Erről tanácskoztak július 15-én Hajdúböszörményben, ahol az eseményen megjelent dr. Nagy István agrárminiszter. Ő érezhetően figyelemmel kíséri ennek az ágazatnak a sorsát, alakulását, már ő hirdette meg 2018-ban a húsgalambprogramot, ő tette le Görbeházán a galambfeldolgozó centrum alapkövét, s most közel a vertikum beindulásához elment Hajdúböszörménybe is, hogy a húsgalambosokkal találkozzon.
A résztvevőket Szabó Zsolt, a V-113 Hajdúböszörményi Galamb és Kisállat Tenyésztők Egyesületének elnöke köszöntötte. Az eseményen mások mellett megjelentek a hazai bankok képviselői és nem kis meglepetésre jordán és szíriai vásárolni szándékozó üzletemberek.
Jelenleg, mivel nincs feldolgozóüzemünk, ezért itthon a kézi kopasztás dívik, s az így készített áru megfelel a hazai igényeknek, viszont nem exportálható.
Ha a gazdasági oldalát nézzük, ami a racionalitást adja, akkor annyit kell tudni, hogy egy pár húsgalamb éves takarmányigénye, 20 ezer forintos mázsánkénti árral számolva 10-11 ezer forintba kerül. Ebből felnevelhetőek olyan húsgalambok, amelyek minimum 60 dekás és maximum 80 dekás mellet adnak, aminek, mint prémium terméknek a kilónkénti ára 1500 Ft + ÁFA. (Árnövekedésre számítanak az ágazatban szereplők, s ezt joggal tehetik, hisz pillanatnyilag a bárányokért a 20-24 kg-os kategóriában 4,10-4,15 eurót adnak kilónként, szinte fillérre megegyezik a galambéval. Minden pár galamb évente 14-16 fiókát nevel fel, s ezért 21 ezer forintos árbevétellel lehet számolni. Ha valaki napi 1 óra nem nehéz fizikai munkát rászán, akkor tud tartani 100 pár húsgalambot, és mint őstermelő megkeres 1 millió forintot.
Aki több időt szán rá, az természetesen egyenes arányban többet is keres.
A rendezvény szervezője Barabás János gesztor, hajdúböszörményi vállalkozó, a Görbeházi Galambcentrum tulajdonosa. Röviden vázolta az idáig vezető utat, amiből kiderült, hogy ez a program 5 évvel korábban indult. A nemzeti húsgalambprogramot 2018 szeptemberében hirdették meg ugyancsak Hajdúböszörményben, s ő rögtön látott benne fantáziát, mellé is állt.
Az azóta eltelt időszak nehézségektől sem mentes, járatlan utakra vállalkozott, s úgy néz ki, idén decemberben megkezdődhet a galambfeldolgozás és -exportálás. Közben újra föl kellett eleveníteni azokat a korábbi ismereteket, amik még a ’80-as években működtették a hazai galambhús-előállítást, amit akkor az ÁFÉSZ szervezett. Most Barabás János ennek az ágazatnak a teljes integrációjára vállalkozott kezdve onnan, hogy megkeresték a legkorszerűbb és így legjobban eladható fajtákat.
A francia Myrtis cég galambjait választották, amihez az agrártárcától meglehetősen gáláns támogatást kaptak. Minden egyes behozott tenyészgalambra 75%-os támogatást adnak, maximum 6 ezer forint határig.
Az elmúlt időszakban, dacolva a coviddal, erős piackutatásba kezdtek. Előbb szuvidált galambtermékekkel elmentek a berlini Anugára, majd részt vettek 6 kiállításon is, Dubai-ban és Szingapúrban. Az emirátusokban a királyi család kereste fel a standjukat, Szingapúrban pedig együttműködést írtak alá az ottani hússzövetséggel. A szállítás feltétele, hogy itthon akkreditálják a görbeházi feldolgozót, a Közel-Keleten pedig várják a galambhúst. Mostanra a gesztor szerint már látszik a fény az alagút végén, és rövidesen megkezdődik a feldolgozóüzem befejező üteme. Kicsit fafejűsködtek a bankok, meg aki csak tudott, beleszólt, de a program nem állt le, erős az elhatározás, hogy decemberre teljes lendülettel fognak feldolgozni.
Azt ígérik, hogy minden olyan galambot, amelynek a tenyészanyagát tőlük vették meg a galambtartók, mint integrátorok fel fogják vásárolni.
Dr. Nagy István agrárminiszter a vidékfejlesztés eszközének tartja a húsgalamb tenyésztésének beindítását is. Ez lehetősége a lakóhely megőrzésének, a keresek kiegészítésnek, vagy tisztán a keresetnek. Mint új termék, a húsgalamb egy nem nagy ágazat, ez nem tömegterméket állít elő, de jó lehetőség, hogy prémiumterméket készítsünk és azt igény szerint exportáljuk is.
Ennek valaha megvolt a hagyománya, aztán elfeledkeztünk róla, most igyekszik az agrárkormányzat újraéleszteni. Mint prémiumtermék, nem olcsó a galambhús, de jelentkeztek a vevők, van igény erre az áruféleségre.
Amikor 2018-ban meghirdették ezt a programot, akkor arra törekedtek, hogy egységes galamboktól nagy húsformájú, kiváló exportcikket lehessen készíteni. Az agrártárca támogatásként 2019 óta vissza nem térítendő támogatást ad a tenyészállat bekerülési költségének 75%-ig, de legfeljebb darabonként 6000 forintig.
Az elmúlt 4 év során összesen 55 pályázó nyújtott be támogatási kérelmet, összesen 38.322 darabot és erre 190 millió forint támogatást hagytak jóvá. Ennek hatására elkezdett növekedni a húsgalamb- árualap, megjelent a hazai piacokon is. A termékpálya kiépítése során az integrációnak előrelépést kell tudni felmutatni a tenyésztésben, a vágásban, a feldolgozásban és az értékesítésben.
A galamb- és az élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozók pedig számíthatnak rá, hogy továbbra is kapnak termékelőállító és hatékonyságnövelő támogatást.
Mindenekelőtt az energiaellátás javítására, az energiafüggőség csökkentésére kell törekedni, s megígérte, hogy a 2018-ban először meghirdetett húsgalambpályázatot idén szeptemberben újra megnyitják. Az legyen a cél, hogy az integráció minden szegmense tökéletesen működjön, mert akkor a tenyésztésre vállalkozók nem fognak csalódni. Miniszterként számít arra, hogy más hasonló profilú integrációk jönnek létre ezután Magyarországon.
A tradíció és az innováció ugyan ellentétes fogalom, de itt nagyon is összecsengnek. Nekünk ehhez megvan a szaktudásunk, a hagyományunk, a hozzáértésünk a takarmánytermeléshez is, s most megépül a húsfeldolgozó is. A piacé a primátus a rendszerben, de ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, előzőleg kell a megfelelő fajta, az exportképes terméket előállító vágóhíd és hűtőház. A külföldi marketingben az érdekeltek számíthatnak az Agrármarketing Centrum támogatására, ilyen esemény volt április végén Szingapúrban, ami megállapodással ért véget, majd elmentek Japánba, ahol a prémiumtermék elnyerte a helyiek tetszését. Végezetül régi vesszőparipáját ajánlotta a hallgatóság figyelmébe:
az ágazat szereplői között az együttműködés kötelező, enélkül ugyanis az agráriumban egyetlen ágazat sem lehet versenyképes.
A hajdúböszörményi tanácskozáson a galambfajtákról dr. Posta János, a Debreceni Egyetem docense, míg a genomikai vizsgálatokról dr. Bagi Zoltán, a Debreceni Egyetem munkatársa tartott igencsak avatott előadást. Külön érdekességként szerepelt ebben a programban Kovács Dávid propolisztinktúrás egészségmegőrző és betegségmegelőző tartási módszere, valamint Szabó István ózdi takarmányreceptúra-összeállító sajátos, egyéni, de nagyon is érthető módszere. A tanácskozás ünnepi színfoltja volt, amikor a július 14-én 79. éves születésnapját ünneplő dr. Bessenyei Istvánt, a magyar szováti kék húsgalambfajta kitenyésztőjét felköszöntötték.
