Az elmúlt években jelentősen megújult a város kereskedelmi infrastruktúrája, amely nemcsak büszkeséget jelent az itt élők számára, hanem a település további fejlődésének garanciáját is.
2020-ban új központi épületet adtak át a város határában található hét hektáros Vásártéren, ahol az országos állat- és kirakodóvásárokat szokták rendezni. A beruházás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap ötven millió forintos támogatásával valósult meg, és minőségi változást jelent a vásárszervezők, valamint a több száz vásározó és több ezer látogató számára, hiszen a korábbi konténerirodát és mobil vécéket végre kulturált, fűtött irodák, szociális helyiségek és mosdók váltották fel.Dr. Czira Szabolcs polgármester szerint szerencsések, hogy
Az országos állat- és kirakodóvásár intézménye részben a környéken élők vásárlási szokásainak és a háztájinak köszönhetően maradt életben, de egyben olyan nemzeti hagyományt is képvisel, amelyet véleménye szerint fontos megőrizni. Korábban azonban ehhez méltatlan volt a higiénés szolgáltatás és az ott dolgozók elhelyezése is, de az Agrárminisztérium támogatásával sikerült kulturált, komfortos körülményeket biztosítani. A korszerű és minden igényt kielégítő épületet úgy terveztették, hogy megjelenésében a helyi építészeti hagyományokat kövesse és modern, tanyaszerű épületként simuljon bele az alföldi tájba.
A városnak évente 21 millió forint bevétele származik a piacozásból és az országos vásárokból, amely nem túlságosan nagy összeg.
A termelőktől és kereskedőktől azonban mégsem kérnek magas helypénzeket, hiszen ezzel is támogatják a helyi termelőket és vásárlókat, a vásárok pedig az idegenforgalom növelésével közvetve is erősítik a város gazdaságát.
Az országos vásárokat évente tízszer, november és január kivételével minden hónap utolsó vasárnapján tartják – mondta el Vozárné Ragó Ildikó a városüzemeltetést végző KÖVA-KOM Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Rendhagyó a december is, amikor az első vasárnapon kerül sor a Szent András napi vásárra, amely a Szent György és László napi vásár mellett a legjelentősebb. Az időpontok kialakulása a mezőgazdasági munkálatokhoz, a kihajtáshoz, aratáshoz, behajtáshoz köthető, az újabb vásárnapok viszont – mint például a májusi – inkább a piaci igényekhez alkalmazkodtak.
A lóvásározás nem tudta követni az állategészségügyi előírások változását, amely miatt nagyon visszaszorult. Pedig egykor Pécs után Nagykőrösön rendezték a legnagyobb lóvásárt.
Külön kijelölt területen árulják a malacot és a birkát, a szarvasmarhát, baromfit és a különféle kisállatokat, valamint külön helyen lehet zöldséget, gyümölcsöt, egyéb élelmiszert és háziipari termékeket vásárolni. A vásárhoz kapcsolódóan, de annak területén kívül még kutyavásárral is találkozhatnak az érdeklődők.
Egy-egy jól sikerült országos vásáron – amiben az időjárásnak is jelentős szerepe van – 300-350 kirakodó vesz részt, fajtánként 50-100-an árulnak jószágot, és a húszezret is meghaladja a vásárlók, látogatók száma. Az idei első vásárnapot február utolsó vasárnapján tartják.
„A 125 négyzetméteres új kiszolgáló épület teljesen karbonsemleges, amire nagyon büszkék vagyunk”
– emelte ki Vozárné Ragó Ildikó. Erről a korszerű hőszigetelés mellett napelemek gondoskodnak, amelyek teljes egészében biztosítják a fűtést, a melegvizet és a világítást.
A vásárszervezők mindenhol talpon vannak már hajnali négykor, de nem mindegy, milyen körülmények között dolgoznak – teszi hozzá. Az új irodákban kényelmesen elő tudják készíteni a feladatokat, például fel tudják tölteni a terminálokat az online számlák helyszíni kiállításához. Vannak a Vásártérrel kapcsolatban további fejlesztési elképzeléseik is. Jó lenne szilárd burkolattal ellátni a feltáró utat, legalább részben lefedni a területet és napenergiával megoldani az áramellátását, aminek érdekében folyamatosan figyelik a pályázati lehetőségeket. Az elmúlt években a COVID-helyzet miatt több országos vásár is elmaradt. Az állami korlátozások mellett előfordult, hogy saját hatáskörben döntöttek e mellett, hogy megelőzzék egy esetleges helyi gócpont kialakulását.
Építészhallgatók féléves tervezési feladatként készítettek terveket hozzá az önkormányzat és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának együttműködése keretében, amelyeket azután szavazásra bocsátottak a városlakók között. A legtöbb támogatást kapó elképzelések, megoldások továbbfejlesztésével, ötvözésével került kidolgozásra az engedélyezési tervdokumentáció, amit az egyetem dékánhelyettese, dr. Kiss Gyula YBL és ICOMOS-díjas építészmérnök és a Kiss Járomi Építészeti és Belsőépítészeti Iroda készített el – mesélte Tényi András főépítész. Az épület teljesen egyedi arculatát meghatározzák a főhomlokzati bejárati épülettömegek, amelyek a PIAC szót formázzák.
Az épület az átadás évében elnyerte az Év Háza országos pályázat középület kategóriájának fődíját, és a Big SEE nemzetközi pályázaton is díjazták közösségi és kereskedelmi épület kategóriában. Számos építészeti szakmai fórumon méltatták, de ami a legfontosabb: minden funkciójában beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A korábbi „bódésor” helyén korszerű, árusoknak és vásárlóknak egyaránt kényelmes fedett piac jött létre, amelyet természetes fény világít be, és jelentős részben napelemek látnak el energiával. A temperált levegőnek köszönhetően esőtől, széltől, fagytól védve lehet árulni és vásárolni.
A közel ezer négyzetméter hasznos alapterületen 13 pavilont alakítottak ki, amelyek négy-négy elárusítóhely kialakítására alkalmasak. Az épület teljes alapterülete akadálymentes, kényelmesen megoldható az áruszállítás és -mozgatás. A beruházás részeként a piaccsarnok környezetét is rendezték. Közel 785 négyzetméter térburkolat újult meg az épület körül a Pest megyei fejlesztési keretből biztosított 119,7 milliós állami támogatással.
„Az ilyen kis-közepes településeken, mint a miénk, még él a hagyománya annak, hogy a piacra, a vásárba nemcsak vásárolni, hanem találkozni is járnak az emberek. Él, lüktet nálunk a piac, amely közösségi tér is egyben – fogalmaz dr. Czira Szabolcs polgármester. A Kálvin téri piac a beruházás előtt sem látványában, sem pedig infrastruktúrájában nem mutatott egységes képet.
A csarnokban a korábbi önálló üzletek mellett eseti árusok, szezonális termelők számára is jut hely – mondta el Vozárné Ragó Ildikó. A bérleti díjak nem emelkedtek érdemben, az önkormányzat ugyanis ezzel is szeretné támogatni a termelőket.
A hagyományos mezővárost régebben a „négyezer zártkert városaként” is emlegették. Mindig jelentős volt a kistermelés, ami azonban mára átrendeződött. Jellemzően nem történik generációváltás. Aki pedig megmarad a mezőgazdaságban, az is nagyobb termelő egységekben állít elő meghatározott terményt vagy terményeket. „Ami régen volt, hogy garabóval kihozták a felesleget, az már nincsen.”
Vozárné Ragó Ildikó maga is árul vasárnaponként zöldséget és virágot. Munkája mellett közel egy holdas zártkertet művel a férjével. Kertészmérnökként fontosnak tartja a természet közelségét. Örömmel látja, hogy a korábbi veteményeseket felváltó díszkertekben egyre többször tűnnek fel a magaságyások, ahol egy-egy tő paradicsommal, fűszerpaprikával foglalkozik már a fiatalabb korosztály is.
Az önkormányzat a termelői piacot 2011-ben korszerűsítette, amihez szintén igénybe tudtak venni állami támogatást a felszámolt cukorrépatermelés kompenzációjaként. A „százéves” vizesblokkok helyett kiszolgáló épület létesült, ahol kulturált szociális helyiségeket, irodákat is kialakítottak. A kőből készült árusító asztalokat sorokba rendezték, hogy a gesztenyefák kivágása nélkül lehessen lefedni őket. Így próbálták megőrizni a piac kisvárosias hangulatát. Kicserélték a burkolatot, a csapadékvizet pedig egy föld alatti szivárogtató rétegbe vezették, aminek az eredménye nagyon szépen látszik a növényállományon.
Az üzemeltetés nagyjából rentábilis, de fő cél a termelők és a vásárlók támogatása. Az árak változók, nagyáruházakkal csak minőségben tudnak versenyezni a termelők. A rendszeresen piacra járók értékelik a hazait és azt, hogy ismerik az eladót. Míg régebben inkább az idősebbek jártak a piacra, mára egyre több fiatal is kijön, amiben szerepe van a terjedő környezet- és egészségtudatos szemléletnek.
Az ezer négyzetméter körüli termelői piacon 200 méter fedett asztal áll az árusok rendelkezésére, amelyet a nyári hónapokban közel száz százalékban ki is használ a mintegy 150 különféle kistermelő.
Olyankor már hajnali ötkor érkeznek az első vásárlók, akik számára a kisvárosi életforma elengedhetetlen része, hogy heti egy-két órát a piacon töltenek.
A tavasszal kezdődő állami útfelújítással a nagykőrösi piactér korszerűsítése is tovább folytatódik. A csarnok mellett elhaladó utat ugyanis áthelyezik, így a tervek szerint további árnyékolt árusítóhelyekkel, parkolókkal lehet bővíteni és egységesíteni a piac területét.
Dr. Czira Szabolcs elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Alap támogatásával 300 millió forintos beruházással korszerűsítik a város három dűlőútját. Két és fél kilométeren készül aszfaltburkolat, amely zártkerteket, tanyákat és hobbikerteket köt be a városi forgalomba. Kiemelte, hogy a már befejezett, illetve tavasszal kezdődő nagy állami útfelújítási projektek óriási lendületet adhatnak a település további fejlődésének, amiben terveik szerint kiemelt szerepet kap az idegenforgalom.
Elképzeléseiket nagyban támogatja, hogy egy-két éven belül jelentősen javulni fog a város közúti megközelíthetősége: „Gyakorlatilag forgalmi csomóponttá válunk, amely Nagykőröst berepíti a XXI. századba.” (x)
