Úgy vélte, a járványok világosan rámutattak a következő évek legjelentősebb kihívására, mind az állategészségügyben, mind pedig a közegészségügyben.
Ha az idei évet egy szóval kellene jellemezni, akkor az nyilvánvalóan a koronavírus lenne. Ebben a helyzetben kulcskérdéssé vált az élelmiszerellátás folyamatosságának biztosítása. Hogyan értékeli az idei évet ebből a szempontból?
– A magyar élelmiszergazdaság működését, az élelmiszerellátás folyamatosságát járványhelyzetben is biztosítani kell, mégpedig a maximális biztonságra törekedve. A magyarországi élelmiszer-előállító üzemekre általában is különösen szigorú biztonsági szabályok vonatkoznak, betartásuk a járvány alatt fokozottan előtérbe került. A rendkívüli szituáció megkövetelte a klasszikus hatósági szerep gyors, rugalmas újradefiniálását is: az élelmiszerrel foglalkozó vállalkozásokat ellenőrző – és ha kell, szankcionáló – Nébih bevezette a támogató, tanácsadó jellegű helyszíni szemléket.
A hivatal honlapján is létrejött egy tematikus felület a koronavírussal kapcsolatban felmerülő információkkal.
– Így van, ezen a platformon az élelmiszerlánc egyes területeire specializált útmutatók segítik az érintettek hiteles tájékoztatását, a vendéglátó és közétkeztető létesítményektől kezdve a hobbi- és haszonállattartókon át, egészen az élőállat- és áruszállítást végző vállalkozásokig.
A kezdeményezés lényege, hogy segítse a termelők és vásárlók egymásra találását, illetve a rövid, belföldre fókuszáló ellátási láncok erősítése révén az élelmiszerellátás biztonságának növelését.
Mi volt az, ami különösen nagy kihívást jelentett-jelent a világjárványban?
– Különösen tavasszal, a világjárvány kezdeti időszakában jelentettek újszerű kihívást azok a hírek, legtöbb esetben álhírek, miszerint az állatok a humán koronavírus terjesztői lehetnek. Igaz, néhány állatfaj fogékony lehet a COVID-19 vírusára, de nincs megerősített információnk arról, hogy az ember egy állattól kapta volna el a fertőzést.
Legutóbb a nyércek kapcsán terjedt el ez a feltételezés. Hogyan látja, valós veszélyt jelent a bennük talált vírus?
– A legutóbbi kutatások ugyan már vizsgálták ezt az új, nyércekben kialakult variánst, de e tekintetben annyi még a további vizsgálatot igénylő bizonytalansági faktor, hogy kár lenne találgatásokba bocsátkozni.
Állatorvosként sokkal lényegesebbnek tartom reagálni arra, hogy az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az ivermectint tartalmazó állatgyógyászati készítmények iránt, mivel a hatóanyag hatékony lehet a koronavírus okozta betegség gyógykezelésében. Nyomatékosan szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az állatgyógyászati készítmények emberi alkalmazása semmilyen körülmények között nem engedélyezett, sőt veszélyes is lehet!
Az állatbetegségek közül továbbra is jelen van Magyarországon az afrikai sertéspestis. Hány új esetet regisztráltak idén november végéig?
– Az idén összesen 5337 vaddisznó esetében diagnosztizáltunk ASP-t, ezek túlnyomó részét – több mint 3600 példányt – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lőtték ki, vagy egyéb okból elhullottan találták. Házi sertéseknél szerencsére idén sem igazolta a laboratóriumi vizsgálat a vírus jelenlétét, viszont megelőző intézkedéseket tennünk kellett. Például 2 vadfarmon az ASP gyanúja miatt vált elkerülhetetlenné 1106 vaddisznó leölése.
Az ASP elleni védekezés immár három éve komoly kihívást jelent, a folyamatos éberség pedig továbbra is indokolt. Alapvetően a mentesítési stratégiánk erősségét, a védekezésben részt vevők, különösen a hatósági állatorvosok és vadászok helytállását, valamint a társadalmi-szakmai összefogás hatékonyságát bizonyítja, hogy a hazai házisertés-állományokat idáig sikerült megvédeni az afrikai sertéspestistől.
Idén fontos lépés volt az ASP mentesítési terv megújítása. Milyen új elemek találhatók ebben?
– A folyamatos védekezés és a betegség felszámolása tekintetében 2020 fontos lépése volt az ASP mentesítési terv megújítása. Az aktualizált határozat két területen vezetett be a korábbinál hatékonyabb intézkedéseket: egyrészt lefektette a fertőzött területek fokozott vaddisznóállomány-gyérítésének új szabályait, másrészt a kártalanítási eljárás menetét tette egyértelműbbé. A kártalanítási eljárásrend 2020. október elsejei hatállyal ismét módosult, azzal a céllal, hogy a kártalanítási összegek megállapítása arányosan és igazságosan történjen, ugyanakkor a védekezésre ösztönző hatású legyen. 2020 november végéig mintegy 8,3 milliárd forint kártalanítást fizettünk ki a vaddisznó-diagnosztikai kilövésekre és a vadkárrendezésre.
Sajnos a madárinfluenza sem kerülte el idén az állattartókat, itt mi a mérleg, hány szárnyast kellett leölni?
– A madárinfluenza egyike a legsúlyosabb gazdasági veszteségeket okozó állatbetegségeknek, ezért az ellene való védekezés nagyon tudatos és folyamatos kell, hogy legyen. A baromfitartó gazdák felelős magatartása, valamint a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása nélkül a vírus pusztítása és az általa okozott tetemes gazdasági kár aligha védhető ki.
A radikális intézkedéseknek köszönhetően júliusra sikerült megállítani a kór terjedését, szeptember 8-án pedig – az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) előírásainak megfelelően – hazánk visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A kedvező státusz birtokában október elején az utolsó kereskedelmi korlátozásokat is feloldották hazánkkal szemben.
Továbbra is fennáll a madárinfluenza-veszély? Jelent-e plusz kockázatot a vadmadarak vándorlása?
– A veszély továbbra is fennáll, sorra jelentik a kitöréseket, pozitív vadmadár eseteket az európai országokban, például Horvátországban és Lengyelországban is igazolták a vírus jelenlétét. A vadvízi madarak őszi vándorlási útvonalai pedig hazánkon is áthaladnak, így mindenképpen fokozni kell a járványvédelmi készültséget.
A megelőzés alapja a járványvédelmi előírások betartása, például a megfelelő, folyamatos fertőtlenítés vagy a takarmány, az alom elzárása.
Mik a tapasztalatok a szúrópróba-szerű ellenőrzéseken, betartják ezeket az állattartók?
– Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a tartók jelentős része még mindig nincs tisztában sem a helyzet súlyával, sem saját felelősségével. Sok esetben nem építették be a mindennapi gyakorlatukba mindazokat a teendőket, amik a védekezéshez elengedhetetlenek. Senki sem várhatja, hogy az állam továbbra is átvállalja a felelőtlenségből, az indokolatlan mértékű állategészségügyi kockázatvállalásból eredő költségeket. A jövőben sokkal szigorúbban ítéljük meg a kártalanítási jogalapot: megkezdtük a kártalanítási rendelet átalakítását is. A jövőben minden olyan állomány tulajdonosát kizárjuk majd az állami kártalanításból, ahol az állat tartója nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a folyamatos járványvédelmi készültség fenntartását.
A szabályokat betartó gazdák eddig hányan és mennyi kártalanítást kaptak? Hányan vannak olyanok, akik a szabályok nem megfelelő betartása miatt nem részesülhettek kártalanításban?
– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az állatok megbetegedését, illetve annak akár a legcsekélyebb gyanúját is azonnal be kell jelenteni az állategészségügyi szolgálat felé. Aki ezt nem teszi meg, nem kaphat állami kártalanítást. Idén novemberig csaknem 14 milliárd forintot utaltunk ki a baromfitartóknak, így a kifizetési arány meghaladja a 99 százalékot. A szabályok nem megfelelő betartása miatt 8 kártalanítási igényt utasítottunk el.
Hol tart jelenleg az állományok újratelepítése?
– Eddig 2562 engedélyt adtunk ki. A betelepítési kérelmet 37 olyan esetben kellett elutasítanunk, amikor a járványvédelmi előírások nem teljesültek maradéktalanul. A tavaszi járvány után bevezetett új betelepítési eljárásrendnek köszönhetően a hiányosságok kijavításáig nem kerülhet be élő állat a telepekre, így a szomszédos állományok veszélyeztetése is minimalizálható.
A Nébih idei működését figyelembe véve mely területet és tevékenységeket emelné ki?
– A koronavírus elleni küzdelem mellett is számos pozitív eredményt elértünk az élelmiszerlánc-biztonság terén. A legfontosabb, hogy – a közvélemény-kutatási adatok szerint – sikerült megőriznünk a lakosság bizalmát. A Minőségvezérelt Közétkeztetési Programunk is egyre inkább eléri célját, az indulás óta lefolytatott több ezer ismételt szemlén ugyanis rendre javuló eredményekkel végeznek a konyhák. Tűzifa pályázati lehetőséget indítottunk önkormányzatoknak, civil és egyházi szervezeteknek, hogy a lefoglalt tűzifa a rászorulókhoz kerüljön.
Folytattuk a Szupermenta termékteszteket, emellett elindítottuk a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszert, ami egy, az unióban is notifikáltatott, államilag elismert nemzeti minőségrendszer.
Milyen újítások voltak a szemléletformálás, tudásmegosztás terén?
– Elindítottuk a Nébih tematikus oktatási csatornáját, a nebihoktatas.hu-t. A felületen minden, az elmúlt években készített oktatási anyagunkat megtalálhatják az érdeklődők korcsoporti bontásban. Reagálva a technikai fejlődésre, több új eszközt, csatornát is beépítettünk a kommunikációnkba: munkába állt Nébo, a chatbot, hogy 0–24-ben biztosítsuk az ügyfélszolgálati elérhetőséget a lakosok számára, elkezdtünk podcast-okat készíteni és a viber-en is elérnek minket a fogyasztók.
Hogyan látja, milyen tanulságot lehet levonni a világjárványból a jövőre vonatkozóan?
– A járványok világosan rámutattak a következő évek legjelentősebb kihívására mind az állategészségügyben, mind pedig a közegészségügyben. Mindkét területen sokkal nagyobb figyelemmel kell kísérni a kórokozók mutálódását, adaptálódását, és a szerzett tudás alapján újra kell gondolni a járványvédelmi intézkedéseket. Sürgetőbbé vált a különböző egészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági veszélyek, kórokozók gyors, világszintű terjedését megakadályozó eljárások kidolgozása, védekezési képességünk javítása. Bízom benne, hogy ez mindannyiunk egyéni felelősségét felismerve, egymással összefogva sikerül majd.
