A fejőrobotok nem a költségtakarékosság miatt terjednek, hanem azért, mert lassan nem lesz, aki ezt a munkát elvégzi – mondja Húth Balázs, a Kaposvári Egyetem tanszékvezető, egyetemi docense. Óriási munkaerőhiány van az állattenyésztésben, egy gép pedig hetven, nyolcvan tehenet is ellát naponta.
A nagyobb gazdaságok, a nagyüzemek még a bérben tudnak versenyezni, ha nehezen is, de tudják emelni a fejők fizetését, hogy megtartsák őket, de a kisebb családi gazdaságok ebből a szempontból hátrányban vannak. Nekik lépniük kell, vagy rabszolga életet élnek, vagy megveszik a robotot, lehetővé téve így a rugalmasabb munkabeosztást a család tagjainak.
Én először nagyjából 15, de lehet, hogy 20 éve láttam ilyen robotot egy bajor gazdaságban, s akkor megkérdeztem a tulajdonostól, hogy miért váltott a robotra. Azt felelte, hogy így ő dönti el, mikor mit csinál. Több ideje jut a növénytermesztésre, a papírmunkára, ami náluk is legalább annyi, mint nálunk, és bevallotta, hogy az ő gyerekei sem repesnek az örömtől, hogy reggel 4-kor már fel kelljen kelni, és se este, se hétvégén ne tudjanak elmenni szórakozni, mert az állatokat meg kell fejni.
Már Magyarországon is van néhány gazdaság, ahol robotok fejnek, a tapasztalatok egyelőre még vegyesek. A gondok inkább abból adódnak,hogy ezeket a berendezéseket átalakított istállókba szerelték fel, az épületek eredetileg nem a robotra lettek tervezve. Ezek a berendezések sajnos, nagyon drágák, a beruházások támogatások nélkül nem nagyon valósíthatók meg.
Egyébként az ATK pályázatokba erre lehetne forrást igényelni, csak sajnos tudjuk, milyen túligénylés volt és mennyi a keret. Ne legyenek illúzióink, Németországban, vagy Ausztriában sem tudja kigazdálkodni a gazda a 120-130 ezer eurós árat.
De mindenki nem költözhet be a városba, akkor hová lesz a falu? Ez szociálpolitikai kérdés is.
