Back to top

Megvalósítható a fehérjestratégia

Évtizedes munka, komoly kutatás kellene annak eléréséhez, hogy a hazai fehérjeigényt itteni forrásból, GMO-mentes alapanyagokból elégítsük ki – hangzott el az Agrárakadémián. A szójatermelés növelése mellett számos más növény és a kukoricafeldolgozás során létrejövő anyagok is szerepet játszhatnak.

Számos erőfeszítéssel, mintegy 7-10 éves kutatás-fejlesztési program segítségével megvalósítható a hazai fehérjeigény saját forrásból történő kielégítése, vagyis az, hogy az állattenyésztés, takarmánygyártás csak hazai és GMO-mentes fehérjenövényeket használjon fel – hangzott el az Agrárakadémia szerdán, Budapesten megrendezett szakmai konferenciáján. A Magyar Mezőgazdaság és a Herman Ottó Intézet közös rendezvényén ezúttal a GMO-mentes takarmányozás volt a téma.

A szakmai eseményen előadást tartott Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. A szakember kijelentette: a hazai fehérjestratégia, a GMO-mentesség az Alaptörvényből ered, ám piaci előnyöket is hordoz. Ezen cél érdekében a jelenlegi 60-70 ezer tonnás szójatermelést 100 ezer tonnára lehet növelni, ez reális célktűzés. Nem csak a szójáról van szó ugyanakkor – tette hozzá – számos más növény felhasználható takarmányozási célra.

Vannak az etanolgyártásnak is olyan melléktermékei, vagy inkább főtermékei, amelyek takarmányozásra használhatók. A Hungrana vezérigazgatója, Reng Zoltán előadásában kifejtette: az általuk feldolgozott, magyar és GMO-mentes kukorica jelentős mennyiségű takarmányalapanyagot szolgáltat.

Az innovatív gondolkodásra szükség is van, hiszen a világ népessége, és ezért élelmiszerigénye is jelentősen, nagy ütemben növekszik – fejtette ki prezentációjában Helembai Jenő. A Vitafort Zrt. exportigazgatója kijelentette: a szója mellett a napraforgó, a repce, és a kukoricafeldolgozás során létrejövő DDGS lehet alkalmas arra többek között, hogy kiváltsa a GMO-szóját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

„Teret adunk az innovációnak”

Indul a Teret adunk az innovációnak című program – jelentette be Kiss Attila, az Innoexpo Kft. ügyvezető igazgatója 2018. szeptember 25-én Budapesten, a Stefánia Palotában tartott sajtóértekezleten. A program első állomásaként a 100 legérdekesebb magyar innováció c. kiadványt vehetik kézbe az érdeklődők, melyből megismerhetik a legérdekesebb mai magyar találmányokat és fejlesztéseket.

A közeljövő élelmiszer-termelése

Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 30 év során a népesség és a jövedelmek várható növekedését figyelembe véve a növényi termékek előállítását számottevően, 60-70 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy a lakosság közvetlen élelmiszerigényét és az állatállomány megnövekedett takarmányigényét fedezni lehessen.

A belvíztől a rizstermesztésig

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és öntözésfejlesztéssel foglalkozik a szarvasi székhelyű Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, amelynek mindezek mellett a rizstermesztés vizsgálata és fejlesztése az egyik feladata. A NAIK részeként működő osztály tevékenysége a klímaváltozás fenyegetése miatt is egyre fontosabb és egyre megkerülhetetlenebb.

Szakmai napot szervez a NAIK kezdő diótermesztők számára

Napjainkban nagy az érdeklődés a diótermesztés iránt, sokan akarnak belekezdeni, de nincs hozzá elég információjuk. Ezt fölismerve szervez kezdőknek diótermesztési szakmai napot a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomása. A képzést 10 fő jelentkezése esetén indítják el 2017. november 8-án csütörtökön 10 órától. Jelentkezési határidő 2018. október 19.

Öntözési és vízgazdálkodási kutatóintézet alakult Szarvason

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte - mondta az agrárminiszter szombaton Szarvason, amikor felavatta az újjáalakult kutatóintézetet.

A húsuk is egészségesebb: a csillagfürt, mint nyúltakarmány

A jelen és a jövő mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása, hogy bolygónk növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítson, úgy, hogy közben a természeti erőforrásokat is megóvja. A Föld növekvő népességének élelmiszerszükségletét egyre csökkenő földterületen kell előállítani.

Egyre többen keresik a GMO-mentes szóját

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években. Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.

Magyarország keményen küzd a GMO ellen

Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.

Nagy István: sürgető a technológia- és gondolkodásbéli változás

Nagy István agrárminiszter is részt vett az Agrárközösség által szervezett innovációs bemutató és gazdanapon, amelynek megnyitóján úgy fogalmazott: olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amikre néhány éve azt hittük, leghamarabb évtizedek múlva lehetnek csak esedékesek.