Rajna-Pfalz tartomány a legnagyobb szőlőtermesztő terület Németországban, 64 ezer hektáron terem szőlő, cseresznyeültetvényből 500 hektárt, a teljes német ültetvényfelület tizedét tartanak nyilván, mondta el bevezetőjében Martin Balmer, a tartomány kertészeti kutatóközpontjának vezetője. Német összehasonlításban száraznak minősül a terület, évenként 550-680 mm a csapadék, és kevés az öntözővíz. Az átlaghőmérséklet 9,8 °C.
Világszerte a legnagyobb cseresznyetermesztő Törökország, félmillió tonnát meghaladó mennyiséggel, az USA (400 ezer tonna) és Irán (300 ezer tonna). A dobogós helyezetteket Kína, Olaszország, Spanyolország és Szíria követi. Összesen 2-2,5 millió tonna cseresznyét takarítanak be a világon egy évben. Az átlagtermés Iránban a legmagasabb, 9 tonnás hozamokkal, Törökországban és az USA-ban 8, Németországban 5,5, Olaszországban 4,8 tonna a hektáronkénti átlag.
Rendszeres ifjítás
A cseresznyetermesztés kockázatosabb, mint az alma, mert könnyebben éri fagykár és a repedés miatt is nagy lehet a veszteség. Ezért a német termesztők minél intenzívebb módszereket igyekeznek használni a termesztésben, hangsúlyozta Martin Balmer. Az új ültetvényekben főként karcsú orsó koronaformát nevelnek, hektáronként 800-1300 knipp fát ültetnek. Ha erős suhánggal telepítenek, rügy fölötti bemetszéssel serkentik egyenletes kihajtásra a növényt. Ehhez ismerni kell a fajták eltérő növekedési erélyét és elágazási hajlamát.
Metszéskor mindig csonkot kell hagyni, az így eltávolított ágak tövében újra virágrügyek alakulnak ki. Figyelni kell arra is, hogy általában az egyéves részek tövi részén virágrügyek fejlődnek. A karcsú orsó fenntartásakor arra kell törekedni, hogy a törzshöz minél közelebb alakuljon ki a termés, így nagyobbra nőnek a gyümölcsök. Az elöregedett oldalágakat rendszeresen ifjítani kell, a fajta tulajdonságainak megfelelő korban. Az erős növekedésű Kordiát például igen erősen kell metszeni a fa fölső részein, hogy ne kopaszodjon föl az alja. Dél- Angliában a hajtások megtörésével gyengítik a fa növekedését. A művelésmód egyetlen hátránya, hogy elég magasak a fák, ezért körülményes esővédő fóliát húzni föléjük.
Az olaszországi Emilia-Romagna tartományban szuperorsót próbálnak nevelni cseresznyéből, 80 cm-es tőtávolságra ültetve a fákat. Korábban már születtek kedvezőtlen tapasztalatok: a 0,5-1 méterre ültetett, vadcseresznye alanyú fák az erős metszés és gyökérmetszés ellenére sem teremtek eleget. Ez a rossz alanyhatás következménye, magyarázta Martin Balmer. Az általános tapasztalat szerint ahogy erősödik a növekedési erély, úgy csökken a termőképesség a cseresznyealanyoknál.
Az orsó koronaforma művelése könnyen gépesíthető, Németországban gépi metszéssel kísérleteznek. A Gisela 3 alanyú fákat nem sokkal virágzás előtt, száraz időben tárcsás metszőgéppel vágják vissza. Ezzel elég csúnya, roncsolt sebhelyeket hagynak a fákon és a beavatkozás után kézzel igazítják ki a koronát. Erősebb alanyon (Gisela 5) a tavaszi gépi beavatkozást gyökérmetszéssel egészítik ki, két év után pedig kézzel metszenek.
Jobb a karcsú orsó
Nyitott koronát is nevelnek cseresznyéből, ilyen a váza, a spanyol bokor és az abból továbbfejlesztett Kym Green Bush. Az utóbbi két koronaforma lényege, hogy alacsony törzsön bokorszerű, rendszeresen leváltott 
ágrendszerű fát alakítanak ki. A nyitott korona miatt nem nagy a felkopaszodás veszélye, de 5-6 évenként ebben az esetben is ifjítják az ágakat. Léteznek olyan fajták, amelyek jobban termeszthetők így, mint karcsú orsón, ilyenek az erősen alapi elágazásra hajlamos fajták. Németországban a szilvánál már kipróbált és a magyar őszibarack- termesztésben jól ismert tányér koronára is nevelnek cseresznyét, a rajnapfalzi kutatóintézetben harmadik évesek a PiKu1 alanyra oltott Sweetheart fák. A kísérleti ültetvényben 4 méteres tőtávol ság ra ültették őket és 2 méteres végső magasságra nevelik.
A sövények a legjobban gépesíthető koronák, főként Svájcban és 
Franciaországban terjedtek el. Mindegyikhez támrendszert kell építeni, ez megdrágítja a beruházást. Ismert a V alakú támrend szerhez igazított Tatura-sövény, Belgiumban négyágas sövénnyel kísérleteznek, ahol a vízszintesen lekötözött törzsből függőlegesen nevelt ágakon terem a cseresznye, és ötévenként ezeket az ágakat is leváltják. Előnye, hogy viszonylag kevés metszéssel fönntartható.
A német kutatóintézet összehasonlító vizsgálataiban megállapították, hogy náluk hosszú távon a karcsú orsó marad a leghatékonyabb cseresznyetermesztési mód. A kísérletben 2004. és 2010. között ugyanis az adta a legtöbb termést, összegezve 60 tonnát, míg a spanyol bokorról 35, a Tatura-sövényről 42 tonnának megfelelő termést szed tek egy hektárra átszámolva.
Növekedés és sarjadzás
Az alanyokkal kapcsolatban elég nagy az eltérés a magyar és a német fajtahasználat között. Martin Balmer elmondta, hogy kísérleteikben a törzskeresztmetszetre jutó termés alapján értékelik azokat, és fontos jellegzetességnek tekintik a sarjképződési hajlamot. A Németországban legelterjedtebben használt Gisela 3 és 5 nem hajlamos sarjképzésre és jól összefér a nemes fajtákkal, az orosz VSL2 viszont sok sarjat hoz. A Victor meggy alanyra rávastagszik a cseresznye, a Weiroot 72 összeférhetőségével is gondok lehetnek, a fák gyakran kiborulnak rajta és meglehetősen sarjadzik.
Az alanyok növekedési erélye igen eltérő lehet a különböző termőhelyeken, ahogy azt Németországon belül is tapasztalták. A Gisela 6 például Drezda-Pillnitzben gyengébb, mint a PiKu1, de Koblenzben éppen fordítva. Törökországban még erősebb a növekedése. Törzsrepedésre is a termőhelyi adottságoktól függően lehet számítani.
Helyben kell vizsgálni
Az alanyhatásban különösen fontos a helyi kísérlet, mert nagyon eltérő eredmények születhetnek. Németországban a Gisela 5 növekedési erélye 50-60 százalékkal kisebb, mint a vadcseresznyéé, korán termőre fordul, jó a termőképessége és a gyümölcsmérete. Utántermesztésre is alkalmas, nem igényelnek támrendszert a ráoltott fák. Hátránya, hogy lazább talajon öntözni kell, száraz termőhelyen korán elöregszenek rajta a fák, ami már Rajna-Pfalzban is gondot okoz. Döntően a magas talajhőmérséklet az elöregedés oka, ezért az a tapasztalat, hogy Ausztriában, Svájcban, Észak- Olaszországban, Lengyelországban és Hollandiában jól viselkedik a Gisela 5, a melegebb vidékeken viszont nem vált be. Magyarországon inkább a Gisela 6 és 12, illetve a PiKu 1 lehet érdekes, mondta Martin Balmer.
Ajánlott fajták
Mint minden gyümölcs esetében, az egyik legizgalmasabb kérdés a fajtaválasztás. A sok új cseresznye közül mindenütt a termőhelyi adottságoknak és a piaci követelményeknek megfelelőt kell választani, amihez több év tapasztalata szükséges. Németországban a második cseresznyehéten kezdődik a fajtasor, a BigarreauBurlat és a Charmes fajtákkal. A harmadik héten érik a Bellise, azután a Giorgia és a Samba. A negyedik cseresznyehét kínálata a legszélesebb, akkor szedhető a Satin, a GraceStar, az EarlyKorvik és a Carmen. Ezeket a Sylvia követi, majd az ötödik héten a Schneider. Az 5-6. cseresznyehéten érik a Kordia, a Rubin és a Skeena, majd egy-egy héttel később a Regina és a Sweetheart.
A tartományi kutatóintézet megfigyelései alapján a Carment csak esővédő fólia alatti termesztésre ajánlják, mert úgy találták, hogy még zölden is repedésre hajlamos. Egyébként jó fajtának tartják azzal a kitétellel, hogy nem szabad a fán hagyni. A Celeste Németországban nem terem eleget, ráadásul puha és reped. A Giorgia gyümölcse nem elég nagy, a fa pedig nehezen alakítható a német országi tapasztalatok szerint, abban az érési időben jobbnak bizonyult a Samba.
A meglévőknél jobb fajtákat keresnek a 34. és az 56. cseresznyehéten, ehhez 2007– 2008-ban telepítettek új cseresznyéket a koblenzi kutatóállomáson. Június 16. körül, azaz a harmadik héten érik a Sabrina, a Folfer, a Fabiola és a Christina, június 24én a Carmen, június 27. körül a Rubin, a Lapins és a kanadai SPC 232. Eddig a Carmen és az SPC 232 adta a legtöbb termést. Utóbbi a termésingadozásra hajlamos Kordia leváltására tűnik alkalmasnak, hiszen öntermékeny fajta. Ugyancsak az újonnan ajánlott fajták közé tartozik a kanadai Satin, ami a 45. héten, bőven terem, jó a húskeménysége, nem reped és hosszan szedhető. Mérete 26-30 mm. A cseh Tamara az 56. cseresznyehéten terem, kicsivel a Kordia előtt. Gyümölcse igen nagy, de a termőképessége nem a legjobb, ágai lecsüngők. Magyar fajtákat is vizsgálnak, közülük az Aida és a Paulus tűnik jónak, bár utóbbi a jó húskeménysége ellenére is reped.
Hetekkel korábban
Martin Balmer fóliasátorban is beállított cseresznyetermesztési kísérletet, 2002ben telepített, korai érésű fajtákkal (Earlise, Bigarreau Burlat, Samba, Charmes). A fákat Gisela 5 alanyra oltották és 3,5 x 1,5 méter térállásra telepítették. Fánként 25 kg termést várnak, amit eddig még nem sikerült elérni. Fóliasátorban a szabadföldinél majdnem kétszer erősebb a hajtásnövekedés, az érés pedig jóval korábbi. Egyszer előfordult, hogy 18 nappal szüreteltek korábban, mint szabadföldön. A legtöbb termést az Earlise adta eddig, a negyedik évben fánként 12 kg termést szedtek róla. A Bigarreau Burlat termése 7,4 kg, a Sambáé 4,7 kg volt fánként, míg a Charmesről nem egészen egy kilogrammot szedtek. Az eredmények azt mutatják, hogy 1015 tonnás hektáronkénti átlagtermést lehet megcélozni a fóliás cseresznyehajtatással. Kevés a fény a fáknak és gyakran túl meleg az idő a fóliasátorban.
Talajtakarással is próbálkoztak a Kordia termésingadozásának ellensúlyozására. A fóliatakarástól azt remélik, hogy a magasabb talajhőmérséklet hatására jobban kötődik a cseresznye, ha a virágzás előtt takarják a talajt. A kísérletben fekete, fehér, átlátszó és fényvisszaverő fóliát próbáltak ki. A talajhőmérsékletet az átlátszó fólia emelte a legjobban, 2 °C-kal. A fekete fólia alatt csak kevéssé melegedett jobban a talaj, viszont a fehér és a fényvisszaverő fólia alatt még hidegebb maradt. Mindez éppen a várttal ellentétes hatást váltott ki a termésben: a kontroll fákon 26, a fekete fóliával takart talajról 36, a fehér fóliás takarással 19, az átlátszó fóliással 14 kg volt a termés.
Bemetszések
Ennél jobban bevált a gyökérmetszés és a törzsbemetszés a Kordia kötődésének javítására. A gyökérmetszést március közepén, a virágzás előtt 3 héttel végezték, a fák egyik, illetve mindkét oldalán. Ezt a kezelést a törzs virágzáskori befűrészelésével hasonlították össze és vizsgálták a 3 százalékos cukoroldattal, valamint gyógynövénykivonattal és a kettő kombinációjával való permetezés hatását.
A kontrollhoz (11,5 t/ha) képest valamivel kevesebb termett a cukoroldattal permetezett fákon, a gyógynövényes permetezés és a törzsbefűrészelés azonos eredménynyel járt: 13,3 tonnának megfelelő termést takarítottak be. A törzs bevágása ezen kívül csökkentette a hajtások növekedési erélyét, ami előnyös az intenzív termesztésben. A két oldali gyökérmetszés hatására hektáronként 14,2, az egyoldali hatására 16,4 tonnás átlagtermést értek el. A bő termésért azonban a gyümölcsméret 1,5 mm-es 
csökkenésével kellett fizetni. Martin Balmer arra hívta föl a figyelmet, hogy gyökérmetszés után mindenképpen öntözni kell, és csak óvatosan végezzük el a beavatkozást.
Esővédő fólia
Németországban körülbelül 160 hektárnyi cseresznyeültetvényt védenek fóliatakarással az esőtől. Ez a módszer sem százszázalékos, mert a cseresznye akkor is megreped, ha a gyökerén keresztül vesz föl hirtelen sok vizet, de a fajták közt hatalmas a különbség. Járulékos előnye viszont, hogy csökkenti a fagykárt, amint azt 2010ben tapasztalták. Akkor április 23án és 24én volt mínusz 4, illetve 4,6 °C hideg, 78 órán keresztül. Az esővédő fólia alatt a Giorgia 30, a Staccato 69 százalékos kárt szenvedett, szabadföldön 85, illetve 97 százalék volt a fagykár. Oldalsó kiegészítő hálóval a növényvédelemben is hasznos a fólia, a cseresznyelégy berepülése ellen használják. Csak ott hatékony persze, ahol az ültetvényben még nem él a kártevő.
Hatalmas beruházás az esővédő fólia, egy hektár ültetvény létesítése 60 ezer euróba kerül, míg fólia nélkül 20 ezer euró. A beruházás a 1112. évben térül meg és az ültetvény 15. évében a kumulált nyereség 30, illetve 10 ezer euró egy hektárra. A jobb jövedelmezőség ellenére a német gyümölcstermesztők egyelőre a fólia nélküli ültetvényeket választják. Csak azok merik vállalni a többletköltségeket, akik nagyon csapadékos vidéken gazdálkodnak és támogatást kaphatnak a beruházásra, emellett pedig magas árakat érnek el a piacon.
