0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 20.

Három helyszín, három ágazat – a mezőgazdaság jövőjével ismerkedtek a diákok

Három helyszínen folytatódott a TEREP Program. Az oktatási napot követően a fiatalok északnyugat-magyarországi üzemekben láthatták, hogyan működik a gyakorlatban a korszerű növénytermesztés, az állattenyésztés, a sütőipar és a kertészet.

 

Jövőbemutató technológiák Rábapordányban

Milyen gépekkel dolgozik egy korszerű növénytermesztő gazdaság? Hogyan követik nyomon az állatok egészségi állapotát, és milyen feladatokat végeznek már automatizált rendszerek? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptak azok a mezőgazdasági és gépésztechnikus tanulók, akik november 17-én a több mint hét évtizedes múltra visszatekintő Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-hez látogattak. A fiatalokat Bónáné Pócza Veronika fogadta, a gazdaság egyes ágazatait pedig azok vezetői mutatták be. A diákok a hagyományos gazdálkodási tapasztalatok mellett a legkorszerűbb technológiai megoldásokkal is megismerkedhettek.

(Fotó: MMG)

A növénytermesztési bemutatón a sávművelésre alkalmas gépek, a zöldtrágya bedolgozására szolgáló eszközök, valamint a szilárd és folyékony műtrágya kijuttatásának technológiái kerültek előtérbe. A gépek és művelési eljárások megtekintése közben a tanulók azt is láthatták, hogyan valósul meg a gyakorlatban a talajkímélő gazdálkodás. A sekély művelés, a minimális talajbolygatás, a takarónövények és a mulcsozás mind a talaj állapotának megőrzését szolgálják. A gazdaság vetésszerkezeti kísérletei pedig azt bizonyították, hogy az időjárási és termelési kihívásokhoz folyamatosan igazítani kell a termesztési gyakorlatot. A takarmánykeverő üzemben a diákok végigkövethették a takarmány-előállítás folyamatát és az etetőkocsi működését, feltöltését is.

Az állattenyésztés technológiai hátterét videófelvételeken keresztül mutatták be, a telepek ugyanis járványvédelmi okokból nem fogadhatnak látogatókat. A sertéstelepen alkalmazott, Európában egyedülálló teljesen zárt rendszer, a HEPA-szűrős levegőtisztítás, a szigorú fertőtlenítési protokoll és az automatizált etetés jól érzékeltette, milyen összetett feltételeket kell biztosítani a biztonságos termeléshez. A mintegy 950 koca ellátását mindössze hat dolgozó végzi. Munkájukat automatizált rendszerek és folyamatos egészségügyi monitoring segíti. A fiatalok a szenzoros etetőrendszerek működéséről és az állatok igényeihez igazított takarmányozásról, valamint az állatjólét fontosságáról is hallhattak, továbbá betekintést nyerhettek a gazdaság jövőbeni terveibe is.

A szarvasmarha-ágazatban már a digitális adatgyűjtés mindennapi szerepe került középpontba. Az RFID-chipekkel azonosított állatok aktivitását, kérődzését, takarmányfelvételét, testhőmérsékletét és ivarzását a Call Manager rendszer éjjel-nappal követi. Az adatok segítségével a betegségek, a rejtett gyulladások és a csendes ivarzás is korábban felismerhető. A telefonos alkalmazás bemutatásakor a tanulók azt is láthatták, hogy a digitális állományfelügyelet már ma is a napi gazdálkodási döntések része.

Rábapordány élő példaként szolgál arra, hogy a korszerű mezőgazdaságban a hagyományos szakmai tudás mellett a gépek kezelésére, az automatizált rendszerek használatára és a digitális adatok értelmezésére is szükség van. Továbbá az is beigazolódott, hogy a precíziós gazdálkodás nem merül ki a termelés optimalizálásában. A talajkímélő rendszerektől az állatok egészségügyi állapotának folyamatos nyomon követéséig számos területen hoz gyakorlati előnyöket.

A hagyomány és az innováció találkozása a CERES-nél

A győri CERES Zrt.-nél az élelmiszeripari tanulók a sütőipar mindennapjaiba pillanthattak be. A több mint 70 éves múltra visszatekintő vállalatnál Anna Najdenova vállalati igazgató beszélt a szakma kihívásairól, a gyártási technológiákról, a munkaerő-utánpótlásról és a fejlesztési tervekről.

A pékszakma kívülről talán egyszerűbbnek tűnik, mint amilyen valójában. A fizikai munkavégzés mellett komoly technológiai tudást kíván: a szakembereknek érteniük kell az alapanyagok tulajdonságait, a tészták viselkedését és a gyártási folyamatok összefüggéseit. Egy tészta állaga a körülményektől függően változhat, ezért az állandó minőség biztosítása tapasztalatot és odafigyelést igényel. Más feladat egy különleges, látványos kenyér elkészítése, mint naponta több ezer terméket előállítani úgy, hogy mindegyik ugyanolyan minőségű legyen.

A vállalat duális képzőhelyként leendő pékek gyakorlati oktatásában is részt vesz, és a környező iskolákkal szintén aktív kapcsolatot tart fenn. Fontosnak tartják, hogy a fiatalok ne csupán a kész termékeket lássák, hanem a mögöttük álló munkát és szakmai tudást is megismerjék. A közösségi médiában megjelenő látványos kenyerek és sütemények ugyanis csak egy szeletét mutatják meg a sütőiparnak; a nagyüzemi gyártásban a folyamatos, egyenletes minőség biztosítása jelenti az igazi feladatot.

(Fotó: MMG)

A CERES fő tevékenysége a kenyérgyártás, a mindennapi fogyasztásra szánt termékektől egészen a 30 napos eltarthatóságú kenyerekig. A toastkenyér-gyártásban hazai úttörőnek számít, kínálatában pedig csökkentett szénhidráttartalmú és speciális lisztekből készülő pékáruk is megtalálhatók. A finompékáruk szintén jelentős termékkategóriát képviselnek, a szezonális bejglikből pedig évente mintegy 5 millió darabot állítanak elő.

A vállalat egyik legnagyobb fejlesztése a tatai beruházás, amely a toastkenyér-gyártási kapacitás megduplázását célozza. Az új, magas fokon automatizált üzemben a tervek szerint akár 60 napos eltarthatóságú, tartósítószer hozzáadása nélkül készülő termékeket is gyárthatnak majd. A beruházás az exportlehetőségek bővítését is segíti.

A CERES éves termelési kapacitása jelenleg 14-15 ezer tonna, állandó munkavállalóinak száma 217 fő, amely a szezonális időszakokban további 40-50 dolgozóval egészülhet ki. A megfelelő munkaerő megtalálása és megtartása azonban komoly feladat, különösen a többműszakos munkarend és a szakmai tapasztalat iránti igény miatt. A győri látogatáson a tanulók megbizonyosodhattak arról, hogy a korszerű élelmiszeripari termeléshez a fejlett géppark mellett a felkészült szakemberekre is szükség van.

Digitális megoldások a Smart Gardenben

A kertészeti termelés iránt érdekldő két diákcsoport a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Smart Garden rendszerében ismerkedhetett meg a digitális kertművelés lehetőségeivel. Hanczné dr. Lakatos Erika, az egyetem Élelmiszertudományi Tanszékének tanszékvezetője azt is bemutatta, hogyan kapcsolódik össze az intézményben a termesztés, a feldolgozás, a minőségbiztosítás és a marketing.

Az egyetemi gazdaságban megtermelt növényekből az intézmény saját üzemeiben élelmiszerek készülnek, amelyek Uni Gourmetico márkanév alatt a piacon is megjelennek. A kertészeti szakirány résztvevői így az alapanyag-előállítástól a feldolgozáson át az értékesítésig követhették végig az értékteremtés folyamatát.

A 2800 négyzetméteren elterülő Smart Garden okoskert három fő részből áll: egy 40 magaságyásból kialakított termesztőrendszerből, egy gyümölcsösből, valamint egy feldolgozó- és növénynevelő üvegházból. A kialakítás egyik fő célja, hogy a kertművelés minél több folyamatát automatizálják, és a szükséges emberi beavatkozásokat a lehető legminimálisabbra csökkentsék.

Az időjárási állomás és a monitoringrendszer folyamatosan figyeli a csapadék- és szélviszonyokat, a fényerősséget és a talajnedvességet. Az összegyűjtött adatok alapján a növények igényeihez igazítható az öntözés. A kamerarendszer online megfigyelést tesz lehetővé.

(Fotó: MMG)

A kerthez két kutatókonténer is kapcsolódik, amelyekben vertikális farmok működnek. Ezek egyik fontos feladata a palántanevelés: a szabályozott környezetben akár decemberben is előállíthatók a később üvegházba vagy szabadföldi magaságyásokba kerülő növények. A látogatók az applikációval, a QR-kódos azonosítással és az audioguide-dal működő tájékoztatási megoldásokat is megismerhették.

A Smart Garden a digitális kertművelés lehetőségeinek szemléltetése mellett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is jó példa. Az üvegházi és vertikális termesztésben a víz-, energia- és fényigény növényspecifikusan szabályozható, így mérsékelhető az időjárási kitettség és az erőforrások pazarlása. A technológia gazdaságossága ugyanakkor elsősorban magasabb hozzáadott értékű növények termesztésével biztosítható.

A mosonmagyaróvári látogatás során a fiatalok azt láthatták, hogy a technológia hogyan válik a digitális adatgyűjtés a termesztési döntések alapjává, és miként segítheti a víztakarékos, kiszámíthatóbb termelést. A bemutatott kert jól szemléltette, hogy a kertészeti szakma hagyományos ismeretei mellett egyre nagyobb szerepet kap az automatizálás és az informatikai tudás.

A három helyszínen szerzett tapasztalatok más-más oldalról világítottak rá a mezőgazdaság és az élelmiszeripar változásaira. A TEREP program jó alkalom arra, hogy a tanulók kilépjenek az osztályteremből, és működő gazdaságokban, üzemekben láthassák viszont az oktatás során elsajátított ismereteket. A szakmai kirándulás lehetőséget nyújtott arra, hogy a diákok a gyakorlatban is szembesüljenek vele: a jövő szakembereinek a biztos szakmai alapok mellett nyitottnak kell lenniük a rohamosan fejlődő technológiákra és a folyamatos tanulásra.

A látogatások végén a részt vevő csapatok az általuk felkeresett üzemektől olyan szakmai kérdéseket és problémákat kaptak, amelyekre a pályamunkájukban kell majd megoldási javaslatokat kidolgozniuk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu