Back to top

Az atkaszúrás végzetes ilyenkor!

A varroa elleni zárókezelésnek ősz végén és tél elején van itt az ideje, de önmagában nem sokat ér. A célért, hogy jövő szeptemberre legyen minél kevesebb atkaszúrt méh a családban, már most el kell kezdeni dolgozni. Az oxálsav csurgatás 95 százalékos hatékonyságú a fiasításmentes, fürtbe húzódott családban, de csak egyszer alkalmazzuk.

Régi méhész mára jól megtanulta, a kezdő pedig jobb ha annak megtanulásával indít, hogy a méhészeti szezon ősz végén, illetve tél elején kezdődik, amikor megszűnik a méhcsaládoknál a fiasítás.

Furcsán hangzik? Sajnos, nem az.  Ironikusan nevezhetnénk a méhészetet manapság “atkászatnak” is, hiszen a varroa-atka biológiáját jól ismerve tud csak a méhész hatékonyan fellépni ellene.  

atkasor.jpg

Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály
Az atka elleni küzdelem, ha a méhész jót akar magának és a szomszédos méhészeteknek, egész évben zajlik, persze úgy, hogy közben ügyel a méz vegyszermentességére is. Az egyik legfontosabb mozzanata ennek a közdelemnek, amikor a méhcsaládban már nincs fedett fiasítás, ahová az atka elbújhatna az ellene bevetett szerek ellen.

Ilyenkor az a cél, hogy minél nagyobb hatásfokkal irtsa a méhész a méheken ülő atkapopulációt. Fontos itt tudni, hogy bár ez az úgynevezett zárókezelés a legfontosabb atkaellenes mozzanat az atkairtás során, önmagában nem sokat ér, és ha mégoly lelkiismeretesen is hajtja végre a méhész, érhetik meglepetések tavasszal.

A FŐ CÉL ugyanis az: szeptemberre legyen minél kevesebb atkaszúrt méh a családban.

Miért ez a cél?

Nyáron - vagyis  tavasztól szeptemberig - egy méhecske 5-6 hétig él. Az egyre nagyobb környezeti behatások miatt, mint a vegyszerszennyezettség, sajnos előfordul, hogy csak 3-4 hétig.

A szeptemberben kikelő méhek vastagabb zsír és proteinréteggel születnek és 5-6 hónapig kell élniük. Az ő feladatuk az, hogy átvészeljék a telet, és februárban elkezdhessék a fiasítás táplálását és melegen tartását.

Ha ezek az őszi kelésű méhek atkaszúrtan mennek a télbe, az immunrendszerük jelentősen legyengül, és a hosszan tartó mínuszokat aligha képesek átvészelni.

Így történhetett, hogy a tavalyi hideg tél sok tapasztalt méhész számára is katasztrófával végzódött. A magyar méhállomány 30-45 százaléka elpusztult. Voltak olyan méhészek, akiknek több száz családból csak néhány maradt.

Az utobbi években az atkairtásban Magyarországon is jelentős szerepet játszanak a szerves savak, melyek bizonyos idő után a kaptárban lebomlanak és nem képeznek szermaradványt. Ez azért jó, mert a méhész így nem juttat be olyan szereket a méhcsaládba, melyek a mézet vagy a viaszt szennyeznék. A szerves savak  használata viszont -  bár nem bonyolult -, igényel némi odafigyelést, és jó tudni, hogy mikor számíthatunk hatékony kezelésre.

Dr. Gerhard Liebig, német nyelvterületen közismert méhész és méhészeti szakíró, már több mint húsz éve gyűjti a szerves savakhoz, többek között az oxálsavhoz füződő tapasztalatokat. A Deutsches Bienenjournal legújabb számában leírja, hogy az oxálsav csurgatás, spriccelés illetve a párologtatás mikor és milyen körülmények között a leghatékonyabb.

Nyáron jobbnak tartja az oxálsavval való spriccelést, legalábbis a családmegosztás vagy műrajok készítésének az esetében - természetesen fiasmentes családokról beszél. Ez nagyobb méhészetekben persze kivitelezhetetlen. Viszont családmegosztás során ott is megéri a savval való spriccelés.

oxallepeny.jpg

Oxálsavoldattal átitatott szivacs, rajta cukrolepény
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/11

Dr. Liebig tapasztalata szerint az oxálsav csurgatása (3,5-4 százalékos oxáloldatos sziruppal) zárókezelés esetén, amikor már nincs fiasítás, és ha a család fürtbe húzodott, 95 százalékos hatásfokú (+5 és -5 Celsius fok között). Amikor pedig a méhek nem ülnek sűrű fürtben pusztán 50 százalékos hatásfokot mutat. A csurgatást kétszer nem javasolja, mert az erőteljesen károsítaná a méheket.

Az oxálsav párologtatása, szublimálása akkor is nagy hatásfokú, ha a méhek nincsenek fürtbe húzódva, de már megszünt a fiasítás. Viszont ez a módszer az emberre is veszélyes, ezért elővigyázatosan és védőfelszereléssel érdemes csak végrehajtani.

Új módszerként megemlíti a tartós hordozón történő oxálsavas kezelést, melyet a Méhészet egyik korábbi számában már ismertettünk. (Tiszta mézet a hordóba!). Igaz, kicsit másképp ajánlja, mint ott az amerikai Randy Oliver.  Liebig a téli beetetés után (szept. 15) egy szivacskendőt (20x18x0,5 cm) helyez a fészekre, melybe 100 milliliternyi cukros oxáloldatot tesz (glicerint nem említ), és rá egy nagyjából 20 dekányi cukorlepényt, melyet a méhek úgy tudnak csak elhordani, hogy rámennek erre a tartós hordozóra.

Figyelem, a savaknak van egyfajta fiasításcsökkentő hatása, ezért tavasszal inkább nem, vagy kellő odafigyeléssel érdemes csak alkalmazni.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovák-magyar erdészeti méhészprojekt indul

A szlovák állami erdőgazdaság Kistapolcsányi Erdészete és a Vértesi Erdő Zrt. 340 millió forintos uniós támogatásból közös programot valósít meg a két erdészet méhészeti hagyományainak megújítására - jelentették be Kistapolcsány kastélyában. Az erdészetek méhészetet telepítenek, az innen származó termékek feldolgozását bemutató üzemet és méhlegelőket létesítenek.

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A méheknek sem tett jót az enyhe idő

Az utóbbi hetek enyhe időjárása becsapta a természetet, így a méheket is. A plusz fokokban kiröpültek a kaptárakból, elkezdtek dolgozni, tisztulni. A lehűlés az állomány egy részének pusztulásához vezethet, ilyen időben az atkák kártételének esélye is megnő – tudta meg a szoljon.hu Buczkó Endre tószegi méhésztől.

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.

Fókuszban a méhegészségügy

Az egyetemi képzésben 2018-ban bevezetjük a méhegészségügyi szakállatorvos-képzést - közölte Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az I. Méhészeti és méhegészségügyi konferencián. Nagy István, a FM parlamenti államtitkára kérte az állatorvosok segítségét a méhészeti ágazat további fejlesztéséhez. A méhegészségügyi felelősi hálózat uniós szintre terjesztését javasolják a V4-ek.

Született túlélők 2: mire jó a méhrajzás?

Bár a vadonban, emberi kezelés nélkül élő méhrajok 80 százaléka nem éli túl a telet, a faj szintjén azonban Seeley professzor szerint a rajzás és a többi méhcsaládtól való távolságtartás a leghatékonyabb stratégia a túléléshez és az adaptációhoz. Nagy kérdés, hogy a méhész ezt a tudást miként integrálhatja méhészeti technológiájába.

Itt a megváltás a varroától? – Randy Oliver beszámolója 2017-ben végzett méhészeti kísérleteiről

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy oxálsav-glicerin keverék cellulóz alapon való beadásával lehetséges visszaszorítani a varroát. De még nem teljesen világos, mi a valóban ideális oxálsav-glicerin arány, vagy hogy mennyiben fontos ügyelni a hordozó telítettségére. Az sem világos, hogy a kezelésnek van-e hatása a telelő méhekre. Továbbra is az integrált kezelés az ajánlott.

Óriási az érdeklődés a Méz-jelentés iránt

Rendkívül nagy az érdeklődés az ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés iránt az Európai Parlamentben (EP) – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője, a jelentés előterjesztője vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

Folyamatosan ellenőrzik a hazai mézek minőségét

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével kiemelt figyelmet fordít a hazai üzletekben, piacokon árusított mézek minőségellenőrzésére s ehhez a Magyar Méhészeti Nemzeti Program támogatási lehetőségét is igénybe veszik - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a 10. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztiválon.

Még nincs konkrétum a kínai exportengedélyekről

Kínában akár a duplájáért is megvásárolhatják a magyar mézet, mint az Európai Unióban. Az agrártárca a kínai delegáció magyarországi látogatásakor jelentette be, hogy elindulhat a magyar termék a csapnivaló minőségű mézet exportáló országba. A méhészek régóta próbálkoznak az ázsiai piacon.