Az agrárium versenyképességének megőrzéséhez egyszerre van szükség kiszámítható finanszírozásra, a termelési feltételekhez igazodó technológiai döntésekre és a változó környezethez való alkalmazkodásra. Bodor Tibor, a K&H Csoport vállalati divíziójának vezetője bevezetőjében a mezőgazdaság előtt álló kihívások összetettségét hangsúlyozta.

A gyorsan változó gazdasági környezetben a vállalkozásoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell, miközben a versenyképességük növelése is folyamatos feladatuk – hangsúlyozta. Ehhez fejlesztésekre van szükség, ami pedig megköveteli a stabil pénzügyi hátteret és hosszú távú banki partnerséget.

Bodor Tibor a K&H Csoport agrárszerepéről elmondta, hogy részesedésük átlagosan mintegy 25 százalékos az ágazatban, egyes területeken pedig a 35 százalékot is meghaladja.

Lekötött források

Az új agrárkormányzat rendkívül nehéz helyzetet örökölt, hiszen a támogatási rendszer forrásainak 98 százalékát már lekötötték – mondta előadásában Jobbágy Krisztina, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium közös agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős államtitkára. Emiatt korlátozott a mozgástér az elbírálásra váró kérelmek támogatására, miközben a beruházási igények jelentősen meghaladják a rendelkezésre álló kereteket.

Különösen nagy érdeklődés mutatkozott az élelmiszeripari és az állattartó telepi beruházások iránt: a beérkezett igények a korábban meghatározott keretek 4,5–5-szörösét tették ki. Az államtitkár szerint ezért

A forráshiány kezeléséhez a Pénzügyminisztériummal is egyeztetni kell.

Az öntözésfejlesztési beruházások elbírálása szintén elmaradásban van, holott a klímaváltozás és az aszály egyre sürgetőbbé teszi a vízmegtartás, az öntözés és a vízbázisok fejlesztését. Jobbágy Krisztina jelezte, hogy a benyújtott öntözési kérelmek elbírálására sor kerül, és bízik abban, hogy a gazdálkodók rövid időn belül megkapják a támogatási döntéseket.

A fiatal gazdák támogatása és a gazdaságátadás, vagyis a generációváltás elősegítése ugyancsak olyan terület, ahol még sok a feldolgozatlan kérelem. A következő évek támogatáspolitikájában azonban ezek a szempontok továbbra is fontosak maradhatnak. A megjelenésre váró pályázatok között említette a mezőgazdasági kisüzemek támogatását, az állatjóléti, erdészeti és agrárerdészeti támogatásokat, valamint innovációs és vidékfejlesztési programokat.

Ösztönzött szerkezetváltás

A következő KAP-időszakkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy az uniós ajánlások között hangsúlyosan jelenik meg a generációváltás, a nők agráriumba történő bevonása, a vízmegtartás és a károk megelőzése. A jövő támogatási rendszerének nem pusztán a hektáralapú kifizetések fenntartásáról kell szólnia, hanem a termelési szerkezet átalakítását is ösztönöznie kell.

Erre ott lehet különösen nagy szükség, ahol a megváltozott éghajlati feltételek mellett egyes növények – például a kukorica – termesztése már nem biztosítható megfelelő biztonsággal. A gazdálkodóknak fel kell ismerniük, hol indokolt a termelési szerkezet módosítása, a támogatáspolitikának pedig segítenie kell az alkalmazkodást.

A támogatások mellett a banki hitelek és a különböző kedvezményes konstrukciók is fontos szerepet játszanak a beruházások megvalósításában. A minisztérium ezért a pénzügyi szereplőkkel való együttműködés fenntartására törekszik – emelte ki.

Dobos Endre, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára azt járta körül előadásában, hogy miként őrizhető meg a termőföld termőképessége és vízgazdálkodási szerepe ezek között az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények között. A talaj állapota, a víz megtartása és a termelési gyakorlat megválasztása ugyanis a gazdaságok hosszú távú alkalmazkodó-képességénekmeghatározó tényezői.