelligenciára, drónokra, robotizációra és precíziós gazdálkodásra épülő megoldások.
Az esemény ugyanakkor nem csupán technológiai bemutató volt. A megnyitón a cseh agrárágazat aktuális gondjai is hangsúlyosan megjelentek. Jan Doležal, a Cseh Agrárkamara elnöke szerint az ágazat 2026-ban mintegy 20 milliárd cseh korona, vagyis nagyságrendileg 320 milliárd forint árbevételtől eshet el.
A tejágazat helyzete sem kedvező, az alacsony felvásárlási árak miatt Doležal számítása szerint a tejtermelők összesített napi árbevétel-kiesése eléri a 20 millió koronát, vagyis mintegy 300 millió forintot.
Nem minden kárt fizethet az állam
Petr Pavel cseh államfő augusztus 24-én látogatott el a kiállításra, ahol az időjárási szélsőségek és a gazdálkodók kárenyhítésének kérdése is szóba került.
Pavel az aszályt, a késői fagyokat és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot emelte ki a legnagyobb kockázatok között. Szerinte hosszabb távon nem elsősorban a károk utólagos megtérítésére, hanem a gazdaságok ellenállóbbá tételére kell építeni.
Forrás: Facebook
A kérdés Csehországban különösen időszerű. A mezőgazdasági minisztérium már a kiállítás előtti napon arra figyelmeztetett, hogy az ország ismét szárazsággal küzd, és több víztározóba a sokéves átlagnál jóval kevesebb víz érkezik. Petr Pavel már júniusban is egyeztetett Martin Šebestyán mezőgazdasági miniszterrel a helyzetről. Akkor az elnöki hivatal szerint az idei tavasz a mérések kezdete óta a legszárazabbak közé tartozott.
Ez a vita a magyar gazdálkodók számára sem ismeretlen. A szélsőséges időjárás miatt egyre fontosabb kérdés, meddig terjedhet az állami kárenyhítés, és mit kell maguknak a gazdaságoknak megoldaniuk.
Mesterséges intelligencia a földeken
A kiállítás másik fontos témája az alkalmazkodást segítő technológia volt. Petr Pavel szerint a mesterséges intelligencia és a precíziós megoldások néhány év alatt új lehetőségeket nyitottak a mezőgazdaságban. Segítségükkel egyre pontosabban lehet a beavatkozásokat az adott terület állapotához igazítani, a drónok pedig folyamatos információt adhatnak a növényállományról és a talajról.
Forrás: Facebook
Martin Šebestyán mezőgazdasági miniszter szintén a technológiai fejlődés jelentőségét emelte ki. Szerinte az új megoldások akkor igazán értékesek, ha egyszerre javítják a termelés hatékonyságát és segítik a talaj, a vízkészletek, a táj és az állatok védelmét. A Smart Farming szakmai programban ezért külön figyelmet kaptak a mesterséges intelligenciára, a precíziós gazdálkodásra és a robotizációra épülő fejlesztések, köztük már üzemi körülmények között is alkalmazható technológiák.
A bemutatott újdonságok között 11 méteres munkaszélességű kaszálógép, mezőgazdasági drónok, mesterséges intelligenciára épülő rendszerek és új vetőmag-kezelési megoldások is szerepeltek. A fejlesztések egyre kevésbé számítanak kísérleti technológiának, és mind inkább a mindennapi gazdálkodást szolgálják.
Válság és alkalmazkodás egyszerre
Az idei kiállításon jól kirajzolódott, milyen kettős helyzetben van a cseh mezőgazdaság.
A 20 milliárd koronára becsült idei árbevétel-kiesés azt is jelzi, hogy a modernizáció már nem csupán versenyképességi kérdés. A precíziós technológiák, a talaj és a növényállomány folyamatos megfigyelése, a drónok vagy az ellenállóbb fajták egyre inkább a termelési kockázatok csökkentését szolgálják. Ehhez azonban beruházásra, kutatásra és kiszámítható támogatási háttérre is szükség van.
