A ragadós száj- és körömfájás régóta ismert betegség, a mostani járványhelyzet mégis szokatlan. A kórokozó SAT1 szerotípusát 2025 óta egyre több olyan országban azonosítják, ahol korábban egyáltalán nem, vagy évtizedek óta nem fordult elő.

A Világállategészségügyi Szervezet, a WOAH szerint különösen aggasztó, hogy ugyanannak a szerotípusnak, a SAT1-nek a felbukkanását egymástól több ezer kilométerre fekvő térségekből jelentették.

Mindez azt mutatja, hogy a SAT1 földrajzi terjedése a korábbi történelmi mintázatokhoz képest jelentősen kiszélesedett, és új régiókban való megjelenésének kockázatát nehezebb kizárólag a korábbi elterjedési térképek alapján megbecsülni.

A SAT1 elnevezés a Southern African Territories 1 rövidítése. A szerotípust 1948-ban azonosították, és hosszú időn át főként Afrika déli részéhez kötődött. Bár az 1960-as években a Közel-Keleten és Európa egyes részein is előfordult, később ismét elsősorban dél-afrikai problémának számított. Ez a kép változott meg látványosan az elmúlt másfél évben.

Nem az elhullás a fő veszteség

A ragadós száj- és körömfájás a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket és más párosujjú patásokat, valamint több vadon élő fajt is megbetegíthet. Rendkívül fertőző vírusról van szó, amely közvetlen állatkontaktussal, fertőzött járművekkel, eszközökkel, takarmánnyal, ruházattal és akár a levegőn keresztül is terjedhet. A vírus gyors terjedését az állatok, emberek és szállítóeszközök intenzív mozgása különösen elősegítheti.

Felnőtt állatokban az elhullás általában alacsony, a gazdasági kár azonban ettől még súlyos lehet. A láz, a szájban, a tőgyön és a lábvégeken kialakuló hólyagok, a sántaság, az étvágytalanság és a termelés visszaesése közvetlen veszteséget okoz. Fiatal állatokban a betegség súlyosabb lefolyású lehet, és szívizom-károsodás miatt az elhullás kockázata is magasabb.

Emiatt a betegség gazdasági következményei országonként nagyon eltérőek. A WOAH által idézett elemzések szerint a nagyobb, sok lábon álló gazdaságok könnyebben elviselhetik a járvány okozta sokkot, míg a kisebb, állattenyésztéstől erősen függő országokban a veszteség akár a GDP egy százalékát is elérheti. A kereskedelmi zavarok költsége ráadásul legalább akkora lehet, mint maga a közvetlen termeléskiesés.

A dél-afrikai helyzet önmagában nem érte váratlanul a szakembereket. 2026 elején Dél-Afrikában nőtt a kitörések száma, és Botswana, Eswatini, Lesotho, Zambia, valamint Zimbabwe is új eseteket jelentett. Több járvány olyan körzeteket is érintett, amelyeket korábban hivatalosan ragadós száj- és körömfájástól mentesnek ismertek el.