– A koronavírus járvány miatti rendkívüli állapot bevezetésével egy időben szövetségünket megkereste az Agrárminisztérium, és a szervezetünkön belüli operatív bizottság felállítását kérte. A rendkívüli helyzetben a minisztérium egyik kiemelt feladata az élelmiszer-ellátás zavartalanságának biztosítása volt, ennek pedig egyik összetevője a csomagolóanyagok, csomagolóeszközök rendelkezésre állása. Örömteli volt, mert kérés a csomagolás stratégiai jelentőségének kormányzati elismerését fejezte ki, egyben felelősségteljes is, mert átéreztük felelősségünket – mondja a főtitkár.
A csomagolóanyagok iránti vélemény a közvélekedésben valóban negatív, főként a hulladékképző tulajdonságának a kiemelése a mérvadó. A járvány ideje alatt a fogyasztói magatartás megváltozott, bár a főtitkár nézete szerint inkább ösztönszerűen, mint tudatosan.
– Tömegesen elkezdtünk maszkot, kesztyűt viselni, arcunk, légzőszervünk, illetve kezünk közvetlen védelmével kívántunk védekezni a fertőzés ellen, ugyanez az igény jelentkezett a csomagolatlanul megvásárolható áruk felületének szennyeződéstől való megvédése érdekében is. Természetes volt, hogy a boltokban számolatlanul volt műanyag zacskó, sokszor a fóliakesztyűt is az helyettesítette. Nem sokkal később pedig nagy egyetértés mutatkozott a műanyag zacskók betiltása érdekében… Ezért gondolom, hogy a csomagolás szerepének felértékelődése csak átmeneti és szerepének nem tudatos felismerésén alapult –vallja Nagy Miklós.
A friss áruk tekintetében nem szabad elfelejteni, hogy ezek többnyire gyorsan romló áruk, gondoljuk a hamar megszáradó péksüteményre, vagy a nedvességvesztés miatt elfonnyadó zöldségre, gyümölcsre.
Ez az ábra azt mutatja, hogy gyakorlatilag érdektelen a brokkoli tárolásának módja (hűtőben, vagy hűvös helyen), csak az az érdekes, hogy csomagoljuk-e vagy sem. A két változat között 8-10-szeres különbség van, azaz a csomagolásban ennyivel hosszabb ideig tartható a termék, óvható meg a minősége, tartható fogyasztásra alkalmas állapotban.
A járvány ideje alatt a közétkeztetésben is fontos szerepet kapott a csomagolás. A nagy egységű, badellás kiszállítást fertőzés-megelőzési okokból leállították, és adagonkénti csomagolásban juttatták el a fogyasztókhoz. . Ez a gyakorlat is figyelemre méltó, mert az Európai Bizottság által kidolgozott egyszer használatos műanyagok visszaszorítására vonatkozó irányelv egyik rendelkezése épp e csomagolóeszközök fokozatos visszaszorítására terjed ki.
Ez az ábra pedig azt szemlélteti pontosan, hogy a kenyér teljes életciklusában bekövetkező környezetterhelés és a védelméül szolgáló műanyag zacskó környezetterhelése hogyan aránylik egymáshoz.
– A csomagolási hulladékokért sosem az anyag, mindig a nem megfelelő emberi magatartás a felelős. Ha ezek a gondolattok belevésődnének a fogyasztók tudatába, akkor a csomagolás elnyerhetné megbecsülését és nem pedig azt, hogy a megvetés övezze.
Felelősen gondolkozva ugyanakkor be kell látnunk, hogy magunknak fogyasztóknak kell tudatosabbá válnunk, megelőzéssel kell törekedni a felesleges anyaghasználatoktól, az erőforrások igénybevételétől, a mellőzhető környezetterheléstől.
