Egyes növények gond nélkül átvészelik, mások levelei már néhány mínusz foktól károsodhatnak. Ráadásul a hideg nemcsak a növények életben maradását, hanem kémiai összetételüket is befolyásolhatja.

Hogyan védekeznek a növények a fagy ellen?

A hideghez alkalmazkodó növények sejtjeiben megváltozik az oldott anyagok, köztük egyes cukrok koncentrációja. Ezek hozzájárulhatnak a sejtek fagytűréséhez, miközben a sejtmembránok összetétele is módosul. A fokozatos lehűlés ezért kedvezőbb lehet, mint a hirtelen érkező erős fagy. A hidegtűrés azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyógynövény hatóanyag-tartalma növekszik. Az illóolajok és más másodlagos anyagcseretermékek mennyiségét a faj, a fejlődési állapot, a fény és a vízellátás egyaránt befolyásolja.

Mely gyógynövények maradhatnak a kertben?

A kakukkfű és a téli borsikafű megfelelő termőhelyen jól viseli a magyarországi teleket. Örökzöld hajtásaikról enyhébb időszakokban kisebb mennyiségű fűszer is szedhető. A legfontosabb veszélyt sokszor nem maga a fagy, hanem a pangó víz és a téli gyökérrothadás jelenti.

Az orvosi zsálya szintén viszonylag fagytűrő félcserje, de levelei erősebb fagyok után károsodhatnak. A rozmaring helyzete bizonytalanabb, mivel télállóságát a fajta, a növény kora és a termőhely erősen befolyásolja. Védett, jó vízelvezetésű helyen áttelelhet, cserépben viszont biztonságosabb világos, hűvös, fagymentes helyre vinni.

Szedhetünk gyógynövényt télen is?

Az örökzöld fajokból fagymentes napokon lehet kisebb mennyiséget gyűjteni, de a téli szedés ne gyengítse túlzottan a növényeket. A késő őszi erős visszavágás különösen a félcserjéknél kockázatos, mert serkentheti a fagyérzékeny új hajtások képződését.

A legtöbb levéldrogot és illóolajos hajtást továbbra is a megfelelő nyári fejlődési állapotban célszerű betakarítani.