Back to top

Magyar Örökség díjas lett Kovács Szilvia és a „kertesei”

Öt évvel ezelőtt indult útjára „A legszebb konyhakertek” Magyarország legszebb konyhakertjei program amely mára országos mozgalommá vált. Ötletgazdája és programigazgatója Kovács Szilvia Karcag város alpolgármestere kiemelkedő színvonalú, példamutató és kitartó munkájának köszönhetően szombaton a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvehette a Magyar Örökség Díjat.

A polgári kezdeményezés alapján évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat ítél oda a bírálóbizottság az arra érdemes díjazandóknak. A december 16-i ünnepségen Sipka László jelentette be, hogy harmadikként a bizottság Kovács Szilviának és az általa létrehozott „A legszebb konyhakertek” mozgalomnak ajánlotta a bizottság a díjat.

A laudátor és a kitüntetett: Tóth Szilvia és  Kovács Szilvia (balról jobbra)
A laudátor és a kitüntetett: Tóth Szilvia és Kovács Szilvia (balról jobbra)
A díjátadón a laudációt Fazekas Sándor miniszter nevében Tóth Szilvia kabinetfőnök mondta el. Kiemelte, hogy az országos program célja az otthoni konyhakertművelés népszerűsítése, a kertészkedésre való ösztönzés illetve a kertműveléshez szükséges tudás átadása a következő generációk számára.

A verseny már az első évben nemzetközivé vált és öt év alatt eddig összesen 7 ország 534 településéről jelentkeztek kertművelők.

Idén már az USA-ból, a dél-angliai Plymouthból, Erdélyből és Délvidékről is érkeztek nevezések.

Ezidáig 32 ezer kertművelő vett részt a programban és további 10 ezer kertet vontak művelés alá a program hatására. A verseny összetett gondolkodásmódot terjeszt azzal, hogy minden évben kiemel egy-egy témát. Volt már madárbarát-, rovarbarát kert, illetve fűszer-és gyógynövényes kert kialakítása a kiemelt téma. Idén pedig a hasznos rovarok kertben való megtelepítésére és védelmére figyeltek a részvevők csakúgy, mint az egészséges, vegyszermentes élelmiszertermelés honosítására.

Kovács Szilvia „kertesei” elsősorban a természetes védekezési módokat használják a házikertekben, legyen az bármilyen jellegű biomódszer.

A díjátadás után
A díjátadás után
Az ötletgazda évről-évre igyekszik bevinni a különböző korosztályokat a kertművelés örömébe. Kitartó, áldozatos munkája eredményeképpen ma már 22 ezer 20 év alatti fiatal vesz részt a programban és büszkén mutatja meg az általa művelt kertet. A legfiatalabbak óvodások, iskolások is aktív részesei a mozgalomnak, hiszen „Én kis kertem kertelem” címmel országos rajzpályázatot és a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve „Ments meg egy kertet” programot hirdettek.

Az, hogy egy kezdeményezés valóban eredményes-e, az évek múlása teszi próbára. Nos, Kovács Szilvia munkája kiállta az idők próbáját. Évről-évre növekedett követői száma és bővült a meghirdetett kategóriák köre.

Ma már „A legszebb konyhakertek” mozgalom fogalommá vált a kertet kedvelők ,a földet szeretők körében.

Büszkék vagyunk arra, hogy lapjainkon keresztül /Kertészet és Szőlészet, Magyar Mezőgazdaság, Kertbarát Magazin, Kerti Kalendárium/ évek óta tudósíthatunk az eseményekről, az elért eredményekről és ma részesei lehetünk ennek a sikernek.

Szívből gratulálunk Kovács Szilviának és - ahogy Ő mondja - : az Ő kerteseinek!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kert-Tech Kertészeti Technikai Kiállítás huszonegyedszer

Kecskeméten, a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán idén is várták az érdeklődő kertészeket a Magyar Kertészeti Háttéripari Egyesület tagjai. Bár a kiállítók és a látogatók száma is elmaradt az előző évekétől, a szakmaiságra nem lehetett panasz. A kertészek ezúttal is hasznos információkkal mehettek haza, és lehetőség volt vásárlásra is.

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.

Mogyoró: bujtványt vagy merisztéma-szaporításút?

Kissé megfeledkeztünk a kevésbé jelentős gyümölcsfajainkról, pedig véleményem szerint manapság mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A mogyorófajtákat köztudottan bujtással szaporított gyökeres sarjakkal telepítették régen és Magyarországon még ma is. A világon azonban több új módszert is kifejlesztettek, amivel a mogyorótermesztés egyes problémái elkerülhetők.