Ilyen és ehhez hasonló kérdések megvitatására szervezett konferenciát a fővárosi erdők túlnyomó részét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. Városi erdők Budapesten címmel. A szakmai rendezvényre a döntéshozók mellett a témakörben érintett szakterületek elismert képviselőit is meghívták, hogy tudásukkal és elkötelezettségükkel segítsék még élhetőbbé tenni a fővárost.
A Budapesten és környékén lakó emberek életminőségét alapvetően meghatározó 42-43 ezer hektár erdőterületből nagyjából 40 ezer hektárt a Pilisi Parkerdő kezel, fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója. A városi erdők kérdése, a város klímavédelme, hosszú távú élhetősége igazi közügy, ezért szakmai és társadalmi párbeszédre, együttműködésen alapuló megoldásokra van szükség. Ezt az ügyet szolgálta a megrendezett konferencia is.
Növelni és megőrizni
A városi erdők megőrzése, a velük való gazdálkodás a 21. század legnagyobb kihívásai közé tartozik, fogalmazott Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője, és azt is hozzátette, hogy minden erdészeti tevékenység közvetlen hatással van a települések élhetőségére, a magyar társadalom életkörülményeire. A főosztályvezető a meglévő erdeink értékére hívta fel a figyelmet.
Csak a rendszerváltozás óta több mint 200 ezer hektárnyi erdőt telepítettünk, és 2019-ben az Országfásítási Program keretében további 50 ezer hektárral bővült erdeink területe. Ez a hosszú távú erdőtelepítési folyamat Budapesten is tetten érhető, ennek köszönhetően évtizedek óta a mindennapokban is élvezzük a városi erdőterületek számos előnyét, klímakiegyenlítő hatásukat, por-, zaj-, fény- és levegővédelmi szerepüket, testi és lelki felüdülést nyújtó szolgáltatásaikat.
A főosztályvezető azonban hangsúlyozta, hogy nemcsak az erdőterület növelésével kell foglalkoznunk, hanem – különösen a fővárosban – a meglévő erdők megőrzésével is, fenntartásuk ugyanakkora jelentőséggel bír, mint egy hektár új erdő létesítése. A klímaváltozás ugyanis új kihívásokat tartogat, megváltoztatja a termőhelyeket, és ezeknek a változásoknak a mértéke éppen a városi környezetben a legnagyobb.
A kormányzat is elkötelezett a magyar erdők védelme, gyarapítása és fenntartható használata mellett. A több mint egymillió hektár állami erdőterület kezelői számára megfogalmazott legfontosabb célkitűzések között ugyanis az ország faellátásának szavatolása mellett kiemelten szerepel a klímavédelmi és szénmegkötési célok teljesítése, vagy éppen az erdők rekreációs, turisztikai szerepének fejlesztése és a fenntartható életmóddal kapcsolatos szemléletformálás.
Eltérő adottságok Pesten és Budán
Rittling István, a Parkerdő Budapesti Erdészetének vezetője a budapesti erdők 150 évét foglalta össze. Emlékeztetett, hogy az 1800-as éveket megelőzően az itt élő lakosság túlhasználta az erdőterületeket és fokozatosan csökkentette azok kiterjedését. A 19. század közepére ez a folyamat megállt, sőt fordulatot vett, elkezdődött az erdőterületek gyarapodása, és teljesen megváltozott a lakosság szemlélete is: az erdő már elsősorban nem nyersanyagforrás volt, hanem a városi életminőséget javító környezet.
Az 1990-es évek elejétől már nem gyarapodtak a fővárosi erdőterületek, azonban a konzervatív erdő- és természetvédelmi törvénynek köszönhetően mind a mai napig sikerült megőrizni az addig létrehozott erdős területeket, a főváros erdősültsége nagyjából 10%. Ez az országos erdősültségi aránynak kevesebb mint a fele, európai kitekintésben középmezőnyt képvisel.
A szakember arra is kitért, hogy a fővárosi erdőknek nagyon eltérő az arculata Pesten és Budán. Bár az erdőterületek nagysága nagyjából azonos a Duna két oldalán, a pesti erdők sokkal nagyobb területen, ám kisebb erdőfoltokban, szétszórtan helyezkednek el. Ezek a területek első-, másodgenerációs telepített erdők, rengeteg idegenhonos fafajjal, alacsony biodiverzitással, alacsony természetességgel. A klímaváltozás fenyegetésének is jobban kitettek. Ezzel szemben a budai oldalon döntően nagy tömbben vannak az erdőterületek, jellemzően nagy történelmi múltra tekintenek vissza, őshonos fafajokból állnak, magas diverzitással, természetvédelmi területen, és akár egy teljes napra való kikapcsolódási lehetőséget, programot tudnak biztosítani az emberek számára.
Sikeres partnerség
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a főváros tulajdonában álló erdőterületek kezelési módszereiről beszélt, hangsúlyozva, hogy több évtizedes lemaradást kell behozni ezeken a töredezett, nem túl jó állapotban lévő területeken. Az elmúlt időszakban több ízben is sikeres partnerséget kötött a főváros és a Pilisi Parkerdő Zrt., és várhatóan egyre több közös projektet tudnak a jövőben is megvalósítani. A Pilisi Parkerdőhöz képest nagyon pici területen gazdálkodik a fővárosi önkormányzat, mindössze 309 hektárnyi erdő van a tulajdonában. Ezek nagyon széttagoltak, néhol csak 1-1,5 hektárosak, ugyanakkor nagyobb erdőterületek is vannak a főváros kezelésében Nagytétényben, Csepelen, illetve 10. és 17. kerületben.
A tervek szerint a jelenleg védett 24,3 hektárhoz még 48 hektárt fognak helyi védelem alá helyezni, és ennek egy része, másfél hektár erdőterület a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van. A területen városi léptékben is nagyon jelentős ökológiai rehabilitációs folyamat indult meg, aminek a célja, hogy fokozatos átalakítással egy olyan komplex élőhely-rehabilitáció valósuljon meg, ami Budapest legnagyobb vizes élőhelyévé tudja a Mocsárosdűlőt tenni.
Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetője a budapesti erdők ökológiai értékeiről beszélve elmondta, hogy egyértelműen felértékelődnek a közjóléti és védelmi, szabályozó, illetve kulturális szolgáltatások, közülük is az egyik legfontosabb az erdei mikroklíma fenntartása, a klímavédelem. A városban folyamatosan hőszigethatásnak vagyunk kitéve, és ezeket leginkább a városi zöldfelületek, illetve vizes élőhelyek tudják mérsékelni. Ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan fenntartsuk az erdőborítást, tehát vegyes korú erdőket hozzunk létre.
Budapest nagyon szerencsés helyzetben van, hiszen a budai hegyekben szinte teljesen természetközeli erdőállományok és közösségek vannak, ezeknek a védelmére érdemes fókuszálni. Ki kell emelni a városi erdőkben a nagy fák jelentőségét, mert rengeteg olyan mikroélőhely kapcsolódik hozzájuk, ami az erdei biodiverzitás kulcselemét alkotja. Másrészt kulturális, vagy akár spirituális élmények is kötődnek hozzájuk, amelyek miatt a kirándulók kimennek a természetbe.
Különleges helyzetbenIdén emlékezünk meg a mai értelemben vett, modern Budapest százötvenedik, és a budai hegyvidék újraerdősítésének kezdeményezője, Guckler Károly halálának századik évfordulójáról. A hazai erdészet – és ezen belül a Pilisi Parkerdő – mindig küldetésének tartotta a főváros erdőterületeinek növelését, a városi erdők ökológiai és rekreációs értékeinek erősítését. A jelenlegi Budapest területén az erdősültség a 19. század elején a mostani felét sem érte el, a pesti oldalon tizedennyi erdő sem létezett. Az egyesítés (1873) után a városi erdők szerepe megváltozott és felértékelődött – ezt bizonyítja például a főváros történetének egyik legnagyobb szabású „ökológiai beruházása”, a Budakeszi-erdő megvásárlása 1893-ban. Fontos mozzanat volt a múlt század húszas éveiben a túlhasznált „kopárok” (például a Hármashatár-hegy) erdősítése, illetve a nagy pesti erdősítések az 1950-es években. Ma Budapest teljes területének 11%-a erdő, ennek több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt a Pilisi Parkerdő Zrt kezeli, amely így a főváros zöldinfrastruktúrájának legjelentősebb eleméről gondoskodik. Ezek az erdők különleges helyzetben vannak más hazai erdőterületekhez képest, a közel kétmilliós nagyváros és a kiterjedt agglomeráció miatt mások a velük szemben megfogalmazott társadalmi és ökológiai elvárások. A különleges helyzet a hagyományos erdőgazdálkodási módszerektől eltérő kezelést igényel, ezért a Parkerdő 2020-ban elindította hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése. E program összetett stratégiává bővül, és a folyamat egyik fontos állomása volt a Pilisi Parkerdő szakmai konferenciája. A mai erdőterület 1990 környékén nyerte el jelenlegi nagyságát, azóta nincs érdemi változás. |
Tormáné Kovács Eszter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense azt elemezte, hogy a városi erdők által nyújtott úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások (amelyeknek az egészségvédelem éppúgy része, mint a vízmegkötés vagy az eróziós hatások csökkentése) milyen közgazdasági modellekkel értékelhetők.
Pappné Vancsó Judit az erdőket, különösen a városi erdőket érintő ökoturisztikai hatásokat mutatta be, ezen belül hangsúlyozva a főváros környéki erdőket az utóbb időben erőteljesen sújtó túlzott turizmus jelenségét. Az erdők jótékony egészségi hatásait részletezte Toldy- Schedel Emil, a budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója.
A konferenciát követően a Pilisi Parkerdő a szakértőkkel és érintett szereplőkkel közösen folytatja városierdő-programjának kidolgozását a konkrét cselekvési lépések tekintetében.
