Back to top

Miért kockázatos az enyhe tél?

Télen a szőlő és a gyümölcsfák nyugalomban vannak, rügyeik nem hajtanak ki, ám a nagy hideg károsíthatja a növényeket. Egyelőre a szokottnál jóval melegebb a tél, ami komoly kockázatot jelent a növényekre, különösen az alacsonyabb hidegigényű, rövidebb mélynyugalmú fajokra. Mitől függ a fagytűrés és a télállóság?

A lombhullástól a kihajtásig tartó hosszú időszak két részre osztható fel: a mélynyugalomra és a kényszernyugalomra. Az első szakaszban a rügyek semmiképpen nem hajtanak ki, a kényszernyugalomban viszont a hőmérséklet szabja meg, hogy milyen gyorsan fejlődnek tovább, mikor pattannak meg a rügyek.

 

Fagypont alatt a rügyek nem fejlődnek, de a mérsékeltövi növények zöme csak akkor hoz termést, ha télen elég hosszú ideig hideg van, vagyis legalább 7 °C-nál hidegebb az idő. A mediterrán körzetekben termesztett csonthéjasoknak csak néhány száz ilyen hideg órára van szükségük a bő virágzáshoz, tehát gyorsabban fejlődnek a virágrügyeik és érzékenyebbek a késő téli, tavaszi lehűlésekre, mint a hosszabb hidegigényű fajták.

 

A nyugalmi szakaszokban a hidegtűrést a vesszőkben felhalmozott cukor határozza meg: minél magasabb a cukortartalom, annál fagytűrőbb az adott növényi rész. Nyár végétől fokozatosan készülnek a mérsékeltövi növények a télre, keményítőt halmoznak föl a vesszőkben, ami a tél folyamán cukorrá alakul. Szőlőben a cukortartalom maximuma decemberben, kajsziban januárban és februárban mérhető.

 

A mélynyugalmat követően megkezdődik a cukor visszaalakulása keményítővé, a növény készül a vegetációra. Ha ekkor, a  kényszernyugalom idején szobahőmérsékleten vízben tartjuk a vesszőket, rügyeik kihajtanak. A kényszernyugalmi időszakban az enye idő hatására a sejtekben lévő cukor elkezd visszaalakulni keményítővé, mennyisége a csökken. Majd ha ezt követően hirtelen lehűlés jön, a sejt károsodhat. Fokozatos lehűléskor a keményítőnek van ideje lebomlani cukorra, azaz védekezni a fagy ellen.

 

A szőlőfajták közül néhányan (pl. Kunleány) gyorsan reagálnak a hőmérséklet-változásra, a cukor-keményítő átalakulás gyorsan végbemegy, míg másoknál (pl. Rajnai rizling) lassabban, ez utóbbiak tehát jobb téltűrők még akkor is, ha fagytűrő képességük megegyezik a gyorsabban reagáló fajtákéval.

 

Egyrügyes szőlővesszők hajtatása
Fotó: Baglyas Ferenc
A szőlőnek összetett rügye van, vagyis a fejlett főrügy mellett másod- és harmadlagos rügyek is találhatók benne. Ha a főrügy nem károsodik, kihajt, a mellékrügyek viszont alva maradnak. Amennyiben a főrügy elfagy, de a fagyot jobban tűrő mellékrügyek még élnek, ezek közül a fejlettebb fog kihajtani. Ebben az esetben a hajtásokon kevesebb fürt lesz, mert a mellékrügy kevésbé termékeny, mint a főrügy.

 

A fagykárról pontos képet kaphatunk, ha kényszernyugalmi időszakban a vesszőt feldaraboljuk egyrügyes dugványokra és azokat vízben hajtatjuk.

 

A fagytűrést a fajta genetikai tulajdonságai mellett a megelőző tenyészidőszak környezeti tényezői és termesztési körülményei is befolyásolják. A nem megfelelő terhelés, túlzott nitrogén- és hiányos káliumellátottság, a kései öntözés esetén a vessző kevésbé érik be, csökken a fagytűrés.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Mi köze az aranymetszésnek a zöldséges kisbolthoz?

Az aranymetszés szabályát minden fotográfus, virágkötő és természetesen dekoratőr megtanulja. És nem árt megtanulnia a saját értékesítésre vállalkozó kertésznek sem, ha szeretné szépen, harmonikusan prezentált zöldségekkel megnyerni a vevőit – írja a német Gemüse magazin.

Jelentős beruházásokat tervez a Budapesti Nagybani Piac

"Piac éjszakája" elnevezéssel tartották meg immáron a "Nagybani" második nyílt napját, melynek során kiderült: a piac fejlesztését szem előtt tartva tervezi a következő két évet a vezetőség. Egyebek között feldolgozott termékeket forgalmaznak majd, új raktárakat húznak fel, illetve nyílt árusítóhelyeket fednek le a közeljövőben.

Rekord év vagy katasztrófa lesz 2018 a szőlőtermelőknek

Az idei tavasztól tapasztalható időjárás különleges helyzetet teremtett a szőlőtermesztésben országszerte. Március végén még hófúvások nehezítették a munkákat az ültetvényeken, három hétre rá pedig berobbant az azóta is tartó meleg idő. Az április és a május is nyáriasan meleg volt, és a rendkívül sok csapadék hatására a szőlővesszők robbanásszerű növekedésbe kezdtek.

A szomszédba mentek a tudásért az ukránok

Addig szedték az ukrán vendégmunkások a szamócát a lengyel földeken, míg végül megtanulták a technológiát és elég pénzt gyűjtöttek, hogy otthon lemintázzák a Lengyelországban látottakat. Jelenleg pedig valóságos szamócaboom zajlik Ukrajnában, tizedannyi importra volt már csak szükségük, mint öt évvel ezelőtt.

Borok és lekvárok megmérettetése

Idén már az V. Nemzertközi Bor- és Lekvárversenyt szervezték meg a szlovákiai Peszekteregnyén. A rendezvény gondolatának az a különlegessége, hogy összeköti a családban a férfi és a nő hagyományos munkáját, a lekvárfőzést és a borkészítést, és mind a kettő abban közös, hogy készítésük generációkat átívelő tapasztalatokon alapul.

Növényvédelmi előrejelzés – Medárd után

Az elmúlt hét időjárása teljes mértékben a Medárdra jellemző csapadékos, párás, fülledt időt idézte. A gyümölcsféléket károsító molyfajok mellett a nedvességet igénylő kórokozók is megtalálták életfeltételeiket a gyors felszaporodáshoz.

Még emlékeznek az '53-as aszályra: hatvan éve együtt borászkodnak

Hagyományos gyalogmunka a szőlőben, fahordók kénezése a pincében: a nyolcvanhárom éves Kern János és hetvenhét éves felesége még ma is művel egy kis darab szőlőt. A vegyszer nélküli borkészítés utolsó képviselői közé tartoznak Pakson.

Növényvédelmi előrejelzés – rajzanak a molyok

Az elmúlt héten folytatódott a nyári meleg, melyet országszerte kiszámíthatatlanul szakítottak meg záporok, zivatarok. A fülledt, meleg idő most egyaránt kedvez a betegségeknek és kártevőknek is.

Elsorvad a magyar bogyósgyümölcs termesztés

A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.