Május második felében menetrend szerint megérkeznek afrikai telelőhelyeikről az európai gyurgyalagok, hogy elfoglalják költőhelyeiket a löszfalakban és homokbányákban.

A hazai madarászok és természetkedvelők számára ez az időszak az év egyik legszebbje, a méhészmadárnak, gyurgyókának, török fecskének vagy piripiónak is nevezett szárnyasok visszatérésével pedig végleg kezdetét veszi a nyár. Ez utóbbi elnevezést a nagy magyar polihisztor, Herman Ottó is használta könyveiben.

A telet a Szaharától délre, Kelet- és Dél-Afrikában töltik. Mivel szinte kizárólag repülő rovarokkal – darazsakkal, méhekkel, szitakötőkkel, lepkékkel – táplálkoznak, meg kell várniuk, hogy a hazai rovarvilág is feléledjen. A megérkezést követően a párok azonnal munkához látnak. Nem raknak fészket, hanem kolóniákban, üregekben költenek. Erőteljes csőrükkel és lábaikkal akár 1,5-2 méter mély lyukat is ásnak a függőleges partfalakba, és ennek a végén alakítják ki a biztonságos költőhelyet. Általában 5-7 fehér tojást raknak, melyeken a szülők felváltva kotlanak.

„A párok alakítása rendkívül látványos rituálé, amikor a hím udvarol, finom rovart visz a csőrében a kiszemelt tojónak. Ha neki tetszik a »nászajándék« és elfogadja azt, párként folytatják az életüket” – magyarázza Györke Zsombor természetfotós, akinek kedvenc témája e szemrevaló madár.

A költőüregek környékén a legkönnyebb őket lencsevégre kapni. Megfigyelhetjük, amint egy-egy száraz ágon, karón lesben állva várják a zsákmányt, majd hirtelen, nyílszerű repüléssel csapnak le rá.

Esős napokon, amikor a többi rovar kevésbé repül, előszeretettel táplálkoznak fullánkos rovarokkal is, és bár szervezetük immunis a méhek mérgére, megvan a technikájuk a biztonságos fogyasztásra. Nem a heréket, hanem a fullánkos dolgozókat kapják el, majd a csőrükben tartva egy ághoz vagy kőhöz ütögetik, dörzsölik, mielőtt lenyelnék vagy a fiókáknak adnák, így hatástalanítják a „fegyvert”.

Sajnos a méhészek gyakran neheztelnek a gyurgyalagokra, nem szívelik őket a kaptárok környékén, noha a kutatások bebizonyították, hogy korántsem tesznek akkora kárt a háziméh-állományban, mint azt korábban feltételezték.

Étlapjukon sokkal nagyobb arányban szerepelnek a vadon élő rovarok és kártevők.

Manapság leginkább a fészkelőhelyek fogyatkozása fenyeti őket. A partfalak benövényesedése, a homokbányákban történő illegális szemétlerakás és a költési időben végzett földmunkák mind veszélyeztetik a sikeres szaporodást.

A természetvédelmi szakemberek évről évre komoly energiát fektetnek a költőfalak kitisztításába és karbantartásába, hogy a madarak biztonságos otthonra leljenek. A gyurgyalag hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint.

Cserébe csodálatos látványban lesz részünk, mert gyönyörködhetünk a napsütésben fémesen csillogó, zöld, kék, sárga és rozsdabarna tollazatú madarak légi táncában.