Back to top

Állást foglalt az MTA: a genomszerkesztés nem GMO

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól - közölte az MTA.

Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt.

A közleményben úgy fogalmaznak, a genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben.

Úgy vélik: a genomszerkesztés esetében talán minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Mint írják, míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. A közlemény szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.

Mint a közleményben felidézik, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, melyben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.

A tájékoztatás szerint, az MTA egyik legfontosabb megállapítása, összhangban az európai akadémiákkal, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát - fejtik ki. Mint írják, tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása.

A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens tenyészanyagok. Az orvosi alkalmazások között kiemelendő, hogy megfelelő etikai szabályozás mellett kezelhetővé válhatnának olyan genetikai betegségek, melyeket egyetlen mutáció okoz (ilyen betegségből nagyjából 8000 ismert). A genomszerkesztés lehetővé teheti új, a baktériumok, élesztőgombák által korábban nem termelt, az emberi gyógyászatban vagy élelmezésben használható fehérjék hatékony előállítását - részletezik a közleményben.

Az MTA állásfoglalása szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek - különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia - lehetőségeiről és esetleges kockázatairól. A tájékoztatásban fontosnak nevezik, hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megbízható kajszifajtákat válasszunk

Az idei tavaszi fagy után nem sok kajszifajta maradt fönn a rostán, az ültetvényekben akár teljes fagykár is előfordult. Mit tehetünk a tavaszi fagyok kivédése és a termésbiztonság növelése érdekében? a Lengyelben rendezett gyümölcstermesztési tanácskozáson Szénási Tibor kajszitermesztő osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel.

Napraforgó-termesztésünk válaszúton

Egy-egy szántóföldi növényfaj termésátlaga akkor növekedett jelentősen, amikor termesztéstechnológiája elemeinek komplex fejlesztése megvalósult. Hazánkban a napraforgó termésátlagának változása, növekedése az elmúlt évtizedekben nem volt folyamatos.

A fóliás hajtatás fejlesztési lehetőségei

Szentesen, a VII. Magyar Paprika Napján a térségre jellemző fóliás hajtatás fejlesztésének lehetőségeiről beszéltek, majd szakmai bemutatókon is alátámasztották az elhangzottakat.

Aszályban is biztonságosan terem

Helyettesíteni valószínűleg nem fogja, ám a termelők számára a kukorica mellett jó alternatíva lehet a cirok. A takarmány- és az élelmiszeriparnak egyaránt megfelelő alapanyag. Egyelőre az a gond vele, hogy Magyarországon kevesen és keveset termelnek belőle.

Megújuló fajtakínálat: madáreleség hibridek és szója-innováció

Az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet 2017. január 1-je óta a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának önálló intézeteként működik. Az egyetemmel kialakított szorosabb integráció mellett folytatódik a sok évtizedes kutató-fejlesztő munka a napraforgó-, a szója-, a csicseri- és takarmányborsó-nemesítés területén.

Tíz helyszínen tesztelték az őszi búzát

Összesen 46 őszi búza fajtát vizsgáltak a szakemberek a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tizenegyedik alkalommal szervezett posztregisztrációs fajtakísérletében.

A közeljövő élelmiszer-termelése

Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 30 év során a népesség és a jövedelmek várható növekedését figyelembe véve a növényi termékek előállítását számottevően, 60-70 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy a lakosság közvetlen élelmiszerigényét és az állatállomány megnövekedett takarmányigényét fedezni lehessen.

A belvíztől a rizstermesztésig

A mezőgazdasági vízgazdálkodással és öntözésfejlesztéssel foglalkozik a szarvasi székhelyű Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, amelynek mindezek mellett a rizstermesztés vizsgálata és fejlesztése az egyik feladata. A NAIK részeként működő osztály tevékenysége a klímaváltozás fenyegetése miatt is egyre fontosabb és egyre megkerülhetetlenebb.

Csak ellenőrzött vetőmagot!

Minden termesztéstechnológiai elem kiindulópontja a vetőmag, hiszen erre lehet a talajművelést, a növényvédelmet vagy éppen a betakarítást alapozni. „A hazai vetőmagvak hivatalos laboratóriumi vizsgálatának kezdete 1878-ra datálódik”- magyarázta Károlyi Gyula a Fórum Sátorban tartott előadásában, aki a fémzárolt vetőmaghasználat fontosságára hívta fel a figyelmet.

Fajtaminősítés: a kukorica és a cukorrépa vitte a prímet

Huszonegy cég képviselője vehette át fajtaminősítő oklevelét Mezőhegyesen: a legtöbb elismerést - huszonhatot - a kukorica egyes fajtái kapták, mindemellett járt oklevél például szegletes led, szudánifű vagy éppen kender után is.