Back to top

Állást foglalt az MTA: a genomszerkesztés nem GMO

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól - közölte az MTA.

Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt.

A közleményben úgy fogalmaznak, a genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben.

Úgy vélik: a genomszerkesztés esetében talán minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Mint írják, míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. A közlemény szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.

Mint a közleményben felidézik, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, melyben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.

A tájékoztatás szerint, az MTA egyik legfontosabb megállapítása, összhangban az európai akadémiákkal, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát - fejtik ki. Mint írják, tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása.

A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens tenyészanyagok. Az orvosi alkalmazások között kiemelendő, hogy megfelelő etikai szabályozás mellett kezelhetővé válhatnának olyan genetikai betegségek, melyeket egyetlen mutáció okoz (ilyen betegségből nagyjából 8000 ismert). A genomszerkesztés lehetővé teheti új, a baktériumok, élesztőgombák által korábban nem termelt, az emberi gyógyászatban vagy élelmezésben használható fehérjék hatékony előállítását - részletezik a közleményben.

Az MTA állásfoglalása szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek - különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia - lehetőségeiről és esetleges kockázatairól. A tájékoztatásban fontosnak nevezik, hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A furmintok domináltak az MTA 2018-as bormustráján

Tizennégy magyarországi és egy határon túli borvidék 146 bora versengett az MTA Bora 2018 Borverseny díjaiért. A legtöbb tétel idén is Tokajból érkezett. A legnépesebb mezőny – immár hagyományosan – a középkategória fehérborainál alakult ki. A desszertborok mezőnyét pedig úgy ítélte meg a zsűri, hogy az abban szereplő borok a világ bármelyik borversenyén magas pontszámokat kaptak volna.

Megvan hazánkból ki dolgozik a nemzetközi talajinformációs rendszer kialakításán

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

Magyarok készítették el a gímszarvas géntérképét

Hozzávetőlegesen 20 ezer gén, valamint a gének kromoszómák szerinti rendjének meghatározásával, a gímszarvas (Cervus elaphus) teljes genomját leírja a Molecular Genetics and Genomics hasábjain megjelent, magyar kutatók által jegyzett tanulmány.

Hibridbúza-előállítás és -hasznosítás

Az ENSZ prognózisa szerint 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9,8 milliárdot. Az előrejelzések alapján a megfelelő mennyiségű táplálék biztosításához a jelenleginél 60-110 százalékkal több élelmiszert kell előállítani. Búzában a jelenlegi éves növekedés nem éri el az 1 százalékot, és ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re mindössze 38 százalékkal több termést takaríthatunk be.

Matyómintás védjegyet keressen, ha fontos a GMO-mentesség

Tájékoztató és piacteremtő funkciója egyaránt lesz az új, GMO-mentes termékeket jelölő védjegynek - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, mivel az ilyen élelmiszerek iránti kereslet Európa-szerte emelkedik. A jelölést a gyártók azon termékeiken tüntethetik fel, amelyeknél bizonyított, hogy nem tartalmaznak GMO-s alapanyagot, az állatok nem fogyasztottak ilyen takarmányt.

Jedlik Ányos-díjat kapott Láng László nemesítő

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala március 15-e alkalmából, mások mellett, Jedlik Ányos-díjjal tüntette ki Láng Lászlót, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének (Martonvásár) mezőgazdasági genetikai szakmérnökét, ismert búzanemesítőt.

Akadémiai elismerés az agrártudományok kiváló kutatóinak

A nemzetközi nőnapon adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat azon kutatónőknek, akik amellett, hogy kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, a hazai tudományos élet tevékeny részesei is. Idén a díjakat az agrártudományok, az információs technológia, és a műszaki tudományok kategóriájában osztotta ki a Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Miért ellenzik a génszerkesztést a biotermesztésben?

A legújabb nemesítési irányzat már nem az egyedek közötti keresztezésre, a természetes szaporodásra épít, hanem az adott egyed genetikai információjának közvetlen megváltoztatására. A génszerkesztés során a biotechnológus közvetlenül az örökítőanyag megváltoztatásával hoz létre új tulajdonságokat, például betegség-ellenállóságot, rezisztenciát a növényben. Miért ellenzik ezt a biotermesztők?

A lófej bírálata

A ló esetében vannak olyan testtájak, testrészek, amelyek optimális alakulása erősen függ a fajtától, mint a fej, és vannak, amelyek szinte minden fajta esetében, ha nem is azonos, de hasonló módon ítéltetnek meg, mint például a lábszerkezet. A fej az a testrész, amelyik nagyon jellemző a legtöbb fajtára.

A magyar szőlőnemesítés csillagára emlékezünk

Idén ünnepségsorozattal emlékezik meg a hazai szőlész-borász ágazat az egyik legtermékenyebb és fáradhatatlanabb hazai szőlőnemesítő, Dr. Csizmazia Darab József születésének 100. évfordulójáról.