Back to top

Megvalósítható a fehérjestratégia

Évtizedes munka, komoly kutatás kellene annak eléréséhez, hogy a hazai fehérjeigényt itteni forrásból, GMO-mentes alapanyagokból elégítsük ki – hangzott el az Agrárakadémián. A szójatermelés növelése mellett számos más növény és a kukoricafeldolgozás során létrejövő anyagok is szerepet játszhatnak.

Számos erőfeszítéssel, mintegy 7-10 éves kutatás-fejlesztési program segítségével megvalósítható a hazai fehérjeigény saját forrásból történő kielégítése, vagyis az, hogy az állattenyésztés, takarmánygyártás csak hazai és GMO-mentes fehérjenövényeket használjon fel – hangzott el az Agrárakadémia szerdán, Budapesten megrendezett szakmai konferenciáján. A Magyar Mezőgazdaság és a Herman Ottó Intézet közös rendezvényén ezúttal a GMO-mentes takarmányozás volt a téma.

A szakmai eseményen előadást tartott Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. A szakember kijelentette: a hazai fehérjestratégia, a GMO-mentesség az Alaptörvényből ered, ám piaci előnyöket is hordoz. Ezen cél érdekében a jelenlegi 60-70 ezer tonnás szójatermelést 100 ezer tonnára lehet növelni, ez reális célktűzés. Nem csak a szójáról van szó ugyanakkor – tette hozzá – számos más növény felhasználható takarmányozási célra.

Vannak az etanolgyártásnak is olyan melléktermékei, vagy inkább főtermékei, amelyek takarmányozásra használhatók. A Hungrana vezérigazgatója, Reng Zoltán előadásában kifejtette: az általuk feldolgozott, magyar és GMO-mentes kukorica jelentős mennyiségű takarmányalapanyagot szolgáltat.

Az innovatív gondolkodásra szükség is van, hiszen a világ népessége, és ezért élelmiszerigénye is jelentősen, nagy ütemben növekszik – fejtette ki prezentációjában Helembai Jenő. A Vitafort Zrt. exportigazgatója kijelentette: a szója mellett a napraforgó, a repce, és a kukoricafeldolgozás során létrejövő DDGS lehet alkalmas arra többek között, hogy kiváltsa a GMO-szóját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Föld napja a rózsakertben

2018. április 20-án 9 és 15 óra között a Budatétényi Rózsakert ad otthont a Föld napja központi rendezvényének a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ közös szervezésében. Ingyenes, családbarát programokkal várják az érdeklődőket

Közel félmilliárdból gazdálkodhat idén a fehérjeprogram

Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program. A következő években további hétmilliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány.

Matyómintás védjegyet keressen, ha fontos a GMO-mentesség

Tájékoztató és piacteremtő funkciója egyaránt lesz az új, GMO-mentes termékeket jelölő védjegynek - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, mivel az ilyen élelmiszerek iránti kereslet Európa-szerte emelkedik. A jelölést a gyártók azon termékeiken tüntethetik fel, amelyeknél bizonyított, hogy nem tartalmaznak GMO-s alapanyagot, az állatok nem fogyasztottak ilyen takarmányt.

Stratégiai megállapodás a NAIK és a Kaposvári Egyetem között

A posztgraduális képzésről és a tudományos kutatásban történő együttműködésről kötött stratégiai megállapodást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Kaposvári Egyetem. Az együttműködésben a fehérjenövények, a precíziós gazdálkodás, a kedvezőtlen adottságú területek hasznosítása és a mezőgazdaság klímaváltozással szembeni ellenálló-képességének erősítése kapja a legnagyobb hangsúlyt.

Veszteségből fehérjekoncentrátum

A Magyar Mezőgazdaság 2018. évi első számában közölt cikk folytatásaként bemutatjuk, hogy egy modern mai állattenyésztő nagyüzem gyakorlatára milyen hatással lehet a Tedejen megvalósuló kísérleti lucernafeldolgozó üzem. Naturális üzemi adatokra alapozva mutatjuk be az abrakfogyasztó állattartás (sertés, baromfi) és a tejtermelés takarmányozásában jelentkező fehérjehiányt és a hiány pótlásának módját.

Miért ellenzik a génszerkesztést a biotermesztésben?

A legújabb nemesítési irányzat már nem az egyedek közötti keresztezésre, a természetes szaporodásra épít, hanem az adott egyed genetikai információjának közvetlen megváltoztatására. A génszerkesztés során a biotechnológus közvetlenül az örökítőanyag megváltoztatásával hoz létre új tulajdonságokat, például betegség-ellenállóságot, rezisztenciát a növényben. Miért ellenzik ezt a biotermesztők?

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

Hatmilliárd forint elcsalt áfáért 20 évre számíthatnak a csalók

Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt öt gyanúsítottat helyeztek előzetes letartóztatásba, mert egy génmódosított szójával kereskedő cégláncolattal 6 milliárd forint kárt okoztak a magyar államnak, miután Szlovéniából Magyarországra és Dániába szállították az árut, és az áfát nem fizették meg.

Biotermesztésben nincs helye genomszerkesztésnek

A biogazdálkodás gyakorlatában nincs helye a genomszerkesztésnek. Igaz, hogy ezzel jelentősen növelhető a módszer pontossága, és csökkenthető a nem várt következmények kockázata, de ez nem változtat a tényen, hogy ez is egyfajta genetikai módosítás – így foglalt állást az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Megújul a ceglédi gyümölcskutató

A szokásos befőttbírálaton tájékoztatta a városi televíziót Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a ceglédi kutatóállomás 254 millió forintos energetikai korszerűsítéséről. A bírálaton a Cegléden nemesített és vizsgált kajszi-, illetve szilvafajtákból készített befőtteket, ivóleveket és lekvárokat értékelték a meghívott szakemberek.