Back to top

Állást foglalt az MTA: a genomszerkesztés nem GMO

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól - közölte az MTA.

Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt.

A közleményben úgy fogalmaznak, a genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben.

Úgy vélik: a genomszerkesztés esetében talán minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Mint írják, míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. A közlemény szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.

Mint a közleményben felidézik, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, melyben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.

A tájékoztatás szerint, az MTA egyik legfontosabb megállapítása, összhangban az európai akadémiákkal, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát - fejtik ki. Mint írják, tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása.

A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens tenyészanyagok. Az orvosi alkalmazások között kiemelendő, hogy megfelelő etikai szabályozás mellett kezelhetővé válhatnának olyan genetikai betegségek, melyeket egyetlen mutáció okoz (ilyen betegségből nagyjából 8000 ismert). A genomszerkesztés lehetővé teheti új, a baktériumok, élesztőgombák által korábban nem termelt, az emberi gyógyászatban vagy élelmezésben használható fehérjék hatékony előállítását - részletezik a közleményben.

Az MTA állásfoglalása szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek - különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia - lehetőségeiről és esetleges kockázatairól. A tájékoztatásban fontosnak nevezik, hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „gépesített” szarvasmarháké a jövő: Kistermelők Lapja július

A városiak is csodájára járnak az önfenntartó falunak. A mesterséges intelligencia szinte minden munkafolyamatot átvesz a növénytermesztésben. A szarvasmarhák génállományát a precíziós gazdálkodáshoz hangolják. Kistermelők Lapja ajánló:

Remény, UFO és pogácsa

A fenti elnevezések a lapos barack fedőnevei. Az őszibarackok közül kitűnik különleges alakjával, ezért számos néven illetik a Peen-to kínai lapos barackot, úgymint flat (lapos), soucer (csészealj), donut (amerikai fánk), valamint Remény, Ufó és pogácsabarack.

Érdemes négy-öt évente cserélni a búzafajta-szortimentet

A biológiai alapok adottak Vas megyében a versenyképes búzatermeléshez – hangzott el a NAK megyei szervezetének szokásos fajtabemutatóján. Itt többek között az is kiderült, hogy szükség van-e vagy sem sok búzafajtára.

Terményszámláló robotok a nemesítők szolgálatában

A növénynemesítők feladata a terméshozam növelése, miközben a fajták ellenállóságát is javítják, hogy azok alkalmazkodni tudjanak a változó éghajlathoz. Ehhez azonban a legjobb, magas hozamot adó génekkel bíró búzaszálakat kell megtalálni a szántóföldeken: mintha tűt keresnének a szénakazalban.

Hungarikum lehet a szőregi rózsatő

Kezdeményezték a szőregi rózsatő hungarikummá nyilvánítását, az erről szóló dokumentumokat Rózsavölgyi József szegedi önkormányzati képviselő csütörtökön adta át az Agrárminisztérium parlamenti államtitkárának.

Ismeri ön a jostát?

Érik a josta, és már megjelent a piacokon is. A növény sok gondozást nem igényel, gyümölcse vitaminbomba, frissítő hatású a nagy nyári melegben, felhasználása pedig nagyon sokrétű.

Új módszer búzafajták értékelésére

Hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a búzanemesítés folyamatát az az eljárás, amit a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai dolgoztak ki. Az új technológiával könnyebbé válik az időjárás szélsőségeinek ellenálló fajták nemesítése.

GMO kontra génmegőrzés

Ökoszisztémák – Termékek – Fajtafenntartás címmel rendezett nemzetközi konferenciát A DAGENE Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület és a SAVE Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány. A kozárdi Faluházban tartott eseményen több ország neves szakemberei képviseltették magukat.

Feldman: az új KAP támogassa a gmo-mentes szójatermelést

Növelni kell az Európában előállított, gmo-mentes fehérjetakarmány-alapanyagok mennyiségét, ehhez pedig az unió 2020 utáni támogatáspolitikájában (KAP) legalább szinten kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Németországban, az 5. Nemzetközi Duna-Szója Kongresszuson.

Műtrágyával a gyomok ellen

Egy újonnan kifejlesztett műtrágyázási rendszer tápanyaggal látja el a génmódosított gyapotot és eközben pusztítja a herbicidekre egyre rezisztensebbé váló gyomokat.