Back to top

Miért kockázatos az enyhe tél?

Télen a szőlő és a gyümölcsfák nyugalomban vannak, rügyeik nem hajtanak ki, ám a nagy hideg károsíthatja a növényeket. Egyelőre a szokottnál jóval melegebb a tél, ami komoly kockázatot jelent a növényekre, különösen az alacsonyabb hidegigényű, rövidebb mélynyugalmú fajokra. Mitől függ a fagytűrés és a télállóság?

A lombhullástól a kihajtásig tartó hosszú időszak két részre osztható fel: a mélynyugalomra és a kényszernyugalomra. Az első szakaszban a rügyek semmiképpen nem hajtanak ki, a kényszernyugalomban viszont a hőmérséklet szabja meg, hogy milyen gyorsan fejlődnek tovább, mikor pattannak meg a rügyek.

 

Fagypont alatt a rügyek nem fejlődnek, de a mérsékeltövi növények zöme csak akkor hoz termést, ha télen elég hosszú ideig hideg van, vagyis legalább 7 °C-nál hidegebb az idő. A mediterrán körzetekben termesztett csonthéjasoknak csak néhány száz ilyen hideg órára van szükségük a bő virágzáshoz, tehát gyorsabban fejlődnek a virágrügyeik és érzékenyebbek a késő téli, tavaszi lehűlésekre, mint a hosszabb hidegigényű fajták.

 

A nyugalmi szakaszokban a hidegtűrést a vesszőkben felhalmozott cukor határozza meg: minél magasabb a cukortartalom, annál fagytűrőbb az adott növényi rész. Nyár végétől fokozatosan készülnek a mérsékeltövi növények a télre, keményítőt halmoznak föl a vesszőkben, ami a tél folyamán cukorrá alakul. Szőlőben a cukortartalom maximuma decemberben, kajsziban januárban és februárban mérhető.

 

A mélynyugalmat követően megkezdődik a cukor visszaalakulása keményítővé, a növény készül a vegetációra. Ha ekkor, a  kényszernyugalom idején szobahőmérsékleten vízben tartjuk a vesszőket, rügyeik kihajtanak. A kényszernyugalmi időszakban az enye idő hatására a sejtekben lévő cukor elkezd visszaalakulni keményítővé, mennyisége a csökken. Majd ha ezt követően hirtelen lehűlés jön, a sejt károsodhat. Fokozatos lehűléskor a keményítőnek van ideje lebomlani cukorra, azaz védekezni a fagy ellen.

 

A szőlőfajták közül néhányan (pl. Kunleány) gyorsan reagálnak a hőmérséklet-változásra, a cukor-keményítő átalakulás gyorsan végbemegy, míg másoknál (pl. Rajnai rizling) lassabban, ez utóbbiak tehát jobb téltűrők még akkor is, ha fagytűrő képességük megegyezik a gyorsabban reagáló fajtákéval.

 

fo_mellek_elhalt.jpg

Egyrügyes szőlővesszők hajtatása
Fotó: Baglyas Ferenc
A szőlőnek összetett rügye van, vagyis a fejlett főrügy mellett másod- és harmadlagos rügyek is találhatók benne. Ha a főrügy nem károsodik, kihajt, a mellékrügyek viszont alva maradnak. Amennyiben a főrügy elfagy, de a fagyot jobban tűrő mellékrügyek még élnek, ezek közül a fejlettebb fog kihajtani. Ebben az esetben a hajtásokon kevesebb fürt lesz, mert a mellékrügy kevésbé termékeny, mint a főrügy.

 

A fagykárról pontos képet kaphatunk, ha kényszernyugalmi időszakban a vesszőt feldaraboljuk egyrügyes dugványokra és azokat vízben hajtatjuk.

 

A fagytűrést a fajta genetikai tulajdonságai mellett a megelőző tenyészidőszak környezeti tényezői és termesztési körülményei is befolyásolják. A nem megfelelő terhelés, túlzott nitrogén- és hiányos káliumellátottság, a kései öntözés esetén a vessző kevésbé érik be, csökken a fagytűrés.

 

Forrás: 
magyarmezogazadasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tudja mi 2018 íze?

A Firmenich nevű svájci vállalat a fügét választotta az év ízének 2018-ban, tudósít a Treehugger. Mint a közleményben írják, a mediterrán gyümölcs népszerűsége az elkövetkező 12 hónapban várhatóan robbanásszerűen megnő majd, miután az emberek felfedezik csodálatos állagát, édes ízét, magas tápértékét és figyelemre méltó sokoldalúságát.

Előrehozott lemosó permetezés javasolt

A hét végén már jöhet a lehűlés, de csak néhány fokkal süllyed fagypont alá a hőmérséklet. Figyeljük a hőmérséklet alakulását és gondoljunk rá, hogy érdemes korábbra hozni a tél végi lemosó permetezést, mert az áttelelő kártevőknek és kórokozóknak eddig nagyon kedvezően alakult az időjárás.

Közepes évet zárt az agrárium Bács-Kiskunban

Gáspár Ferenc Bács-Kiskun megyei agrárkamarai elnök szerint a 2017-es évet közepesnek lehet elkönyvelni a megyében - derült ki a baon.hu interjújából. Az állattenyésztést eléggé megviselte az elmúlt év.

Csúcsra jár a pazarlás Oroszországban: 19 millió tonna élelmiszert semmisítettek meg

Az állat- és növényegészségügyet felügyelő orosz hatóság (Roszszelhoznadzor) legújabb jelentése szerint eddig közel 19,4 millió tonna élelmiszert semmisítettek meg az importtilalom ideje alatt.

Tényleg bio a biobanán

22 banántételt vizsgáltatott meg a német Öko-Test Magazin a legkülönfélébb növényvédő szerek maradékait keresve, és sajnos talán nem lepődünk meg a laborvizsgálatok eredményén: a konvencionális termesztésből származók tele vannak szermaradékkal.

Ellenálló birsfajták

Ősi, változatos gyümölcsünk a birs, amit napjainkban a modern konyhaművészetben újra felfedeznek, és nagy népszerűségre tett szert, mint pálinka-alapanyag.

Bikavér a bazilikában

Szent János apostolra, az evangélistára emlékeztek az egri bazilikában, ahol a hagyományok szerint megszentelték a borokat. Az idén meglehetősen jó, a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb termésnek örülhettek a borvidék szőlőtermelői, és kiváló borok érlelődtek a borászok pincéiben.

Hova utazzunk, ha a szakma jobban érdekel, mint a síelés?

Szívesen körülnézne a síszünet helyett/után/előtt Európa kertészeti kiállításain? Ajánlunk néhány érdekes úticélt az év első heteire.

Három új borvidéken mutatták ki a szőlő aranyszínű sárgasát betegségét

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget a NÉBIH referencia-laboratóriuma a Zalai, a Badacsonyi, a Móri, a Balatonboglári és a Soproni borvidék után 2017-ben a Neszmélyi, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is azonosította.

Kivi és datolya Zalából

A helyi hagyományokra, a gazdasági potenciálra és új gyümölcsfajták termesztésére építve egyszerre szolgálja a gazdaság és a turizmus fejlesztését a mintegy 80 dél-zalai települést érintő Mura nemzeti program - mondta a program miniszteri biztosa hétfőn Nagykanizsán.