Az 1950-es évek óta egyre több gyomirtó vegyszert használnak a gazdálkodók a gyomnövények elleni küzdelemben, és mostanra egyértelművé vált, hogy ez több szempontból sem fenntartható: egyrészt megnövelte a mezőgazdasági termelés költségeit, másrészt komoly kárt okoz a szárazföldi és vízi természetes ökoszisztémákban.
A mezei acat (Cirsium arvense) gyomnövénnyel végzett kutatás alapján a PlantaDrone Kft.
és a Duplitec Kft., a kínai DJI dróngyártó óriás magyarországi mezőgazdasági kutató partnerei a közelmúltban azt az eredményt kapták, hogy a precíziós gazdálkodás és a dróntechnológia együttes használatával, azaz multispektrális felvételezés alapján megtervezett változó dózisú (VRA) és foltszerű permetezéssel megvalósíthatók ezek a célok.
Cirsium arvense Európában és az egész világon általánosan elterjedt gyomnövény, amely a talajban lévő tápanyagokért folyamatos kompetícióban áll egyéb növényekkel, közöttük, természetesen, az ember által termesztett kultúrnövényekkel is. A növény magról és földalatti szárrészről (rizómáról) is képes szaporodni (geophyta növény), emiatt mechanikai gyomirtása nem hatásos. A legelterjedtebb módszer a megfékezésére a vegyszeres gyomirtás. Általában ősszel vagy tavasszal, a vetés előtt vagy közvetlenül utána, önjáró vagy vontatott szántóföldi permetezővel végzik a gyomirtást, az egész területet lepermetezve, rendszerint 300 l/ha lémennyiséggel, aminek a herbicidtartalma – glifozát esetében – 5 l/ha.
A kísérlet során először egy DJI Phantom 4 Multispectral monitoringdrónnal felvételezték a 18 hektáros célterületet, majd a DJI TERRA szoftver segítségével NDVI-térképet (vegetációs index) készítettek a felvételekből. Mivel a parcellán a felvételezés időpontjában nem volt kultúrnövény, az NDVI-értékek alapján pontosan lokalizálni lehetett a gyomfoltokat.
A VRA-kijuttatáshoz az NDVI-térkép alapján a PlantaDrone Kft. munkatársai (Szalma Elemér precíziós gazdálkodási szakmérnök és Gyovai Szabolcs növényorvos) létrehoztak egy kijuttatási térképet, amin három különböző glifozátoldat-mennyiséget határoztak meg a gyomfertőzöttségtől függően (gyengén, közepesen vagy erősen fertőzött kategóriákat.) A gyengén fertőzött területekre (0,1 ≤ NDVI ≤ 0,15) 8 l/ha, a közepesen fertőzött foltokra (0,15 < NDVI < 0,2) 10 l/ha, az erősen fertőzött részekre (0,2 ≤ NDVI) 12 l/ha glifozátoldatot juttattak ki. Azokon a területeken, ahol az NDVI < 0,1 volt, nem permetezett a drón. A felhasznált glifozátoldat 35 százalékos koncentrációjú volt (3,5 l glifozát 10 liter oldatban).
Az eredmények szerint a drón 83 liter glifozátoldatot permetezett ki a 18 ha területre, amiben 29 liter glifozát volt. Összehasonlítva a hagyományos gyomirtószer-kijuttatással, amiben 90 liter glifozátot használtak volna a jelenlegi kísérleti területen, 67,78 százalékkal sikerült csökkenteni a vegyszer mennyiségét, ami financiálisan tekintve 14,57 euró megtakarítást jelentett 2021 őszén hektáronként.
Miután a foltszerű és változó dózisú kijuttatás a dróntechnológia ötvözésével sikeresen csökkentette a költségeket és a környezetbe jutó vegyszer mennyiségét, Szalma Elemér hisz benne, hogy az európai Zöld Megállapodás céljai megvalósíthatóak:
Referencia:
SZALMA, E., DÜRGŐ, H. (2021): Combining UAV-Based Zone Spraying And VRA Technology To Achieve A 50% Chemical Decrease For EU’S Green Deal.
