Back to top

Megvalósítható a fehérjestratégia

Évtizedes munka, komoly kutatás kellene annak eléréséhez, hogy a hazai fehérjeigényt itteni forrásból, GMO-mentes alapanyagokból elégítsük ki – hangzott el az Agrárakadémián. A szójatermelés növelése mellett számos más növény és a kukoricafeldolgozás során létrejövő anyagok is szerepet játszhatnak.

Számos erőfeszítéssel, mintegy 7-10 éves kutatás-fejlesztési program segítségével megvalósítható a hazai fehérjeigény saját forrásból történő kielégítése, vagyis az, hogy az állattenyésztés, takarmánygyártás csak hazai és GMO-mentes fehérjenövényeket használjon fel – hangzott el az Agrárakadémia szerdán, Budapesten megrendezett szakmai konferenciáján. A Magyar Mezőgazdaság és a Herman Ottó Intézet közös rendezvényén ezúttal a GMO-mentes takarmányozás volt a téma.

A szakmai eseményen előadást tartott Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. A szakember kijelentette: a hazai fehérjestratégia, a GMO-mentesség az Alaptörvényből ered, ám piaci előnyöket is hordoz. Ezen cél érdekében a jelenlegi 60-70 ezer tonnás szójatermelést 100 ezer tonnára lehet növelni, ez reális célktűzés. Nem csak a szójáról van szó ugyanakkor – tette hozzá – számos más növény felhasználható takarmányozási célra.

Vannak az etanolgyártásnak is olyan melléktermékei, vagy inkább főtermékei, amelyek takarmányozásra használhatók. A Hungrana vezérigazgatója, Reng Zoltán előadásában kifejtette: az általuk feldolgozott, magyar és GMO-mentes kukorica jelentős mennyiségű takarmányalapanyagot szolgáltat.

Az innovatív gondolkodásra szükség is van, hiszen a világ népessége, és ezért élelmiszerigénye is jelentősen, nagy ütemben növekszik – fejtette ki prezentációjában Helembai Jenő. A Vitafort Zrt. exportigazgatója kijelentette: a szója mellett a napraforgó, a repce, és a kukoricafeldolgozás során létrejövő DDGS lehet alkalmas arra többek között, hogy kiváltsa a GMO-szóját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmódosított lovak

2019-ben születhetnek meg a genetikailag módosított szuperlovak, és akár az olimpián is versenyezhetnek - írja a brit Telegraph.

Állást foglalt az MTA: a genomszerkesztés nem GMO

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Új korszak kezdődik a géntechnológiában

A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem szabadalmaztatta a kriszper (CRISPR) génszerkesztési technológiát, és számos cégnek nem kizárólagos engedélyt adott az úttörő technológia alkalmazására. A kriszper technológia mezőgazdasági felhasználása számos kutatásban nagy segítséget nyújthat a cégeknek.

Egészséges ajándékot kaptak a Heim Pál betegei Mikulásra

700 kilogrammnyi egészséges ajándékkal érkezett meg a Mikulás a Heim Pál Gyermekkórházba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ jóvoltából. Az ajándékokat december 4-én adták át a gyerekeknek a gyermekkórházban.

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.

A magyar kertészeti szaporítóanyag megállja a helyét Oroszországban

Az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Kft. átnevezésével és kibővítésével 2015 januárjában létrejött Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tevékenységéről, jövőbeli terveiről kérdeztük Kasztovszky Zoltánt, a cég ügyvezető igazgatóját.

Partnerség az agrárkutatás és a közép-európai gazdák fejlődéséért

Együttműködési megállapodást kötöttek a mezőgazdasági kutatások és tudományos tevékenységek összehangolására a visegrádi országok (V4) agrárkutatási intézményei. A közös problémákkal közösen kell szembe nézni - mondta el köszöntőjében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Precíziós nemesítés – az elcsendesített génektől hangos a tudományos világ

A génszerkesztéssel pontról pontra, tetszőlegesen, az ember számára kedvező irányban változtatható a növények és az állatok genetikai anyaga. Ha az ily módon előállított termékeket nem tekintjük GMO-knak, egy új innovációs lehetőség nyílik meg a növénynemesítők előtt - mondta Dudits Dénes akadémikus, a Magyar Tudomány Ünnepe november 6-ai előadásán a Magyar Tudományos Akadémián.

Agrárakadémia: Óvatos bizakodás a tej és baromfiágazatban

Számos kihíváson, kisebb-nagyobb válságon van már túl az agrárium és az élelmiszeripar is a 2017-es évben, és a harmadik negyedév végére az látszik, hogy mindezek ellenére a félévkor a KSH által prognosztizált kibocsátásbeli visszaesésnél vélhetőleg kisebb lesz a teljesítménybeli elmaradás – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az Agrárakadémián.

Gabonafehérjék és toxintartalom I.

A takarmányozás hatékonyságát három tényező befolyásolja: a célállat biológiai igényei, a felhasznált gabonafélék fehérjetartalma és aminosav-összetétele, illetve a toxinok határérték alatt tartása. Többnyire multitoxinszennyezés van, ezért mindet figyelembe kell venni. A fuzárium-ellenállóság mind a fajták, mind a nemesítői törzsek között nagyon szór, akár hússzoros eltérések is megfigyelhetők.