Spanyolország mezőgazdaságában idén egymást követik a szélsőséges időjárási helyzetek – írja az efeagro.com. Az Agroseguro legfrissebb jelentése szerint augusztusig több mint 1,3 millió hektárnyi termőterületet érintettek a fagy, jégeső, hőség, aszály, heves esőzések és áradások okozta károk. Ez 27 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A károk nagyságát jól mutatja a mezőgazdasági biztosításokhoz kapcsolódó kárigények száma is. Augusztus végéig összesen 88 405 mezőgazdasági káreseményt regisztráltak, amelyek után 333 millió eurónyi kártérítést fizettek vagy várhatóan fizetnek. Ez ugyanakkor jóval kevesebb a 2025 azonos időszakában mért 604 millió eurónál: az összes biztosítási kifizetés akkor magasabb volt, mint idén.
A növénytermesztésben a legnagyobb értékű károk a szántóföldi, illetve egyéb lágyszárú növényeket érintették, ezeknél 83,41 millió eurónyi kártérítést számoltak el. Ezt követték a gyümölcsösök 70,42 millió, a borszőlő 47,81 millió, a zöldségfélék pedig 39,57 millió euróval. Jelentős károk keletkeztek emellett a citrusfélékben, a datolyaszilvában, a diófélékben, valamint az eper- és egyéb bogyós gyümölcsökben is.
A szélsőséges időjárási helyzetek különösen az Ebro-völgyben, Kasztília–La Manchában, Murciában, Valenciában, Extremadurában és Andalúziában okoztak jelentősebb károkat.
A hónap második felében kialakuló viharok elsősorban a gyümölcsösöket, a datolyaszilvát, a csonthéjas és héjas gyümölcsöket, a szőlőt, valamint a zöldségféléket és a kukoricát sújtották. A paradicsom, a paprika, a hagyma, a fejes saláta és a brokkoli is érintett volt. Sok esetben nem önmagában a csapadék jelentette a legnagyobb veszélyt: a jégeső rövid idő alatt közvetlenül károsíthatta a termést és a növényállományt.
Eközben a hőség más típusú problémákat okozott. A tartósan magas hőmérséklet növelte a növények vízigényét és fokozta a hő- és vízstresszt. Az aszály és az úgynevezett asurado, vagyis a túlzott hő hatására bekövetkező kiszáradás főként a napraforgót érintette, de a szőlőben és egyes zöldségkultúrákban is jelentkezett.
A kedvezőtlen időjárás azonban nem augusztusban kezdődött. Januárban az elmúlt 25 év egyik legcsapadékosabb időszaka alakult ki: a csapadék mennyisége 85 százalékkal haladta meg a szokásos értéket. A nagy mennyiségű víz elsősorban a betakarításhoz közel álló citrusfélékben, zöldségekben és bogyós gyümölcsökben okozott problémát, miközben az őszi vetésű gabonákat az áradások károsították.
Tavasszal újabb szélsőségek következtek. Márciusban és áprilisban szokatlanul meleg időszakok, viharok és csapadékhiány egyaránt előfordultak, amelyek több térségben visszavetették a terméshozamokat. Júliusban pedig a magasnyomású időjárási helyzet és az átlagosnál magasabb hőmérséklet erősítette a szárazságot. A hosszan fennálló meleg, száraz körülmények különösen a késői érésű gabonákat és a napraforgót sújtották Kasztília és Leónban, Aragónban, Kasztília–La Manchában, Andalúziában és Katalóniában.
Az időjárási kockázatok a spanyol állattenyésztésben is megjelentek. Az állatbetegségekhez, balesetekhez, legelőkárokhoz és az akvakultúrához kapcsolódó biztosítási kifizetések augusztusig 54,67 millió eurót tettek ki, ami 25 százalékos növekedés éves összevetésben. Emellett több mint 852 ezer állat elszállításával és megsemmisítésével kapcsolatos káreseményt is nyilvántartásba vettek, ezek után 65,41 millió euró kártérítés kapcsolódott.
Ugyanabban az évben jelentkezhet túl sok csapadék, jégeső, hőség és aszály, ráadásul akár egymást követően is. Ez a termelők számára nemcsak közvetlen termésveszteséget jelent, hanem a termesztési döntések és a kockázatkezelés újragondolását is szükségessé teszi. A biztosítási adatok ezért a károk számszerűsítése mellett azt is megmutatják, milyen sokféle időjárási kockázattal kell a mezőgazdaságnak egyetlen termesztési év alatt számolnia.
