A spanyol nagykereskedelmi gabonapiacokon a búza, a kukorica és az árpa jegyzése is olyan szintre emelkedett, amelyre 2025 júliusa óta nem volt példa. Az Accoe gabonakereskedői szakmai szervezet EFE Agro által közölt adatai szerint a drágulás mögött több, egymást erősítő tényező áll.
A legnagyobb ellátási problémát jelenleg a búza jelenti. A termény átlagára 218,69 euró volt tonnánként, ami 16,89 százalékkal haladta meg a 2025 júliusában mért 214,09 eurós szintet. Az idei év elejéhez képest 17,7 százalékos emelkedést mértek, szeptemberben pedig eddig 3,48 százalékkal nőtt a búza ára.
A kukorica tonnánkénti átlagára 231,06 euróra emelkedett. Ez 12,73 százalékkal magasabb a 2025 júliusi értéknél, januárhoz képest pedig 15,51 százalékos növekedést jelent. A szeptemberi emelkedés 1,42 százalékos volt, miközben az előző héthez képest 0,33 százalékos visszaesést regisztráltak.
Az árpa ára 207,50 euró volt tonnánként. Ez 21,68 százalékkal haladta meg a 2025 júliusi, 194,94 eurós értéket, az év elejéhez képest pedig 17,14 százalékos növekedést jelent. Az árpa szeptemberben 3,49 százalékkal drágult, egy hét alatt pedig 0,79 százalékkal emelkedett az ára.
A gabonapiaci feszültség egyik fontos oka a fekete-tengeri térség bizonytalan helyzete. José Manuel Álvarez, az Accoe főtitkára szerint a búza különösen kitett a térségben zajló konfliktusnak, mivel az ellátás nehezebben pótolható más forrásokból. A kukorica esetében például Brazília és az Egyesült Államok nagyobb szerepet vállalhat a kieső fekete-tengeri szállítások pótlásában, így ennél a terménynél valamivel több alternatíva áll rendelkezésre.
Az Accoe szerint egyfajta „dominóhatás” érvényesül: a közel-keleti konfliktus az üzemanyag és ezáltal a szállítás költségeit is növeli. A drágább kőolaj megemeli a fuvardíjakat, miközben a mezőgazdasági termeléshez szükséges műtrágyák ára is növekedhet. Ez utóbbi különösen a következő vetési szezonban jelenthet problémát, hiszen a magasabb inputköltségek már a termelési döntésekre is hatással lehetnek.
A kínálati oldalt közben az időjárás is kedvezőtlenül alakítja. Európában több térségben gyenge termést okozott a kedvezőtlen időjárás, és Spanyolországban is visszaesett a hozam. Ez azért különösen fontos az ország számára, mert Spanyolország gabonából importra szorul. Ha a hazai termelés gyenge, miközben a nemzetközi beszerzési lehetőségek és a szállítás költségei is romlanak, az importált gabona ára még érzékenyebben befolyásolhatja a spanyol piacot.
A magasabb gabonaár ugyanakkor nem feltétlenül jelent nagyobb jövedelmet a termelők számára. A spanyol agrárszervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy az aszály és a szélsőséges hőség miatt jelentősen csökkentek a terméshozamok. Így a tonnánként magasabb érték nem feltétlenül képes ellensúlyozni a kisebb betakarított mennyiséget és a termelési költségek növekedését. A gazdálkodók jövedelmezősége ezért továbbra is bizonytalan.
Ennek tovagyűrűző hatása lehet az állattenyésztésben, végső soron pedig a hús és más állati eredetű élelmiszerek fogyasztói árában is megjelenhet. A mostani spanyolországi helyzet így jól példázza, hogy a terménypiacokon kialakuló ármozgásokat egyszerre alakítják a geopolitikai események, az időjárás, az energiaárak és a mezőgazdasági inputok költségei.
