Minden este bánva bánják,
Hogy e vada mér’ kivánják,
Mért is Űzik egyre, nyomba,
Tévelyítő bús vadonba.
Mégis, mégis ha reggel lett,
A gímszarvast űzni kellett,
Mint töviset szél játéka,
Mint madarat az árnyéka.
Arany János: Buda halála 6. ének
A dinamikus csontnövekedéshez gyors szövetgyarapodás és sejt-differenciálódás szükséges, valamint ilyenkor a porc- és csontszövet mellett a vérerek is fejlődnek. Az agancs elcsontosodásához fontos a megfelelő mennyiségű ásványi anyag, amit a szarvas nem képes csupán tápanyagfelvételkor fedezni.
Ezért a szervezetében további kalcium és foszfor szállítódik át a szegycsontból, bordákból, illetve a gerincoszlopból az agancsba.
A csontokat meghatározó elemek testen belüli átcsoportosítása főként a bőgést megelőző időszakban megfordul, és az agancs tisztítását megkezdve az állat szervezete a táplálék és tápanyagbevitel segítségével visszapótolja ezekről a területekről az ásványi anyagokat a csontokba.
Ezt a folyamatot nevezik ciklikus fiziológiás oszteoporózisnak.
Az bika agancsának méretéből, szárainak hosszúságából és vastagságából, elágazásaiból megközelíthetően meghatározható a szarvas kora. Egy átlagos agancsfejlődés során az első évben csak egy-egy szár fejlődik (csap), a következő évben azonban már a közbeeső fokozatokat (villásak) átugorva, akár hatos agancs is fejlődhet.
Ilyenkor a szarvas már gyengébb fejdíszt visel, vagyis ahogy a vadásznyelv mondja: „a bika visszarak”.
Az agancs évenkénti regenerálódása, illetve az agancsciklus szorosan összefügg a nappalok és az éjszakák időintervallumának változásához.
Ahogy a tél a végéhez közeledik, és a nappalok hosszabbodni kezdenek, a szarvasbika lehullajtja előző évi agancsát.
Ebben az időszakban az erdő- és vadgazdálkodók számára óriási problémát jelent az illegális agancsgyűjtők megjelenése.
Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat.
A hullott agancs engedély nélküli gyűjtése a vadászati törvény értelmében jogosulatlan vadászattal azonos megítélés alá esik, és vadvédelmi bírság kiszabását teszi lehetővé. Ebben az esetben a vadvédelmi bírság összege legalább százezer forint, de akár az ötmillió forintot is elérheti.
Az agancshullatást követően néhány nappal már meg is indul az új agancs képződősének folyamata, amely mintegy 120 nap alatt éri el teljes kifejlettségét. Ebben a periódusban a rendkívül intenzív szövetgyarapodás és az erőteljes növekedés miatt a napi 1 centiméteres növekedési sebességet is elérheti. Az agancs a nyár folyamán elcsontosodik, majd az agancsot borító bőr (barka) elhal.
A szaporodási időszakra, vagyis a bőgésre, a kész aganccsal a fejükön, szerelemmel fűtve próbálnak minél több tehenet beborítani. Ilyenkor előfordulhatnak kisebb-nagyobb összetűzések a bikák között, ami megesik, hogy harcba csúcsosodik ki. Az ilyen esetekkor a két dalia egymásnak nekimenve, agancsukkal igyekeznek eltolni a másikat, erejüket fitogtatva vetélytársukkal szemben.
