A varroa-atka elleni kezelések eddig kisebb-nagyobb sikerrel azon múltak, hogy a méhész hatékony szert választott-e a megfelelő időszakban az egészségügyi előírásokat is szem előtt tartva. Ezeket a szintetikus szereket többnyire – ha valóban szeretnénk betartani a lebomlási időszakra vonatkozó előírásokat – a nyár második felétől lehet alkalmazni, amikor már nincs mézpergetés, általában a napraforgó méz kipergetése után. Persze ilyenkor kérdéses, hogyan kerülhető el, hogy az őszi mézbe ne kerüljön bele egy sorozatkezelés utolsó lövete, Egy tisztességes méhésznek kötelessége, hogy erre ügyeljen!
A szintetikus anyagok nagyon hatékonyak, ez tény. Ugyanakkor a védekezési módszerek közül nagyon sok az idei télen nem ment át a teszten, hiszen rengeteg méhcsalád nem telelt át, vagy nagyon legyengült tavaszra. Sajnos a pusztán nyár közepe utáni atka elleni védekezési mód, és az egy záró kezelés fiasításmentes időszakban már a múlté. Tehát hatékonynak is kell lennie az atkakezelésnek, és nem kerülhet bele szintetikus anyag a mézbe. Nem kis feladat!
A hatékony kezelés érdekében a méhésznek arra kell ügyelnie, hogy az atkavédekezés gyakorlatilag már tavasszal, de inkább (záró kezelésekkel) előző ősszel, tél elején elkezdődjék, megfékezve ezzel az atkák túlszaporodását.
A tavaszi időszakban természetesen ha tisztességes a méhész, csakis olyan szert alkalmazhat, mely még ha belekerül is a mézbe, semmilyen egészségre károsító hatással nincs az emberre, illetve a pörgetésig lebomlik. Ez a szintetikus vegyszereknél, szinte lehetetlen, mivel azok lebomlása viszonylag hosszú időt vesz igénybe. Tavasszal tehát szóba jöhetnek a bio védekezési módok, mint a heresejt kivágása, családmegosztás, thymol (bár ez árnyalhatja a méz ízét is, vagy rabláshoz vezet), illetve a gyorsan lebomló savak, mint a tejsav, hangyasav, oxálsav.
Épp most érkeztünk el az évnek ahhoz a szakaszához, amikor szükséges a sorozatkezelés valamilyen formája.
Randy Oliver rendszeres szerzője a legnevesebb amerikai méhész szaklap az American Bee Journal-nak, és egyúttal méhészeti tudományos kísérletek vezetője is. Az újság legfrissebb számában egy hatékony tartós hordozóval való, varroa-atka elleni védekezési módot ad meg.
Természetesen ha valaki ezt kipróbálja, csak óvatosan tegye, ügyelve a módszer kontrolljára, vagyis arra, hogy valóban hulltak-e, hullnak-e le atkák a méhekről. Az atkák túlszaporodása egyébként épp a kontroll hiányának, illetve a közkézen forgó, jól-rosszul elkészített recepteknek köszönhető.
Randy Oliver receptje olyan tartós hordozóval viszi be az oxálsavat, mely több mint egy hónapig a kaptárban marad, tehát elméletileg nem kell sorozatkezelést adni.
Egy glicerinben oldott oxálsavval impregnált cellulóz szálas (rongyot nem tartalmazó!) törlőkendőt tesz a fészekre, amit a méhek szét tudnak rágni. A kendőt nagyjából 4-6 hét alatt rágják szét, tehát eddig benn van az oxálsav a kaptárban, és addig ki is fejti a hatását.
A recept a következő: kendőnként kell hozzá 12 gramm oxálsav-dihidrát, 13 gramm tiszta glicerin, és 10 milliliter víz. A kendő átlagos méretű (kb. 30×35 cm szálas, erős nedvfelszívó és -megtartó hatású). Gumikesztyű használata kötelező, és az elkészítés során fokozatosan ügyeljünk a biztonságunkra.
Keverjük össze a hozzávalókat, és kezdjük el melegíteni. Keverjük, míg az oxálsav fel nem oldódik, és a folyadék kristálytisztává nem válik. Ne hevítsük túl, de legyen jó meleg. Ezután adagoljuk az oldatot a kendőre azon melegében. Ügyeljünk arra, hogy a kesztyűt mossuk le használat után, illetve a kendőket puszta kézzel ne érintsük.
Több kendőt, vagy egy egész rollnit is lehet impregnálni egy edényben, vagy egy összezárható zacskóban. Kaptáranként egy ilyen kendőt helyezünk a fészekre, vagy a feles méretű fészkeknél a fészek közé. Randy Oliver szerint, bár tartós hordozóról van szó, ez a módszer mégsem okoz adaptációt az atkapopulációban, és kiváltja a sorozat-kezeléseket.
Természetesen minden ilyen kijelentést kezeljünk fenntartással, és lehetőség szerint kontrollal.
A módszerről itt nézhet meg egy videót: kattintson ide!
Ajánljuk még: Méhészjátékok,
