A külpiac jelenleg az I. és a II. osztály követelményeinek megfelelő tormarizómákat részesíti előnyben, a felvásárlók is ezen osztályokért fizetnek magasabb árat. A III-V. osztályú, és az ipari kategóriába sorolt tormát jóval alacsonyabb áron lehet csak értékesíteni. Az 1974-től érvényes Magyar Szabvány az I. és II. osztályba sorolt rizómák minőségi és méretbeli követelményeit rögzíti csak; a gyakorlatban azonban az átvevők az említett III. és IV. osztályokat is használják, amely többé-kevésbé a németországi szabványt tükrözi, azzal a különbséggel, hogy a súly grammban jelzett követelményét nem tartalmazza.
Egyéves rizómák
A tökéletes rizóma egyenletesen vastagodó, sima felületű, és fehér vagy fehéressárga fedőszínű. Az egyenlőtlen rizóma felület és a bronzosodó bőrszín hátrány, elsősorban a friss értékesítésnél.
Általános követelmény, hogy a rizóma egyéves legyen, és ne legyen rajta gombabetegség, féregrágás vagy repedés, friss legyen, a fonnyadás jele nélkül.
Tekintettel arra, hogy a torma húsával is lehetnek problémák, ezért az átvételnél ezt is ellenőrzik. Előfordul, hogy a kambiumgyűrű barnára, feketére színeződik, a húsrész – elsősorban a benne lévő szállítópályák – részlegesen, vagy teljesen bebarnul, sőt a bélrész is kiodvasodhat. Az átvételnél a rizómák hosszanti kettévágásával, vagy a rizóma alsó felének rézsútos elvágásával lehet e tüneteket láthatóvá tenni. Ha ezek a tünetek több rizómánál előfordulnak, az átvételt megtagadhatják, ismét át kell válogatni a rizómákat.
Legalább 10 cm hosszú
Az I. osztályú rizómák legalább 20 cm hosszúak, átmérőjük legalább 25 mm vagy annál nagyobb. A tétel nem tartalmazhat kettős koronájú (tőrózsájú) rizómát. A korona alatti kisebb felületű elszíneződés, barnulás csak a háncsot érintheti, a farészt nem. Repedés nem lehet rajta. A méretet illetően legföljebb 10% II. osztályút tartalmazhat a tétel.
A II. osztályba sorolható rizómákra vonatkozó követelmények jórészt megegyeznek az I. osztályúéval. Engedmény, hogy az átmérőjük kisebb, azaz 25 mm helyett 20 mm lehet, a hosszuk viszont el kell, hogy érje a 20 centimétert. Legföljebb hat négyzetcentiméternyi alak-és szín hiba megengedett. A rizóma felületén látható barna elszíneződés csak a háncs/kéregrészt érintheti, népiesen szólva csak „bőrbeteg” lehet a torma. Legföljebb 10%ban tartalmazhat a tétel az osztályra előírtnál kisebb méretű rizómákat.
A III. osztályba sorolják azokat a rizómákat, amelyeken az elágazás megszüntetése miatt vágási sebek vannak, enyhén repedtek, vagy a felületükön féregrágás nyoma látszik. Hosszuk el kell, hogy érje a 15 cm-t, átmérőjük pedig a 15 mm-t.
A IV. osztályba a gyengén fejlett rizómák és a vastagabb gyökerek tartoznak. Nem feltétlen szükséges, hogy tőrózsával (koronával) rendelkezzenek, de romló hibásak nem lehetnek. Hosszuk el kell, hogy érje a 10 cm-t, átmérőjük a 10 mm-t.
Faragott, mosott, fehér torma
„Faragott” tormának nevezik azokat a nagyobb méretű rizómákat, amelyeknek gombás- korhadt (pudvás), féregrágott részeit kifaragták. A kifaragott rész azonban nem lehet nagyobb, mint a tormatest felületének harmada. A rizómahossz alsó határa 17 cm, az átmérőé 20 mm.
A „mosott gyökér“ kategóriába főleg azokat a gyökereket soroljuk, amelyek hosszúságuk és átmérőjük miatt dugványnak nem alkalmasak, a méretük nem lényeges ugyan, de romló hibától mentesnek kell lenniük.
A „fehér torma“ a felületi gombás, vagy féregrágott rizómákból, esetleg vastagabb talp- és oldalgyökerekből készül, a háncsrész teljes lefejtésével, eltávolításával. Savanyúságok, például savanyított káposzta- és céklasaláta készítésekor használják fel.
Az ideális hússzövet
A feldolgozóipart, például a tormakrém-gyártókat azonban nemcsak a tormarizómák mérete, alakja, fedőszíne, hanem a tormahús minősége is érdekli. Az ideális hússzövet szinte hófehér, és nem csak barnuló, de zöld-beütéses pettyezettség sincs rajta. Az elszíneződött kambiumgyűrűs és a húsbarnult rizómákból nem lehet egységesen fehér krémet gyártani, de az sem jó, ha a hús túlságosan rostos.
A torma beltartalmi értékei közül a legelső a csípősségért felelős allil-izotiocianáttartalom. Tapasztalataink szerint ennek el kell érnie a 3,0- 3,5 grammot 1 kg szárazanyagra vetítve. A második legfontosabb a tormarizómák C-vitamin- tartalma, ez legalább 90-100 mg legyen 100 grammonként. Ezek az értékek megvalósíthatók megfelelő tápanyag-ellátással és más agrotechnikai fogásokkal.
Meglévő alapanyagból
Az államilag elismert fajtákon kívül vannak a termesztés ben név nélküli hazai és külföldi fajták és tájfajták is. A hajdúsági gazdálkodók többsége ma legalább két vagy több fajtát termeszt, gyakran vegyes állományban.
A hajdúsági tormatermesztés hírnevét a Debreceni édesnemes tájfajta alapozta meg, amelyet ma is termesztenek, a teljes termőterület több mint felén. Ezt a tájfajtát Magyar tormának nevezik, ezzel különítve el a külföldről behozott fajtáktól, tájfajtáktól. Beltartalmi értékei jók, de a gyökér- és levélbetegségre egyaránt fogékony, és kevesebbet is terem, mint a külföldről behozott fajták többsége.
A hazai nemesítői munka valamivel több mint másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. A tájban meglévő alapanyagból már több mint száz, morfológiailag egyöntetű, betegség-ellenállóbb vonalakat emeltünk ki a Nyíregyházi Főiskola Kísérleti Telepén. A kiválasztott vonalak/ törzsek gyorsabb elszaporítása érdekében üvegházban „rügydugványozást” (3-4 cm gyökérképlet gyökereztetését) és mikroszaporítást is alkalmaztunk.
Az első vonalat az ebben a tájban termesztett populációból választottuk ki az őszi betakarítás idején, elsősorban a gyökérzet egészségi állapota alapján. Természetesen figyelembe vettük a levélzet morfológiai azonosságát és fertőzésmentességét, valamint a főgyökér alaktani tulajdonságait és méretét is. A dugványokat télen gyökereztettük és tavasszal ültettük ki bakhátakba. Őszre négy-öt, 30-35 cm-es, dugványnak használható gyökereket kaptunk.
Egyre fertőzöttebb
Mind általánosabb probléma a vírusfertőzés, mind erősebben fertőzöttek az állományok. Az egyes fajták fertőzöttségi arányában van ugyan különbség, de egyikről sem mondhatjuk el, hogy teljesen fertőzésmentes. Különösen érvényes ez a hazai tájfajtára. Csekély pénzügyi lehetőségeinkhez mérten folytatjuk a „mentesítést”. Hasonló nehézségekkel küzdünk a gyökérbetegségeket (Fusarium sp., Verticillium sp. Rhizoctonia sp.) illetően is. Súlyosbítja a helyzetet a monokultúrás termesztés.
Eredményeink
A Bagaméri 93/1 a Debreceni édesnemes tájfajtából pozitív szelekció révén nemesített fajta. Levelei középen enyhén kiszélesedőek, oválisak. A levél mélyzöld, csúcsa kakastaréjszerűen visszahajló, a levélszél közepesen fogazott. Másodrendű levelei erősen szeldeltek, rizómája hengeres, sima és sárgásfehér, egyenletesen vastagodó, kifejlett állapotban 250-280 grammos. Húsa fehér, barnászöld pettyes foltok nem tarkítják. Levelei a fehér sömör és cerkospórás betegségekkel szemben közepesen ellenállók. Kevésbé csípős fajta. Átlagos hektáronkénti hozama 8- 10tonna.
A Bagaméri delikát húsa különlegesen fehér, egyöntetű és finom állományú; ez alapján választottuk ki a helyi populációból. Egy növényről indítottuk, és szövettenyésztéssel szaporítottuk fel. Üvegházban, konténerben nevelt növény hajtásképleteit használtuk a mikroszaporításhoz. Az üvegből, táptalajról kikerülő kis növényeket cserepekben neveltük, majd bakhátba ültettük. Már az első évben jelentős dugvány mennyiséget kaptunk.
Csípőstorma. Levelei lándzsa alakúak, levélbetegségek ellen védeni kell. Hektáronkénti hozama 7- 8 tonna.
Gyűjteményből kiemelt vonal a Pózna. Igen erős, szélesebb lándzsa alakú, hosszú, nagy leveleket nevel. A levél főere széles, kifehéredő, világoszöld. Rizómája egyenletesen vastagodó, kissé bronzbarna fedőszínű. Nyak- és oldalgyökér- képzésre hajlamos. Levélbetegségekre közepesen fogékony, húsbarnulásra viszont nem. Határozottan csípős, magas allil- izotiocianát- tartalmú fajta. Hektáronkénti hozama 8- 11tonna.
A Nyírnemes vonalat a Utah ( USA) államból származó egyik tájfajtából emeltük ki, mert megragadott a húskülönlegesen fehér színe, egyöntetűsége, finom, aligrostos állománya. Nem csípős, inkább az úgynevezett édestormákhoz tartozik. Levelei középen kiszélesedőek, nagyok, élénk zöldek. Gyökérbetegségekre kevésbé fogékony. ( 2011- benarizómák 81%- a egészséges volt.) Rizómája fehér fedőszínű, hektáronkéntihozama9- 10tonna.
A Petrence felvidéki( észak magyarországi) kerti tormából származik. Nagy és hengeres rizómája és a lombozat egészséges állapota alapján választottukki. Egyetlen rizómából indítottuk és röviddugványok gyökereztetésével szaporítottuk föl. Már ízleléskor feltűnt erős csípőssége, amit később a laborvizsgálatok is igazoltak. Levelei nagyok, hólyagosak, vastagok és mélyzöldek, fölfelét örőek. Hektáronkénti hozama 9- 11 tonna.
A Danvit a gyakorlatban Dántorma néven ismert. ( Svéd nemesítésű, de Dániában is termesztett fajta.) Az 1994- ben behozott dugványokból eltérő alakú, koronájú rizómák fejlődtek. A rizómák között zárt és nyitott koronájúak közel 1: 1arányban voltak. Honosításra csak a zárt tőrózsájúakat jelentettük be, Danvit néven. Levelei nagyok, fordított szív alakúak, világoszöldek, éretten elfekvőek. A rizómák is nagyok( 350-400g), fedőszínük és a húsuk is fehér. Nem csípős, allil- izotiocianát- tartalma szárazanyag- kilogrammonként2,0- 2,4 gramm. A fehérsömör( Albugocandida) elleni rezisztenciája jó. Erősen terjed, hektáronkénti hozama10- 12 tonna.
A Norda neve is jelzi északi származását. Levele hasonlítanak a Danvitéhoz, de valamivel keskenyebbek, hosszabbak és zöldebbek. Rizómája a korona felé kissé kiszélesedő, paszternákosodó. A rizóma fedő színesárgásfehér. Előnye, hogy a levélbetegségekkel szemben( fehérsömör, cerkospóra) jó ellenállóképességet mutat. Túlzónitrogén- és istállótrágyázás esetén húsbarnulásra hajlamos. Allil- izotiocianát-tartalma alacsony vagy közepes, a termesztés körülményeitől függően. Hektáronkénti hozama10- 12 tonna.
Állami elismerésre bejelentett fajtajelölt a T. A. 97/7, izraeli származású tájfajtából szelektáltuk a vonalat. Levelei középen kissé szélesedőek, oválisak, viszonylag rövidek, világoszöldek, a levélerek jól láthatóak. Rizómája nagy vagy középnagy, fehér fedőszínű és sima. Húsa egységesen fehér. Csípőstorma: allil- izotiocianát- tartalma magas, egy kilogramm szárazanyagra vetítve4- 5 gramm. A levélbetegségek ellen rendszeresen védekezni szükséges, de gyökérbetegségekre viszonylag toleráns. Hektáronkénti hozama 8- 10 tonna.
Újdonságok
Az utóbbi években kiválasztott vonalak is említésre érdemesek. A PE09/ 21 vonal rizómája sima és kedvező alakú, gyökérbetegség- ellenálló képessége figyelemre méltó.
A Magyar torma VM vírustoleranciája igen kedvező, viszonylag nagy rizómákat nevel. Csípőstorma, egy kilogramm szárazanyagban mért allil- izotiocianát-tartalma eléri az 5,0grammot.
A B 10/3 törzsnyak- és oldalgyökér képzésre nem hajlamos. Nagy rizómájú, közepesen csípős.
A Liptói vonal nem vírusérzékeny, és a levélbetegségekkel (főlegcerkospórával) szemben is ellenálló. Rizómája egyenes, közepesen csípős. A vizsgált fajták közül a Kanadai vonal a legrövidebb tenyészidejű, ezért primőr termesztésre is alkalmas. Levelei jól ellenállnak a betegségeknek. Rizómája középnagy és sima felületű, húsa fehér. Csípőssége közepes.
Gyűjteményünkben szerepelnek kínai és dél- afrikai tájfajták is, amelyek magas allil- izotiocianát-tartalmuk miatt érdemelnek figyelmet.
Dr. Géczi László
