Back to top

Állást foglalt az MTA: a genomszerkesztés nem GMO

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól - közölte az MTA.

Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt.

A közleményben úgy fogalmaznak, a genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben.

Úgy vélik: a genomszerkesztés esetében talán minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Mint írják, míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. A közlemény szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.

Mint a közleményben felidézik, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, melyben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.

A tájékoztatás szerint, az MTA egyik legfontosabb megállapítása, összhangban az európai akadémiákkal, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát - fejtik ki. Mint írják, tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása.

A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens tenyészanyagok. Az orvosi alkalmazások között kiemelendő, hogy megfelelő etikai szabályozás mellett kezelhetővé válhatnának olyan genetikai betegségek, melyeket egyetlen mutáció okoz (ilyen betegségből nagyjából 8000 ismert). A genomszerkesztés lehetővé teheti új, a baktériumok, élesztőgombák által korábban nem termelt, az emberi gyógyászatban vagy élelmezésben használható fehérjék hatékony előállítását - részletezik a közleményben.

Az MTA állásfoglalása szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek - különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia - lehetőségeiről és esetleges kockázatairól. A tájékoztatásban fontosnak nevezik, hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Uniós bíróság adhat iránymutatást, hogy mi számít gmo-nak

Óvatosságra int a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium. Szerintük, bár az eljárás során nem idegen gént ültetnek be az élő szervezetbe, így is számos kockázatot hordoz az eljárás. Hamarosan az Európai Unió bírósága döntheti el, hogy a génszerkesztési eljárást az uniós gmo szabályozás szerint kell-e megítélni. A döntést előkészítő főtanácsnok szerint nem.

Géntérkép készült a nebáncsvirágról

A Ball Horticultural Company nagy bejelentéssel törte meg az év eleji csenget: elkészült a nebáncsvirág (Impatiens walleriana) teljes gépntérképe, olvashattuk a Floraldaily kertészeti hírportál hasábjain. A Ball Horticultural Company a KeyGene céggel karöltve vetette magát a munkába, ami végül két év alatt hozta meg az eredményét.

A gomba DNS-től az evolúciós családfákig

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak” meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Világújdonság stressztűrő kukoricák a Syngentától

A mind szélsőségesebbé váló időjárás, a gyakori aszály, a nyári forró időszakok egyre érzékenyebben értintik a hazai, nagyrészt öntözetlen kukoricatermesztést. A kihívásokra adott választ három pillérre alapozza a Syngenta: az új Artesian szárazságtűrő hibridekre, a komplex technológiára és a szakértői csapatára.

Génszerkesztéssel készül a csak hím utódot nemző tenyészbika

Ez a húsmarha tenyésztésben előnyös lenne, hiszen a hímek gyorsabban nőnek és nagyobb a húskihozataluk. A technológia egyelőre csak elméletben létezik, és a jogi szabályozása sem tisztázott még.

Gyepégetés: jó vagy sem?

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa.

Génmódosított lovak

2019-ben születhetnek meg a genetikailag módosított szuperlovak, és akár az olimpián is versenyezhetnek - írja a brit Telegraph.

Fontos természetvédelmi kérdést tisztáztak magyar kutatók

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

Hasznos terméket szennyvízből

Több mint másfél milliárd forintnyi európai uniós forrást fordíthat szennyvíz-technológiai kutatásokra a következő négy évben az UTB Envirotec Zrt. vezette konzorcium. Vizsgálják az agrárcélú hasznosítást is.

Szavazzunk az év gyümölcsére!

Az idén először hagyományteremtő szándékkal indít szavazást az év gyümölcséről a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN). A magyar fajták szaporításával és forgalmazásával foglalkozó cég ezzel szeretné felhívni a figyelmet a kevésbé ismert gyümölcsfajokra és -fajtákra.