A gyümölcsösök növényvédelmének egyik legnagyobb kihívása, hogy a permetlé megfelelő mennyiségben és egyenletesen jusson el a lombkorona különböző részeire.
A hagyományos permetezőgépek gyakran állandó beállításokkal dolgoznak, miközben a fák mérete, alakja és lombsűrűsége jelentősen eltérhet egymástól. Emiatt egyes területekre túl sok permetlé kerülhet, máshol viszont nem alakul ki megfelelő fedettség.

A kínai Henan Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói olyan intelligens permetezőberendezést fejlesztettek, amely képes alkalmazkodni a gyümölcsfák lombkoronájának térbeli sajátosságaihoz. Az Agronomy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rendszer nemcsak a kijuttatott folyadék mennyiségét szabályozza, hanem a szórófejek helyzetét és irányát is folyamatosan módosítja.
A permetezőgép felismeri a lombkorona alakját
A fejlesztés alapját egy LiDAR-technológiával működő érzékelőrendszer adja. Ez lézersugarak segítségével méri fel a fák térbeli szerkezetét, és háromdimenziós információkat szolgáltat a lombkorona magasságáról, szélességéről és elhelyezkedéséről.
A begyűjtött adatokat egy számítógépes vezérlőrendszer dolgozza fel, amely meghatározza a szórófejek megfelelő pozícióját és a szükséges permetlémennyiséget. A berendezés különlegessége az ötszakaszos, állítható permetezőkar, amely követni tudja a lombkorona körvonalát. A rendszer a szórófejeket a célfelülethez igazítja, miközben a kijuttatást a lombkorona tényleges térfogatához szabályozza.
Ez azért lényeges, mert a hagyományos permetezési módszereknél a lombkorona belsejében található üres területek vagy a kisebb lombtömegű részek is kaphatnak a szükségesnél több permetlevet. Az új megoldás figyelembe veszi a lombkorona belső hézagait is, így a folyadék mennyisége jobban igazodhat a tényleges növényzethez.

Jelentősen csökkent a permetlé veszteség
A kutatók 2025 szeptemberében, egy kínai intenzív almaültetvényben végeztek szabadföldi vizsgálatokat. A kísérletben kilenc, hasonló fejlettségű almafát választottak ki, és két permetezési üzemmód teljesítményét hasonlították össze.
Az egyik esetben a berendezés rögzített szórófejhelyzettel és állandó kijuttatási beállításokkal működött, míg a másik esetben a lombkorona alakjához igazodó automatikus szabályozást alkalmazták.
A kutatók vízérzékeny papírok segítségével vizsgálták a permetcseppek eloszlását a levelek felső és alsó felületén, valamint a talajra jutó folyadék mennyiségét.
Míg a hagyományos beállítások mellett egy fára átlagosan 12,92 liter jutott, az automatikus szabályozással ez 6,21 literre mérséklődött.



