Június közepétől Franciaországban, Svájcban és Dél-Németországban egyre több szarvasmarhánál jelentkezett láz, hasmenés, étvágytalanság és feltűnő tejtermelés-csökkenés.
A tünetek elsőre a Schmallenberg-vírus vagy más, vérszívó törpeszúnyogok által terjesztett fertőzések gyanúját vetették fel, ám a vizsgálatok ezeket nem igazolták.
Augusztus elején a német Friedrich-Loeffler-Institut (FLI) egy olyan vírust azonosított a beteg állatok mintáiban, amelyet Európában korábban még nem mutattak ki.
A részletes genetikai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a kórokozó a Shamonda-vírushoz tartozik, illetve ahhoz nagyon közeli változat.
A vírus nem teljesen ismeretlen. Először az 1960-as években Nigériában izolálták szarvasmarhából és Culicoides törpeszúnyogokból, később Afrikában, majd 2002-ben Japánban is kimutatták. Európában azonban 2026 nyaráig nem írták le. A mostani megjelenés azért különösen figyelemre méltó, mert a korábban főként Afrikában és Ázsiában előforduló, vérszívó rovarok által terjesztett vírus rövid idő alatt több európai országban is felbukkant.
Gyors terjedés a szarvasmarhák között
Svájcban július végén erősítették meg először a fertőzést. Azóta az ország nagy részén kimutatták a vírust, és augusztus közepére Liechtensteinben, Hollandiában és Ausztriában is megjelent.
A beteg szarvasmarhákban általában rövid ideig tartó, de látványos tünetek jelentkeznek. A svájci megfigyelések szerint a láz meghaladhatja a 40 Celsius-fokot, jellemző az étvágytalanság, a hasmenés és a tejhozam hirtelen, akár jelentős visszaesése.
Egy-egy állományban a megbetegedési hullám rendszerint két-három hétig tart. A felnőtt állatok többsége néhány nap vagy hét alatt felépül, és eddig nem tapasztaltak számottevően emelkedett elhullást a szarvasmarhák között.
A vírust vérszívó Culicoides törpeszúnyogok terjesztik, amelyek a kéknyelv-betegség és a Schmallenberg-vírus továbbadásában is szerepet játszanak. Emiatt a fertőzés terjedését nehezebb megfékezni, mint azoknál a betegségeknél, amelyek közvetlenül állatról állatra adódnak át. A törpeszúnyogok nyáron és kora ősszel a legaktívabbak, ezért a szakemberek arra számítanak, hogy a hűvösebb idő beköszöntével a fertőzések száma is csökkenhet.
