Back to top

Állást foglalt az MTA: a genomszerkesztés nem GMO

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól - közölte az MTA.

Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt.

A közleményben úgy fogalmaznak, a genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben.

Úgy vélik: a genomszerkesztés esetében talán minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Mint írják, míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. A közlemény szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.

Mint a közleményben felidézik, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, melyben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.

A tájékoztatás szerint, az MTA egyik legfontosabb megállapítása, összhangban az európai akadémiákkal, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát - fejtik ki. Mint írják, tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása.

A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens tenyészanyagok. Az orvosi alkalmazások között kiemelendő, hogy megfelelő etikai szabályozás mellett kezelhetővé válhatnának olyan genetikai betegségek, melyeket egyetlen mutáció okoz (ilyen betegségből nagyjából 8000 ismert). A genomszerkesztés lehetővé teheti új, a baktériumok, élesztőgombák által korábban nem termelt, az emberi gyógyászatban vagy élelmezésben használható fehérjék hatékony előállítását - részletezik a közleményben.

Az MTA állásfoglalása szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek - különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia - lehetőségeiről és esetleges kockázatairól. A tájékoztatásban fontosnak nevezik, hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szükség van-e csípős paradicsomra?

A csilipaprika evolúciós szempontból nézve a paradicsom távoli, undok unokatestvére. 19 millió évvel ezelőtt váltak le a közös őstől, de még mindig vannak közös szakaszok a DNS-ükben. Két különböző irányba fejlődtek: a paradicsom egy húsosabb, ásványi anyagokban gazdag gyümölcsöt, a csili azonban erőteljes védelmi vonalat hozott létre a kapszaicinoidok kifejlesztésével.

Szőlőoltványok hazai kézből

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Magyarországon az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?

Megbízható pritaminpaprikák

Régóta termesztett fajtatípus hazánkban a paradicsom alakú paprika, a bolgár kertészek honosították meg. A kezdetben termesztett szabad elvirágzású (konstans) fajtákat idővel fölváltották a nagyobb termőképességű, jobb bogyóminőségű hibridek.

Balázs Ervin maradt az MTA ATK főigazgatója

Az Akadémia négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le tavaly év végén az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg.

Száz év alatt sem láttak még ekkora beruházást

Szupermodern nemesítőállomást adott át a BASF a frissen megvásárolt Nunhems hollandiai telephelyén. A több mint százéves holland zöldségnemesítő vállalkozás életében ez az eddigi legnagyobb beruházás – számol be róla a nemét Gemüse szaklap.

Az év fajtája, a Kékfrankos

2018-ban az ország területileg legelterjedtebb fajtájának évét ünnepeljük. A Kékfrankos ugyan nem őshonos fajtánk, de már több mint száz éve velünk él, gazdagítja szőlőkultúránkat. Méltán tekinthetjük sajátunknak, hiszen a Kárpát-medence adottságaihoz kiválóan alkalmazkodott, vörösborvidékeink főszereplője.

Légtisztító szobanövény nyúlgénekkel

Nyúlgént ültettek a tudósok a szobai futókába (Epipremnum aureum). Az így létrehozott génmodósított növény képes kiszűrni a levegőből a benzolt és a kloroformot, melyek nagyobb koncentrációban az egészségre károsak lehetnek.

Hőmérséklet, fajta, időzítés

Piaci viszonyokról, termesztési nehézségekről, a tenyészidő eltolódásáról és az azok elkerülésére alkalmas megoldásokról is hallhattak az érdeklődő kertészek Csanyteleken. Tóth Ákos kertészetében a ZFW Hortiservice Kft. tartott karfiolos szakmai napot és fajtabemutatót.

Kancellár, nemesítő, kertbarát

Ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz, és annak is számos ágához Vaszily Zsolt. A szakember termelt és nemesített is, ma pedig leginkább szaktanácsadással foglalkozik, bár kiveszi a részét munkahelye, a Huminisz Kutatásfejlesztő Kft. marketingjéből is.

Paprikás 2018: megváltozott a piac

Nemcsak az időjárás vagy a gazdasági körülmények változnak, az évtizedekig szinte állandó paprikapiac is látványosan fejlődik az utóbbi 1-2 évben hazánkban és Európában is. A lassan lezáruló 2018-as év tapasztalatai hasznosak lehetnek a paprikatermesztő kertészeknek a jövőre vonatkozó lehetőségeiket, terveiket illetően.