A Magyar Bor Személyesen 2021-ben is szakmai partnere volt a felmérésnek, amelyet a Winelovers, a Borkollégium, valamint a Borászpotál és a Vinoport online borportálok is támogattak. Az eddigi évekhez hasonlóan tavaly is az internetező hazai lakosság borfogyasztási és borvásárlási szokásai képezték a kutatás fókuszát.
A válaszadók nagyobb része (56 százalék) legalább heti rendszerességgel fogyaszt bort, ami nagyjából megfelel a 2018-as adatoknak. Érdekes módon tehát nem tapasztalható jelentős eltérés a koronavírus-járvány előtti helyzethez képest.
ugyanakkor valamennyivel nőtt a borbarátok (12 százalék), a borismerők (3 százalék) és borszakemberek (1 százalék) aránya. Az otthoni borfogyasztás nőtt 2018-hoz képest (51-ről 57 százalékra), az étteremben, szórakozóhelyen történő fogyasztás pedig csökkent (14-ről 12 százalékra), ami természetesen magyarázható a járvánnyal.
Továbbra is a villányi (67 százalék), egri (52 százalék), illetve tokaji (50 százalék) borokat fogyasztjuk legszívesebben, amit Szekszárd (39 százalék), Badacsony (34 százalék) és a Balaton-felvidék (34 százalék) borai követnek. A válaszadók legnagyobb arányban a rozébort szeretik (50 százalék), a második és a harmadik a sorban a száraz vörös- (47 százalék), illetve száraz fehérbor (48 százalék). Az édes fehérborok kedveltsége sem marad el lényegesen ezektől (38 százalék), és az édes vörösboroké is viszonylag magas (33 százalék).
A borvásárlással kapcsolatban a legfontosabb eredmény valószínűleg az, hogy amíg 2018-ban a megkérdezetteknek csupán 10 százaléka rendelt bort interneten keresztül, addig 2021-re ez az érték 25 százalékra ugrott.
Ez azt mutatja, hogy más termékkategóriákhoz hasonlóan itt is nőtt az online vásárlás jelentősége. Ugyanakkor az online (is) vásárlók több mint fele ugyanannyi bort rendelt az interneten a kijárási korlátozások alatt, mint azt megelőzően. Az online vásárlás erősödésére utalhat az is, hogy azok aránya is lényegesen csökkent (közel 40 százalékra), akik nem is próbálnák ki az online borvásárlást. Egyébként borbeszerzés szempontjából továbbra is az első helyen szerepelnek a szuper‐ és hipermarketek (33 százalék), amit a diszkontok (23 százalék), majd a borászatok, pincészetek (19 százalék) követnek. A diszkontok előretörése megfigyelhető ezen a piacon is, ugyanakkor a borászatok háttérbe szorulása is érzékelhető – ám a várakozásokkal ellentétben csupán minimális mértékben. 
Borturizmus szempontjából kihívást jelentett a válaszok mérése, hiszen az utazási szokások jelentősen megváltoztak a pandémia alatt. Így a kérdőív a Covid előtti időszakra kérdezett rá, ezzel próbálva megismerni a „normál” utazási szokásokat. A válaszadók 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy legalább évente vesz részt boros utazáson, ami igen magas érték. Ennél ritkábban 20 százalék utazik, és a megkérdezettek közel negyede bár még nem volt, de szívesen menne ilyen utazásra. Csupán 17 százalék nem volt, és nem is venne részt bortúrán. A korábbi eredményeknek megfelelően a válaszadók döntő többsége, háromnegyede egy hétvégét, vagyis két-három napot szán egy borhoz köthető belföldi utazásra. Úti cél tekintetében kiemelkedik Villány (45 százalék jelölte meg), majd Badacsony (39 százalék), Tokaj (37 százalék) és Eger (37 százalék) népszerűsége. Jól szerepelt még a Balaton‐felvidék (25 százalék) és Szekszárd (22 százalék) is. A borvidék kiválasztásának legfontosabb szempontja a borok minősége, változatossága (51 százalék jelölte meg), amit szorosan követnek a természeti látnivalók (50 százalék). 
Sokan jelölték a borvidék pincészeteit (42 százalék), a kulturális látnivalókat (41 százalék) és a borvidék ismertségét, hírnevét (40 százalék). Látható tehát, hogy a nem boros szempontok is lényeges szerepet játszanak az úti cél megválasztásánál.
A konkrét pince kiválasztásakor a pincészet borai kiemelkedően fontosak (59 százalék), de lényeges például a pincészet mint helyszín (46 százalék), a helyben vagy sétatávra lévő szállás (42 százalék), a pincészet ismertsége, hírneve (37 százalék), illetve az ajánlás (36 százalék), vagy az étkezési lehetőség (33 százalék) is.
A Nagy Bor Teszt 2016‐ban indult, és a lehetőségekhez mérten minden évben megszervezzük. Ezáltal nyomon követjük hazánk borfogyasztásának változásait, támpontot ad a hazai borágazat számára. A kutatás szakmai vezetője Harsányi Dávid, a BGE Külkereskedelmi Karának tanszékvezető docense és Hlédik Erika, az ELTE Gazdaságtudományi Kar docense. A Winelovers, a Borkollégium, valamint a Vinoport és a Borászportál a felmérés promóciójával és az eredmények közzétételével segíti a munkát. A Magyar Bor Személyesen szakmai közreműködésével 2021-ben hat borturizmussal kapcsolatos kérdés szerepelt a kérdőívben, amelyek hasonlóak voltak a korábbi, 2018-as turisztikai irányú kérdésekhez.
Kabarcz-Horváth Ibolya
Borászportál.hu
