Krumpli témában már szinte világvége hangulatot teremtettek. A 2026-os év az európai burgonyatermesztés egyik leggyengébb éve lehet. A forró és száraz időjárás jelentősen visszavetette a terméshozamokat, és Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában valamint az Egyesült Királyságban a hőség és az aszály miatt együttesen több mint 3,5 millió tonnás terméskieséssel számolnak.
Az ágazati szereplők jelenlegi becslése szerint így az európai burgonyatermés 19,5–20,5 millió tonna körül alakulhat. A World Potato Markets szerint az EU burgonyatermelése akár a nyilvántartások kezdete óta mért legalacsonyabb szintre eshet. Hogyan lehet ezzel megbirkózni?

„Lassan már megszokjuk, hogy ültetés után sokszor akkora esők jönnek, hogy szivattyúzni kell a bakhátak közül, meg azt is, hogy nyáron nem esik az eső. Készülünk rá, próbáljuk a legjobbat kihozni az adott helyzetből”- magyarázta ifj Varga György. A berzencei Solanum Kft. ügyvezetője hozzátette, csak öntözéssel tudnak termelni krumplit, s lassan elmondható ez a többi növényről is.
Szerencse a bajban, hogy a vetőburgonyának, figyelembe véve a kötésszámot, illetve a gumók méretét, hamarabb kell elkészülnie. Ha az ültetéshez szükséges nagyobb méretarány eléri a 20-25%-ot, akkor elérkezik a deszikálás időpontja, ezután kevesebb vizet igényel a növény. Az öntözéssel járó plusz költséget sok minden meghatározza. Egyrészt az adott hely, ahol a krumpli van, odáig hány szivattyúval kell átemelni a vizet, illetve az, hogy mivel juttatják ki, center-pivot-tal vagy öntöződobbal. Mindegyiknek más a költsége.
„Idén 64 hektáron termeltünk vetőburgonyát, s ebbe beleszámít, hogy a MATE Georgikon karnak is vállaltunk 30 hektáros területet. Emellett még volt étkezési burgonyánk, amivel összesen 94 hektárra jött ki a terület”- hívta fel a figyelmet a szakember, hogy nehezen indul a vetőgumó szezon, ebben az időben már nagyobb az érdeklődés a termelők részéről, de úgy gondolja, nincsenek elkésve.
Így remélik, hogy ezt a nem túl nagy felületen megtermett, amúgy sem rekordtermésű vetőburgonyát értékesíteni tudják. A szakember hozzátette, a szaporítóanyag területén is meghatározók a hollandok, de úgy tűnik sem mennyiségben, sem választékban nem lesz hiány.
Az árak talán egy kicsit csökkentek a tavalyi évhez képest, legalábbis az első hullámban. Az viszont, hogy erre mekkora plusz költség fog rárakódni – például a tárolás kapcsán -, még kérdéses. Ahogyan fogy a krumpli, ahhoz próbálják alakítani az árakat. A méret is megfelelő lesz, az a 35-55-ös frakció, amit árulnak, ültetési szempontból kiváló. „Tehát Magyarországon nem kell aggódnunk.

Hacsak nem lesz akkora nagy kedv itthon a termelésre, ha nem is a legnépszerűbb fajtákból, de például a keszthelyiekből, a Balatoni rózsából, a Démonból nagy mennyiség fog rendelkezésre állni”- mutatott rá Varga György, hogy ezek is bekerültek a köztudatba, már keresik. Az idei évben 34 különböző fajta volt Berzencén kísérletbe állítva, egy kicsivel kevesebb, mint tavaly, de ebből lehet „mazsolázni”.
Visszakanyarodva a 2026-os évre, ha a környezeti hatásokat nézzük, nemcsak a nagy melegről van szó, hanem az UV-sugárzásról is. Akik nem tudnak megfelelő minőségű bakhátat készíteni, vagy laza talajon dolgoznak, ahol a heves esőzés következtében lemossa a bakhátat, amikor jön a nagy nyári meleg, vagy divatos szóval élve hőkupola, akkor egyes helyeken megfőtt a krumpli a talajban. Ehhez legújabban a kabóca kártétel is gyengíti a termést, az országban óriási Stolbur fitoplazma fertőzés tapasztalható, s az időjárás felerősítette a köldökfuzárium hatását.



