Back to top

Az atkaszúrás végzetes ilyenkor!

A varroa elleni zárókezelésnek ősz végén és tél elején van itt az ideje, de önmagában nem sokat ér. A célért, hogy jövő szeptemberre legyen minél kevesebb atkaszúrt méh a családban, már most el kell kezdeni dolgozni. Az oxálsav csurgatás 95 százalékos hatékonyságú a fiasításmentes, fürtbe húzódott családban, de csak egyszer alkalmazzuk.

Régi méhész mára jól megtanulta, a kezdő pedig jobb ha annak megtanulásával indít, hogy a méhészeti szezon ősz végén, illetve tél elején kezdődik, amikor megszűnik a méhcsaládoknál a fiasítás.

Furcsán hangzik? Sajnos, nem az.  Ironikusan nevezhetnénk a méhészetet manapság “atkászatnak” is, hiszen a varroa-atka biológiáját jól ismerve tud csak a méhész hatékonyan fellépni ellene.  

Varroa atka a méhen
Fotó: Hevesi Mihály
Az atka elleni küzdelem, ha a méhész jót akar magának és a szomszédos méhészeteknek, egész évben zajlik, persze úgy, hogy közben ügyel a méz vegyszermentességére is. Az egyik legfontosabb mozzanata ennek a közdelemnek, amikor a méhcsaládban már nincs fedett fiasítás, ahová az atka elbújhatna az ellene bevetett szerek ellen.

Ilyenkor az a cél, hogy minél nagyobb hatásfokkal irtsa a méhész a méheken ülő atkapopulációt. Fontos itt tudni, hogy bár ez az úgynevezett zárókezelés a legfontosabb atkaellenes mozzanat az atkairtás során, önmagában nem sokat ér, és ha mégoly lelkiismeretesen is hajtja végre a méhész, érhetik meglepetések tavasszal.

A FŐ CÉL ugyanis az: szeptemberre legyen minél kevesebb atkaszúrt méh a családban.

Miért ez a cél?

Nyáron - vagyis  tavasztól szeptemberig - egy méhecske 5-6 hétig él. Az egyre nagyobb környezeti behatások miatt, mint a vegyszerszennyezettség, sajnos előfordul, hogy csak 3-4 hétig.

A szeptemberben kikelő méhek vastagabb zsír és proteinréteggel születnek és 5-6 hónapig kell élniük. Az ő feladatuk az, hogy átvészeljék a telet, és februárban elkezdhessék a fiasítás táplálását és melegen tartását.

Ha ezek az őszi kelésű méhek atkaszúrtan mennek a télbe, az immunrendszerük jelentősen legyengül, és a hosszan tartó mínuszokat aligha képesek átvészelni.

Így történhetett, hogy a tavalyi hideg tél sok tapasztalt méhész számára is katasztrófával végzódött. A magyar méhállomány 30-45 százaléka elpusztult. Voltak olyan méhészek, akiknek több száz családból csak néhány maradt.

Az utobbi években az atkairtásban Magyarországon is jelentős szerepet játszanak a szerves savak, melyek bizonyos idő után a kaptárban lebomlanak és nem képeznek szermaradványt. Ez azért jó, mert a méhész így nem juttat be olyan szereket a méhcsaládba, melyek a mézet vagy a viaszt szennyeznék. A szerves savak  használata viszont -  bár nem bonyolult -, igényel némi odafigyelést, és jó tudni, hogy mikor számíthatunk hatékony kezelésre.

Dr. Gerhard Liebig, német nyelvterületen közismert méhész és méhészeti szakíró, már több mint húsz éve gyűjti a szerves savakhoz, többek között az oxálsavhoz füződő tapasztalatokat. A Deutsches Bienenjournal legújabb számában leírja, hogy az oxálsav csurgatás, spriccelés illetve a párologtatás mikor és milyen körülmények között a leghatékonyabb.

Nyáron jobbnak tartja az oxálsavval való spriccelést, legalábbis a családmegosztás vagy műrajok készítésének az esetében - természetesen fiasmentes családokról beszél. Ez nagyobb méhészetekben persze kivitelezhetetlen. Viszont családmegosztás során ott is megéri a savval való spriccelés.

Oxálsavoldattal átitatott szivacs, rajta cukrolepény
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/11

Dr. Liebig tapasztalata szerint az oxálsav csurgatása (3,5-4 százalékos oxáloldatos sziruppal) zárókezelés esetén, amikor már nincs fiasítás, és ha a család fürtbe húzodott, 95 százalékos hatásfokú (+5 és -5 Celsius fok között). Amikor pedig a méhek nem ülnek sűrű fürtben pusztán 50 százalékos hatásfokot mutat. A csurgatást kétszer nem javasolja, mert az erőteljesen károsítaná a méheket.

Az oxálsav párologtatása, szublimálása akkor is nagy hatásfokú, ha a méhek nincsenek fürtbe húzódva, de már megszünt a fiasítás. Viszont ez a módszer az emberre is veszélyes, ezért elővigyázatosan és védőfelszereléssel érdemes csak végrehajtani.

Új módszerként megemlíti a tartós hordozón történő oxálsavas kezelést, melyet a Méhészet egyik korábbi számában már ismertettünk. (Tiszta mézet a hordóba!). Igaz, kicsit másképp ajánlja, mint ott az amerikai Randy Oliver.  Liebig a téli beetetés után (szept. 15) egy szivacskendőt (20x18x0,5 cm) helyez a fészekre, melybe 100 milliliternyi cukros oxáloldatot tesz (glicerint nem említ), és rá egy nagyjából 20 dekányi cukorlepényt, melyet a méhek úgy tudnak csak elhordani, hogy rámennek erre a tartós hordozóra.

Figyelem, a savaknak van egyfajta fiasításcsökkentő hatása, ezért tavasszal inkább nem, vagy kellő odafigyeléssel érdemes csak alkalmazni.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Bayer: a tiakloprid marad

Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Sonkolyt a füstölőbe!

A napviaszolvasztóból összegyűlt sonkoly egy egészen praktikus felhasználási lehetőségéről olvashatunk a Deutsches Bienenjournal legutóbbi számában. Egy húsdaráló segítségével "pellet" készíthető belőle, mely két évig tárolható és egyszeri begyújtás után több óráig biztosítja a nem fojtó füstöt.

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhekre veszélyes ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 14 év alatt elterjedt egész Franciaországban és megjelent Európa más részein is, mint pl. Németországban. Terjedését és kártételeit most Németországban is kutatják. Az ázsiai lódarázs invazív és tájidegen fajnak tekinthető Európában. Magyarországon még nem érkezett róla jelentés, de csak remélni tudjuk, hogy terjeszkedését az Alpok megállítják.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.

Végső megoldás-e a természetes/mesterséges szelekció a varroa ellen?

Randy Oliver, akit főleg az oxálsav tartós hordozón való szószolójaként a hazai méhésztársadalom is jól ismer immár, ezúttal a varroa problematikájának megoldásáról értekezik. Értékes gondolatait érdemes megismerni a magyar méhészeknek is. A cél a varroát korlátozni képes családok szaporítása, illetve a varroa/DWV (Deformált szárny vírus) együtthatás megszüntetése.

Méhek eltájolása, méhlopások

A kaptáron kívül tartózkodó méhről sok mindent tudni kell, hiszen kész csoda, hogy a méh a lakása körüli légtérben eligazodik és legtöbbször hazatalál, elvégre a méh látása gyengébb az emberénél. Bár borús időben is „látja” a napot, mint tájékozódási pontot. Sőt, derűs időben az égboltról visszaverődő (sarkított) fényt is látja.