Szerző:
Kovács Zsolt
Előbb március 15-ére tervezték a megnyitót, ám később ezt, részben politikai okok miatt, részben pedig azért, mert elhúzódott az építkezés, elhalasztották augusztus 9-ére. Noha megnyitása előtt még arról szólt a fáma, hogy a neves bécsi zoológus, Fitzinger Lipót lesz az igazgató, a megnyitótól 1868 végéig mégis a neves természettudós, etnográfus, utazó, Xántus János vezette az intézményt.
I. Ferenc József a Schönbrunni Állatkertből 33 állatot ajándékozott a pestinek, így a kert állománya kezdetben 368 egyed volt. Megjelent a Pesti Állatkert ismertetése egy szakértőtől című könyvecske is, amely szerint barnamedve, több fajhoz tartozó majom, közöttük páviánok, makákók és cerkófok, Derby-kenguru, tarajos sül, kétpúpú teve, disznószarvas, emu, 16 papagájfaj (!) és hokkó is volt a gyűjteményben – összesen közel 100 állatfajt láthatott a közönség. Két évvel később pedig Erzsébet királyné egy vemhes zsiráftehenet ajándékozott a pesti állatkertnek.
Xántus János távozása után több igazgató váltotta egymást, mígnem 1873-ban került az állatkert élére Serák Károly, aki 30 éven keresztül vezette a gyűjteményt.
Nehéz idők
Később, ha az állatkert története szóba került, Serák Károly nevét – legalábbis a második világháború utáni időktől – csak mint az állatkert tönkretevőjét lehetett említeni. Természetesen harminc évig tartó igazgatása alatt követett el kisebb-nagyobb hibákat, ám az, hogy a pesti állatkertnek – ellentétben sok más hasonló jellegű külföldi intézménnyel abban az időben – nem kellett bezárnia, leginkább az ő érdeme.
Ám az is sajnálatos tény, ahogy peregtek az évek, az állatkert színvonala folyamatosan romlott, egyre kevesebb hely jutott az állatoknak, közben nőtt a mutatványosok száma, sőt, még cirkusz is épült a területén.
A helyzet a kevés bevétel és az állatok tartási körülményei miatt tarthatatlanná vált. Ám egy régen halogatott minisztériumi ellenőrzés, melyben komoly hiányosságokat leltek a pénzügyi könyvelésben is, meghozta a gyümölcsét. A belügyminiszter 1907-ben elárverezte az állatkertet, az intézményt a főváros vette át.
Az állatkertet 1909–1912 között teljesen átépítették – sajnos szűk területen, ugyanis egy jelentős részt átengedtek a mutatványosoknak (itt épült fel később a vidámpark). Az állatházakat a kor legnevesebb építészei tervezték. Az épületegyüttes a szakemberek és a közönség elismerését egyaránt kivívta, annak ellenére, hogy maguk az állatházak nem voltak olyan monumentálisak, mint a nagy nyugati állatkertekben.
Az 1912-es útmutató szerint a közönséget egy „fordított evolúciós” sétára invitálták, megemlítve, hogy érdemes a majomház felől kezdeni a sétát.
