A kis lilik (Anser erythropus) a lúdfélék családjába tartozó, különleges szépségű, fokozottan veszélyeztetett vízimadár. Neve ellenére nem csupán a mérete miatt érdemel figyelmet: ez a faj Európa egyik legritkább vadlúdja, amelynek fennmaradása napjainkban komoly természetvédelmi kihívást jelent.
Megjelenése és felismerése
A kis lilik a nyári lúdhoz és a nagy lilikhez hasonló megjelenésű, de azoknál jóval kisebb termetű. Testhossza általában 53–66 centiméter, szárnyfesztávolsága 120–135 centiméter, testtömege pedig többnyire 1,5–2,5 kilogramm. Tollazata alapvetően szürkésbarna, hasa világosabb, mellkasa és oldala sötétebb mintázatú. Legjellegzetesebb ismertetőjegye a rózsaszínes csőr, a sárga szemgyűrű és a homlokán található nagy, fehér folt, amely a fejtető irányába is felnyúlik. Lábai élénk narancssárgák. A fiatal madarak homlokfoltja még hiányzik vagy kevésbé kifejezett, ezért felismerésük nagyobb odafigyelést igényel.

Élőhelye és elterjedése
A kis lilik elsősorban Észak-Európa és Észak-Ázsia sarkvidéki, tundrai területein költ. Fészkelőhelyeit Norvégia, Svédország és Oroszország északi vidékein találjuk. A költési időszakban a nyílt tundrát, a kisebb tavak és folyók környékét részesíti előnyben. Fészkét rendszerint a talajra építi, növényi anyagokból, gyakran vízhez közeli, jól belátható helyen. A telet délebbi területeken tölti. Vonulása során a Kaszpi-tenger térsége, a Fekete-tenger vidéke és a Kárpát-medence is fontos szerepet játszhat.
Táplálkozása és életmódja
A kis lilik növényevő madár. Táplálékát elsősorban fűfélék, sások, zsenge hajtások, levelek és különböző magvak alkotják. Vonulás és telelés idején gyakran keresi fel a füves területeket, legelőket és mezőgazdasági földeket. Táplálkozás közben kisebb-nagyobb csapatokba verődik, és más vadlúdfajok társaságában is megfigyelhető. A költési időszakban a párok területvédő viselkedést mutatnak. A tojó általában 3–5 tojást rak, amelyeken körülbelül 25–28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, vagyis kikelésük után rövid időn belül képesek követni szüleiket, és önállóan táplálkozni.

Veszélyeztetettsége és természetvédelme
A kis lilik állományának csökkenése több tényező együttes hatására következett be. A legfontosabb veszélyforrások közé tartozik az élőhelyek átalakulása, a költőterületek zavarása, valamint a vonulási és telelőhelyeken jelentkező emberi tevékenység. A klímaváltozás szintén hatással van a sarkvidéki élőhelyekre és a faj táplálkozási lehetőségeire. A faj megőrzése érdekében nemzetközi természetvédelmi programok működnek, amelyek célja a költő- és telelőhelyek védelme, a vonulási útvonalak biztonságának javítása és az állomány rendszeres nyomon követése. A kis lilik Magyarországon fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.


