0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 10.

Törzsmeszelés: mire jó és mire nem? Nem csak hagyomány…

A gyümölcsfák törzsének fehérre meszelése sok kertben ma is a késő őszi vagy téli munkák közé tartozik. Vannak, akik csak megszokásból végzik…

A törzsmeszelésnek jól meghatározható élettani és fizikai alapja van, de csak akkor hatásos, ha tudjuk, milyen problémát szeretnénk vele megelőzni. Nem növényvédő csodaszer, viszont a téli hőingadozás okozta kéregsérülések kockázatát mérsékelheti.

Mi történik a fa törzsével télen?

A téli időszak egyik kevésbé látványos, mégis jelentős veszélye a nappali felmelegedés és az éjszakai lehűlés váltakozása. Különösen napos, fagyos időben fordulhat elő, hogy a fa déli vagy délnyugati oldala a napsütés hatására jelentősen felmelegszik, miközben a levegő hőmérséklete fagypont alatt marad.

Fotó: 沈立青 , Pixabay

A törzs kérge és az alatta található szövetek ilyenkor felmelegszenek, a sejtek aktivitása átmenetileg megváltozhat, majd az esti órákban a hőmérséklet gyors visszaesése ismét lehűti őket.

A kéreg és a farész nem egyformán reagál a hőmérséklet-változásra. A különböző szövetek eltérő mértékben tágulnak és húzódnak össze, a gyors lehűlés pedig feszültséget kelthet a törzsben.

Ennek következménye lehet a fagyrepedés, más néven fagyléc vagy fagy okozta kéregrepedés. A sérülés gyakran hosszanti irányban jelenik meg, és nemcsak esztétikai probléma: a felrepedt kéreg alatt a fa élő szövetei is károsodhatnak. A seb kaput nyithat kórokozók és farontó szervezetek előtt, a nagyobb sérülések pedig a víz- és tápanyagszállítást is zavarhatják.

Miért éppen a fehér szín segít?

A törzsmeszelés lényege, hogy világos, fényvisszaverő bevonatot képez a kéreg felszínén. A fehér felület a napsugárzás jelentős részét visszaveri, így a törzs kevésbé melegszik fel a téli napsütésben. Ennek köszönhetően kisebb lehet a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti különbség a kéreg felszínén, mérséklődhet a hirtelen lehűlésből eredő feszültség, és csökkenhet a fagyrepedések kialakulásának esélye.

Fotó: Facebook

A módszer különösen a fiatalabb gyümölcsfáknál lehet hasznos, mert vékonyabb kérgük kevésbé nyújt védelmet a hirtelen hőmérséklet-változásokkal szemben. Az idősebb fák sem teljesen védettek, főleg ha simább, napnak kitett törzsfelületük van. A déli és délnyugati oldalon nagyobb lehet a felmelegedés, ezért ezeken a részeken különösen indokolt a védelem.

Milyen anyaggal meszeljünk?

A legfontosabb, hogy a bevonat ne károsítsa a fa kérgét. Erre a célra hagyományosan oltott meszet használnak, amely vízzel megfelelő állagúra hígítva világos, fényvisszaverő réteget ad. A készítményt úgy kell elkészíteni vagy megvásárolni, hogy kifejezetten fák törzsének kezelésére alkalmas legyen. A túl tömény, maró hatású mészlé viszont sérülést okozhat, ezért a házilag készített keverékeknél is fontos az előírt hígítás betartása.

Nem célszerű háztartási falfestékkel, oldószeres anyagokkal vagy ismeretlen összetételű bevonatokkal kísérletezni. Ezek eltömíthetik a kéreg felszínét, irritáló vagy káros összetevőket tartalmazhatnak, és nem feltétlenül alkalmasak élő növényi szövetek közelében történő használatra.

A kifejezetten gyümölcsfákhoz forgalmazott törzsfehérítő készítményeknél mindig a gyártó útmutatása legyen az irányadó.

A meszelés előtt érdemes eltávolítani a törzsről a könnyen leváló, elhalt kéregdarabokat, de az egészséges kérget nem szabad kapargatni, drótkefével súrolni vagy megsérteni. A bevonatot tiszta, lehetőleg száraz felületre vigyük fel, egyenletesen, a talajszinttől a törzs alsó elágazásáig. A vastag, csomós réteg nem jelent nagyobb védelmet, a cél a folytonos, jól tapadó, világos felület kialakítása.

Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: