Később lombozatával, majd nyár végén pirosló terméseivel, ősszel szép színeződésével díszlik. A húsos som, azaz a Cornus mas a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, hazánkban is honos cserje. Ha a dombvidéki, középhegységi tájakon kirándulunk, egészen biztosan láthatjuk, de gyakran telepítik kertekbe, parkokba is.
Aranysárga virágok
Hazája Közép- és Dél-Európától Kis-Ázsián keresztül a Kaukázusig húzódik, nálunk főként a melegebb, déli fekvésű, meszes talajú középhegységi területek száraz, napsütötte domboldalain, bokorerdeiben, cserjés erdőszélein fordul elő, a száraz tölgyesek, molyhos-kocsánytalan vagy molyhos-cseres tölgyesek, karsztbokorerdők gyakori faja.
3-4 méter magasra is megnövő, terebélyes, sűrű ágrendszert fejlesztő cserje, idősebb korában 4-6 méteres, kisebb fává is fejlődhet. Lombtalan állapotban is nagyon könnyen felismerhető, szürkés kérge pikkelyesen leváló, zöld vesszőinek napsütötte oldala pirosló, de ilyenkor a gömbölyded, majdnem kisebb borsónyi virágrügyei a legjellegzetesebbek.
Kicsi, barnás levélrügyei hosszúkásak, kihegyezettek. Lombozata mutatós. Keresztben átellenesen álló, 4-10 cm hosszú és 2-5 cm széles, tojásdad vagy elliptikus alakú, ép szélű leveleinek csúcsa kihegyezett. A mindkét oldalon finoman szőrözött levelek színe üdezöld, 3-5, jellegzetesen íves érpárjuk fontos határozóbélyeg, mint ahogyan a világosabb zöld fonáki oldalon, az érzugokban látható szakállszőrözet is.
A fejecskeszerű ernyőkben elhelyezkedő apró, aranysárga, négytagú virágai a lombfakadást megelőzően, enyhébb télvégeken akár már február második felétől, márciustól nyílnak a zöldes vesszőkön.
A levágott, még virágrügyes vesszőket hajtathatjuk is, szobában, vázában hamar kinyílnak. Virágai kora tavasszal kiváló méhlegelőként szolgálnak, így a növény a rovarbarát kertek fontos eleme lehet, de a madárbarát kertekben is ott a helye.
Az elvirágzás után rövid kocsányaikon kezdenek kifejlődni a jellegzetesen hosszúkás, tojásdad, 1-1,5 cm hosszú, fénylő cseresznyepiros, ehető, savanykás ízű csonthéjas termései, melyek augusztus második felére, szeptemberre érnek meg.
Értékes a gyümölcse
A húsos somot díszértéke mellett igen magas C-vitamin-tartalmú gyümölcséért is telepítik hosszú évszázadok óta. Bár íze kissé savanyú, nyersen is fogyaszthatjuk.
Nagyon finom, főként, ha a dér megcsípi. Emellett kitűnő lekvár, dzsem, szörp, gyümölcskocsonya, kompót, gyümölcsmártás, sőt sombor, sompálinka vagy ízletes, ánizzsal-citrommal fűszerezett somlikőr, de akár savanyúság is készülhet a termésekből.
Gyógynövényként is számon tartjuk, például erősítő vagy összehúzó hatása miatt, illetve jelentős antioxidáns-forrás is. Az utóbbi években a forró, aszályos, meleg nyarakon a somok érése sajnos korábban kezdődik, s néha a termések szinte a növényre aszalódnak vagy korán lehullnak.
