Back to top

Megvalósítható a fehérjestratégia

Évtizedes munka, komoly kutatás kellene annak eléréséhez, hogy a hazai fehérjeigényt itteni forrásból, GMO-mentes alapanyagokból elégítsük ki – hangzott el az Agrárakadémián. A szójatermelés növelése mellett számos más növény és a kukoricafeldolgozás során létrejövő anyagok is szerepet játszhatnak.

Számos erőfeszítéssel, mintegy 7-10 éves kutatás-fejlesztési program segítségével megvalósítható a hazai fehérjeigény saját forrásból történő kielégítése, vagyis az, hogy az állattenyésztés, takarmánygyártás csak hazai és GMO-mentes fehérjenövényeket használjon fel – hangzott el az Agrárakadémia szerdán, Budapesten megrendezett szakmai konferenciáján. A Magyar Mezőgazdaság és a Herman Ottó Intézet közös rendezvényén ezúttal a GMO-mentes takarmányozás volt a téma.

A szakmai eseményen előadást tartott Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. A szakember kijelentette: a hazai fehérjestratégia, a GMO-mentesség az Alaptörvényből ered, ám piaci előnyöket is hordoz. Ezen cél érdekében a jelenlegi 60-70 ezer tonnás szójatermelést 100 ezer tonnára lehet növelni, ez reális célktűzés. Nem csak a szójáról van szó ugyanakkor – tette hozzá – számos más növény felhasználható takarmányozási célra.

Vannak az etanolgyártásnak is olyan melléktermékei, vagy inkább főtermékei, amelyek takarmányozásra használhatók. A Hungrana vezérigazgatója, Reng Zoltán előadásában kifejtette: az általuk feldolgozott, magyar és GMO-mentes kukorica jelentős mennyiségű takarmányalapanyagot szolgáltat.

Az innovatív gondolkodásra szükség is van, hiszen a világ népessége, és ezért élelmiszerigénye is jelentősen, nagy ütemben növekszik – fejtette ki prezentációjában Helembai Jenő. A Vitafort Zrt. exportigazgatója kijelentette: a szója mellett a napraforgó, a repce, és a kukoricafeldolgozás során létrejövő DDGS lehet alkalmas arra többek között, hogy kiváltsa a GMO-szóját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

GMO kontra génmegőrzés

Ökoszisztémák – Termékek – Fajtafenntartás címmel rendezett nemzetközi konferenciát A DAGENE Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület és a SAVE Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány. A kozárdi Faluházban tartott eseményen több ország neves szakemberei képviseltették magukat.

Feldman: az új KAP támogassa a gmo-mentes szójatermelést

Növelni kell az Európában előállított, gmo-mentes fehérjetakarmány-alapanyagok mennyiségét, ehhez pedig az unió 2020 utáni támogatáspolitikájában (KAP) legalább szinten kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Németországban, az 5. Nemzetközi Duna-Szója Kongresszuson.

Műtrágyával a gyomok ellen

Egy újonnan kifejlesztett műtrágyázási rendszer tápanyaggal látja el a génmódosított gyapotot és eközben pusztítja a herbicidekre egyre rezisztensebbé váló gyomokat.

Tovább növelnénk a gmo-mentes szójatermesztést

Régiós együttműködéssel terjeszthetőek ki a génmódosítástól mentes szója termesztésének lehetőségei – emelte ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Szója és a Donau Soya közös rendezvényén. Feldman Zsolt hozzátette, az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak.

A GMO petúniaügy folytatása

A tavaly tavasszal váratlanul piacra került, genetikailag módosított (GM vagy GMO) narancssárga petúniák nagy visszhangot keltettek, a magyarmezogazdasag.hu is beszámolt az esetről. A Nébih idei kora tavaszi mintavételei azonban megnyugtató eredménnyel zárultak.

Nagy István: támogatjuk a kutatásaink gyakorlati hasznosítását

A magyar mezőgazdaság fellendítéséhez arra indít programot az agrártárca, hogy a kutatóintézetekben fölhalmozott tudás a gyakorlatban hasznosuljon, és hazánk 20 millió ember számára tudjon élelmiszert termelni. Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója gödöllői sajtótájékoztatón beszélt az agrárkutatás és -felsőoktatás jelentőségéről az ágazat hosszú távú fejlődésében.

Közel egymilliárd forinttal támogatja a fehérjeprogramot az innovációs hivatal

Új internetbiztonsági megoldásokat, méreganyagok közömbösítését, földrengésbiztos épülettervezési módszereket célzó, valamint a mesterséges intelligenciát, a fehérjetudományt és a lézertechnológiát érintő kutatások indulnak 10 új projekttel, amelyek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán összesen 5 milliárd forint támogatást nyertek - közölte a hivatal.

Az akvakultúra fejlesztése és a halfogyasztás ösztönzése a cél

A magyar akvakultúra versenyképességének fokozása és a hazai egészséges haltermékek fogyasztásának ösztönzése csak tudományos alapokra helyezve lehet hatékony. Ezt felismerve kötött stratégiai együttműködési megállapodást a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) 2018. május 30-án, Szarvason a XLII. Halászati Tudományos Tanácskozáson.

Bíróság előtt az új nemesítési eljárások

Az Európai Bíróság jogértelmezésén múlik az új növénynemesítési eljárások jövője. Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a testület a bírósági jogértelmezés eredményének fényében fog politikai szinten eljárni.

A répatermesztők profitját elvitte a piacnyitás

Hazánk rendelkezett az uniós izocukorkvóták harmadával a piaci rendtartás eltörlése előtt, ez a kibocsátási volumen bővült a tavaly átadott tiszapüspöki üzem kapacitásaival