Lviv megyében a rókák száma már jócskán túllépi a hatóságok által kívánatosnak tartott mértéket. Egy október közepén megjelent, a Vadászlap által ismertetett közlemény szerint a térségben jelenleg 1000 hektáronként körülbelül 3 róka él. A helyi szakemberek ugyanakkor 0,5–1 egyed közötti sűrűséget tartanak megfelelőnek ugyanekkora területen. A helyzet állategészségügyi szempontból különösen érzékeny, mivel a vadon élő ragadozók és a háziállatok gyakoribb találkozása növelheti bizonyos fertőzések terjedésének kockázatát.
Jól ismert, hogy a róka a betegség meghatározó terjesztője. A betegség rendszerint fertőzött állat harapásával, a nyál közvetítésével adódik tovább, és az emlősállatokra, valamint az emberre is életveszélyes lehet. Mivel a szomszédos ország egyes térségeiben megnőtt a rókasűrűség, ez kedvezhet a fertőzés továbbadásának, de fontos, hogy önmagában nem határozza meg a járvány alakulását. A vakcinázás, az állatok mozgása és az állategészségügyi ellenőrzés hatékonysága szintén meghatározó tényező.

A róka ráadásul olyan ragadozó, amely változatos körülmények között is képes megélni. Táplálékában a kisemlősök mellett madarak, tojások, rovarok, elhullott állatok és növényi eredetű táplálékok is szerepelnek. A települések környezetében a hulladékból és más, emberi tevékenységhez kapcsolódó forrásokból is táplálékhoz juthat. Ha elegendő élelem áll rendelkezésére, kedvezőek a szaporodási feltételek, és közben mérséklődik az állományra gyakorolt vadászati nyomás, a rókák száma növekedhet. A vadászat elmaradása tehát hozzájárulhat a felszaporodáshoz, de a környezeti, táplálékforrást meghatározó tényezők, valamint a különböző betegségek is szerepet játszanak ebben.
Mindenesetre ez a példa jól mutatja, mi történik a vadállományban a vadászattal járó szükséges beavatkozások tartós elmaradásával.



