Isaszegi Norbertet, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési igazgatóját kérdeztük arról, milyenek az első tapasztalatok:
youtube://v/aiSEeZ0KkD0
„Várakozáson felül teljesít ez a beruházás. Mi is nagy izgalommal és kicsit félelemmel vártuk, hogy hogy fog beállni itt ez a robotos új istálló. 10 napja vannak bent az állatok, Mindjárt a második nap, ami már abszolút robot fejőkarral történő fejést jelentett, ugyanannyi tejet adtak egyedenként, mint a régi helyükön, ami egy 40 éves és fenntarthatatlan állapotú istálló, tömbistállóból álló rész volt – nyilatkozta lapunknak Isaszegi Norbert, kiemelte – Nem tört meg a produktivitásuk, a termelésük, és azóta pedig több, mint 6%-kal emelkedett ez alatt a 10 nap alatt.
Ez egy nagyon jó beruházás volt, ami a magyar mezőgazdaság állattartóinak egy jó példaként szolgálhat az elkövetkezendő évtizedekben.”
Egy-egy istállóban négy úgynevezett robotbox, vagyis fejőállás található. Ezek egyenként 110 tehenet tudnak kiszolgálni. A jó termelésnek pedig alapfeltétele, hogy az egyes termelési egységekben azonos állapotú és igényű tehenek legyenek. Ez az elsőként beüzemelt istállóban azt jelenti, hogy két negyedben többször ellett, kettőben pedig egyszer ellett tehenek vannak. Az állatok ezekben a negyedekben szabadon mozognak, pihennek a vízágyon elhelyezkedő matracokon és a saját ritmusukban maguktól keresik fel a fejőállást. Nádasdy Erika istállómester kiemelte, hogy az állatok okkal nyugodtabbak mint várták:
„Egyet gondol, ha úgy érzi, hogy jönnie kell fejésre, akkor megindul és bemegy a robotba. Gyorsan, egy hét alatt megszokták az új helyüket – erre mi sem számítottunk.”
Ez a takarmány azonban beleszámít abba a takarmánymennyiségbe, amelyet a számítógépes adatgyűjtésen alapuló rendszer minden egyes tehén termelési adatai alapján kiszámít.
Az itt dolgozók munkája is lényegesen megváltozott, fő munkaeszközük a számítógép és az okostelefon. Ebben az istállóban minimális a fizikai munka, inkább csak felügyelni kell a folyamatot. Épp ezért a munkaerőigénye is más. Kevesebb, ám jobban képzett munkaerőre van szükség. Amikor maximális kihasználtsággal működnek majd az istállók, a délelőtti műszakban három, a délutáni és éjszakai műszakban pedig két-két ember dolgozik majd egy-egy épületben.
De ez az egész tehenészeti telepre elmondható, hisz a beruházásnak még nincs vége. Isaszegi Norbert elmondta, hogy
„Ma már ott tartunk, hogy megújult a tömegtakarmány-tároló rész, a trágyatároló és trágyarendszer, elkészült a két új termelő istálló. De itt sem állunk még meg, hisz megújul a borjászat, a Steimann-falu, lesz új ellető, ott is robotboxszal, hogy már az állatoknak a beszoktatása ott történjen meg. A beruházások között szerepel a takarmánykonyha, és egy olyan iroda és oktatóház is, ami azt teszi lehetővé, hogy az összes ilyen szakirányú agrárfelsőoktatásban levő hallgató Mezőhegyesre ellátogathasson. Mi nagyon sok szeretettel várjuk őket. és ellátogasson, és itt megtekintheti a ménesbirtok teljes működését, beruházásait, akár ezt is.”
Mezőhegyes mintagazdaság, amelynek – ahogy azt az imént a termelési igazgató is elmondta – feladata, hogy eredményeit megossza a magyar gazdatársadalommal, így segítve őket gazdasági döntéseik meghozatalában.
és tudnak dönteni a saját fejlesztéseik irányáról – ebben segíti őket az a sok adat és tapasztalat, melyet itt felhalmozunk.” – emelte ki Isaszegi Norbert.
