A korábbi évek interjúcímei jól tükrözték az időszerű kihívásokat: 2021-et az építkezés, 2022-t a kihívások évének tartotta. Mire számíthatnak a díszkertészek idén?
Tavalyelőtt még érezhetők voltak a világjárvány utóhatásai, 2022 januárjában pedig, amikor a tavalyi interjú készült, nem gondoltunk arra, hogy a szomszédos Ukrajnában háború lesz, ami több mint egy éve tart. Az előző évek nehézségein csak részben jutottunk túl, most nem a nagy tervek időszakát éljük. Az emberek a saját életükben és a gazdaságuk működtetésében is kivárnak, figyelik a fejleményeket. Az infláció, a megélhetés, az energia, az árak, a termelés és a piac alakulása foglalkoztatja a szakma egészét.
Milyen változások előtt állnak a díszkertészek?
Az ágazat és a közgazdasági háttér egyaránt változik. A növényházi kertészeknek azt kell végiggondolni, hogy mit milyen módszerrel tudnak gazdaságosan termelni, és ahhoz milyen újfajta megoldásokra lesz szükségük.
Érdekképviseletként mik a lehetőségeik?
Nekünk, díszkertészeknek minden eddiginél nagyobb szükségünk van az összefogásra. Át kell tekintenünk a feladatainkat, mit oldottunk meg és milyen intézkedésekre van szükség a sokszor megfogalmazott közös céljaink elérése és a díszkertész ágazat fennmaradása érdekében. A szakmaközi szervezetként benyújtott kiterjesztési kérelmünk kedvező jóváhagyására továbbra is számítunk, várunk. A rendelkezésre álló lehetőségeink most szerények, és el kell fogadjuk, hogy a jelenlegi háborús helyzetben nagyobb támogatást élveznek az élelmiszergazdasághoz köthető stratégiai ágazatok. Mindazonáltal a zöldfelület-gazdálkodás továbbra is a díszkertész ágazat stratégiai területe. Zöldfelületeinknek közegészségügyi jelentőségük van, hisz kedvező hatást gyakorolnak az emberek testi és lelki egészségére, a számtalan pozitív környezeti hasznukról nem is beszélve. Minőségi zöld beruházásokra továbbra is nagy szükség lesz.
Mindenki félti és menteni igyekszik a maga által felépített gazdaságát. Ez nem lesz a fejlődés, a versenyképesség gátja?
A jelenlegi nehéz helyzetben a termesztőknek újra kell gondolniuk gazdasági tevékenységüket, meg kell próbálni előre tervezni, józanul beosztani azt, ami van. Új utak keresésére lesz szükség. Ezt indokolják a világgazdasági válság kezdeti jelei, a háború, a gazdaságok megtorpanása, főként az energiaválság miatt. A kihívások elől nem lehet elbújni, a tevékenységet kell hozzájuk hozzáigazítani. Az energiapazarló gazdálkodást hatékonyabb megoldásokkal kell felváltani. A
termesztés szerkezete is átalakulás előtt áll a növényvédőszer-hatóanyagok uniós irányelvek szerinti korlátozása miatt. Kiutat kell találni, ez is egy feladat.
Az energiahatékonyság növelésével javulhat termékeink versenyképessége?
Idén a kertészetek gazdaságuk észszerűsítésére helyezik a hangsúlyt, és azt már el is kezdték az energiaválság és az áremelkedések miatt. Különösen foglalkoztatja őket, hogy milyen fűtési módra váltsanak, hogyan takarékoskodjanak. A díszkertészeti vállalkozások versenyképességére az energiahatékonyság lesz a legnagyobb befolyással. Az elnagyolt önköltségszámítás és az elnagyolt technológiák helyett precíz munkára, pontos számításokra lesz szükség, tisztában kell lenni a termelés és a szolgáltatás forrásigényével. Érdemes összevetni az import szaporítóanyagok árát és minőségét azokkal a termékekkel, amelyek hazai munkaerővel itthon is előállíthatók, beszerezhetők.
Eddig ez nem volt sürgető, mert kényelmesebb megoldással is el lehetett érni a kívánt árbevételt és profitot. De ez megváltozott. Szervezetünk díszkertész stratégiája szorgalmazza az arra alkalmas, elsősorban faiskolai fajok alapanyagainak saját nevelését, annak ellenére is, hogy bizonyos rövidebb távú gazdasági folyamatok eddig ennek ellentmondtak.
A szakmai fölkészültség és eszközállomány megvan hozzá?
A rendszerváltás után, amikor nagy választékban, jó minőségben és viszonylag olcsón kezdtek érkezni a külföldi szaporítóanyagok, a termesztők körében két nézet alakult ki. Az egyik csoport a hazai nevelés jobbítása, a másik a kész technológiák átvétele mellett érvelt. Az utóbbiak lemondtak a fejlesztésről, innovációról.
A szakember-ellátottság, a technikai háttér az elmúlt több mint harminc évben nem fejlődött úgy, ahogy azt a rendszerváltáskor sokan gondolták. Az ágazatra továbbra is jellemző a tőkeszegénység és nagy a gazdálkodók kitettsége.
Mi lehet a kitörési pont?
A legnehezebb és leglassúbb út, a saját erőből való építkezés tűnik most biztonságosnak. Ebben az ismeretlen kifutású válságos időszakban a versenyképes és hosszú távon nyereséget termelő dísznövények nevelésére kell fókuszálni, és ahhoz alkalmas fajokat választani. Meg kell erősíteni a piaci pozícióinkat, amihez jó minőségű és kellő mennyiségű árualappal kell rendelkezni. Az irányokat évek óta kutatja és keresi a szakma. A díszkertész ágazati stratégia is tartalmaz erre való utalásokat. Az ördög azonban a részletekben rejlik, „be kell indítani a motort”. A motor megvan, a működtetője is többé-kevésbé, de az üzemanyag hiányzik. Az üzemanyagot a szakmai összefogás adhatja. Ha egyéni küzdelmekkel telnek el az évek, komoly változásra nem lesz esély.
Megoldást jelenthet még, hogy előkészítettünk több gazdasági (pályázati konstrukciók átgondolása) és jogszabály-alkalmazási javaslatot (pl. zöldfelület-gazdálkodás), elfogadásuk intenzív fejlődést indíthat be.
A tartós infláció, az egyre drágább megélhetés vajon milyen hatással lesz a tavaszi keresletre?
A globális hatásokat nem tudjuk befolyásolni. A szállítási költségek jelentős emelkedése és a világgazdaságra nehezedő problémák miatt a dísznövénypiac megtorpant, a helyzet azonban nem reménytelen. Az igény nem fog csökkenni, de részben átalakul, illetve a magasabb minőség irányába tolódik. Kevesebb szó esik a fogyasztói piacról, amelynek átalakulása vagy átalakítása ugyancsak izgalmas. Kinek jutott eszébe harminc-negyven évvel ezelőtt, hogy elektromos energiával hajtott autót fog vásárolni?
A hazai és a nemzetközi virágpiacokon felmerülő igények sincsenek kőbe vésve. Gondoljunk csak a nagy energiaigényű vágottvirág-kultúrák eltűnésére. Hasonló változások előtt állunk. A fogyasztói szemlélet nem magától változik meg, az mindig trendeket és divatokat követ.
A szemléletváltozás néhány növényféleség esetében már tetten érhető. Példa rá, ahogy megkezdődött a közterületeken a magas költséggel fenntartható egynyári virágágyak áttervezése a sokkal költséghatékonyabb biodiverz évelőágyakra, és ez felkeltette a lakosság érdeklődését is. Növénybeszerzéseikkor bátrabban nyúlnak az évelő növények után, vesznek három-négyféle évelőt huszonöt darab egynyári helyett. Ez nem biztos, hogy jó irány, de előfordulhat, hogy nem is rossz. Tevékenységünk érdeke, hogy formáljuk a fogyasztói piacot, ahogy más ágazatok megteszik. A fogyasztói szemlélet alakítása a szakmánk feladata. Nem véletlen, hogy a szakmaközi szervezet bekapcsolódott a Zöld Városok Európában – „Több zöld várost Európának” uniós kampányba. E program is jól tükrözi, hogy ha a kertészek a növényhasználattal „reklámoznak” egy-egy terméket vagy megoldást, rámutatnak irányokra, sokkal jobban járnak, mint ha szenvedő alanyai lennének bármely rájuk erőltetett divatirányzatnak.
