Szerző: Waum Konrád Hunor
Az erdő nemcsak faanyag, hanem vízmegtartó rendszer, élőhely és természetes klímavédelmi pajzs. Erdélyben azonban az elmúlt években ismét erősödtek a fakivágások körüli viták, különösen a Székelyföld és a Kárpátok hegyvidéki térségeiben.
Románia Európa egyik legnagyobb természetes erdőállományával rendelkezik. Az ország területének közel 29 százalékát borítja erdő, ugyanakkor az illegális fakitermelés továbbra is komoly problémát jelent. Korábbi hivatalos becslések szerint évente akár 8–9 millió köbméter fa is illegálisan kerülhetett kitermelésre az országban.
Az aktuális helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás. Az aszályos időszakok, a villámárvizek és a talajerózió egyre gyakoribbak Erdélyben is. Több szakértő szerint a túlzott tarvágások csökkentik a hegyvidéki területek vízmegtartó képességét, ami közvetlenül hozzájárulhat az árvizekhez és a mezőgazdasági károkhoz.
A román állam az elmúlt években több jogszabályi szigorítást is bevezetett. Az új erdészeti szabályozások szerint az illegális fakivágás már kisebb mennyiség esetén is súlyos büntetést vonhat maga után, és elkobozhatják az illegálisan szállított faanyagot fuvarozó járműveket is. Emellett digitális nyomonkövetési rendszereket vezettek be a faanyag szállításának ellenőrzésére.
A civil szervezetek szerint ugyanakkor sok esetben a törvényes kereteket használják ki túlzott mértékű fakitermelésre.
Önmagában a nagy mennyiségű fa szállítása nem illegális, amennyiben a kitermelés engedéllyel történik, és a szállítmány szerepel a hivatalos nyomonkövetési rendszerben. A kritikusok szerint azonban az óriási ipari faigény olyan nyomást helyez az erdőgazdálkodásra, amely hosszú távon túlzott kitermeléshez vezethet. Több oknyomozó anyag és környezetvédő szervezet is arra figyelmeztetett az elmúlt években, hogy a romániai erdők egy része nehezen ellenőrizhető hegyvidéki térségekben található, ahol az illegális vagy féllegális fakitermelés kockázata továbbra is fennáll.
A faipari vállalatok ugyanakkor rendszeresen hangsúlyozzák, hogy működésük megfelel a hatályos jogszabályoknak, és ma már egyre szigorúbb ellenőrzési rendszereket alkalmaznak. Szerintük a romániai faipar több ezer embernek biztosít munkát, miközben jelentős exportbevételt termel az országnak.
Az Európai Bizottság 2030-ig szóló erdőstratégiája, valamint az Európai Zöld Megállapodás kiemelt célként kezeli a természetes és idős erdőállományok megőrzését, illetve a biológiai sokféleség védelmét. Az EU Biodiverzitási Stratégiája szerint különös figyelmet kell fordítani az őshonos és ökológiai szempontból értékes erdők megóvására.
Az erdélyi erdők jövője így egyszerre függ a jogszabályok szigorától, az ellenőrzések hatékonyságától és attól, hogy sikerül-e egyensúlyt teremteni a gazdasági érdekek és a természetvédelem között. Mindez arra utal, hogy az erdők kérdése a következő évek egyik legfontosabb környezetvédelmi és társadalmi témája marad Romániában.
Waum Konrád Hunor
