Back to top

Miért kockázatos az enyhe tél?

Télen a szőlő és a gyümölcsfák nyugalomban vannak, rügyeik nem hajtanak ki, ám a nagy hideg károsíthatja a növényeket. Egyelőre a szokottnál jóval melegebb a tél, ami komoly kockázatot jelent a növényekre, különösen az alacsonyabb hidegigényű, rövidebb mélynyugalmú fajokra. Mitől függ a fagytűrés és a télállóság?

A lombhullástól a kihajtásig tartó hosszú időszak két részre osztható fel: a mélynyugalomra és a kényszernyugalomra. Az első szakaszban a rügyek semmiképpen nem hajtanak ki, a kényszernyugalomban viszont a hőmérséklet szabja meg, hogy milyen gyorsan fejlődnek tovább, mikor pattannak meg a rügyek.

 

Fagypont alatt a rügyek nem fejlődnek, de a mérsékeltövi növények zöme csak akkor hoz termést, ha télen elég hosszú ideig hideg van, vagyis legalább 7 °C-nál hidegebb az idő. A mediterrán körzetekben termesztett csonthéjasoknak csak néhány száz ilyen hideg órára van szükségük a bő virágzáshoz, tehát gyorsabban fejlődnek a virágrügyeik és érzékenyebbek a késő téli, tavaszi lehűlésekre, mint a hosszabb hidegigényű fajták.

 

A nyugalmi szakaszokban a hidegtűrést a vesszőkben felhalmozott cukor határozza meg: minél magasabb a cukortartalom, annál fagytűrőbb az adott növényi rész. Nyár végétől fokozatosan készülnek a mérsékeltövi növények a télre, keményítőt halmoznak föl a vesszőkben, ami a tél folyamán cukorrá alakul. Szőlőben a cukortartalom maximuma decemberben, kajsziban januárban és februárban mérhető.

 

A mélynyugalmat követően megkezdődik a cukor visszaalakulása keményítővé, a növény készül a vegetációra. Ha ekkor, a  kényszernyugalom idején szobahőmérsékleten vízben tartjuk a vesszőket, rügyeik kihajtanak. A kényszernyugalmi időszakban az enye idő hatására a sejtekben lévő cukor elkezd visszaalakulni keményítővé, mennyisége a csökken. Majd ha ezt követően hirtelen lehűlés jön, a sejt károsodhat. Fokozatos lehűléskor a keményítőnek van ideje lebomlani cukorra, azaz védekezni a fagy ellen.

 

A szőlőfajták közül néhányan (pl. Kunleány) gyorsan reagálnak a hőmérséklet-változásra, a cukor-keményítő átalakulás gyorsan végbemegy, míg másoknál (pl. Rajnai rizling) lassabban, ez utóbbiak tehát jobb téltűrők még akkor is, ha fagytűrő képességük megegyezik a gyorsabban reagáló fajtákéval.

 

Egyrügyes szőlővesszők hajtatása
Fotó: Baglyas Ferenc
A szőlőnek összetett rügye van, vagyis a fejlett főrügy mellett másod- és harmadlagos rügyek is találhatók benne. Ha a főrügy nem károsodik, kihajt, a mellékrügyek viszont alva maradnak. Amennyiben a főrügy elfagy, de a fagyot jobban tűrő mellékrügyek még élnek, ezek közül a fejlettebb fog kihajtani. Ebben az esetben a hajtásokon kevesebb fürt lesz, mert a mellékrügy kevésbé termékeny, mint a főrügy.

 

A fagykárról pontos képet kaphatunk, ha kényszernyugalmi időszakban a vesszőt feldaraboljuk egyrügyes dugványokra és azokat vízben hajtatjuk.

 

A fagytűrést a fajta genetikai tulajdonságai mellett a megelőző tenyészidőszak környezeti tényezői és termesztési körülményei is befolyásolják. A nem megfelelő terhelés, túlzott nitrogén- és hiányos káliumellátottság, a kései öntözés esetén a vessző kevésbé érik be, csökken a fagytűrés.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Strukturális okokra vezethetők vissza a gyümölcspiaci gondok

Az idei gyümölcspiaci lehetőségeket még a tavalyi európai fagyhullám befolyásolta, mondta Apáti Ferenc, a szervezet alelnöke a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács mátraházai évértékelő tanácskozásán.

A hatékonyság növelése a versenyben maradás feltétele

Nemcsak a piaci versenytársak, hanem kézimunkaerő hiánya is szorongatja a zöldség- és gyümölcstermesztőket. Egyedüli kiút a fejlesztés, és hatékonyság fokozása, hangzott el Mátraházán a FruitVeB évértékelő konferenciáján.

Küszöbön az év eleji kiállítási szezon

Az év végi tempóban nem könnyű erre gondolni, ám hamarosan mégis itt a január, és megnyitnak a híres és nagy nemzetközi kertészeti kiállítások Európa-szerte. Ajánlunk néhány érdekes úti célt, kisebb és nagyobb szabású rendezvényt az év első heteire.

Amiről szőlész eleink nem is hallottak: tőkepótlás szőlőültetvényeinkben

Ha az interneten kutakodunk a tőkepótlás témakörében, azt tapasztaljuk, hogy a keresőprogramok általában gazdasági-pénzügyi oldalak felé irányítanak bennünket. Olvasóinkat – gyanítjuk – jobban érdekli a pótlás gyakorlata, így jelen írásunkban ezt szeretnénk körüljárni egy elismert szőlész kollégánk megjegyzéseivel, tanácsaival kiegészítve.

Az alma héjától a magjáig minden része hasznos

Fő almatermő területeink egyik legismertebb városában, Békéscsabán tartotta meg az Agrármarketing Centrum (AMC) idei évi almafogyasztást ösztönző kampányának következő állomását. Az „ALMA, a természet oltalma” szlogennel októberben indított promóció során több vidéki nagyvárosban, almapiaccal egybekötött kóstoltatással támogatják a termelők és a fogyasztók közvetlen egymásra találását.

Külföldön is keresettek a magyar borok

Egyre kelendőbb a magyar bor külföldön, az idén augusztus végéig mintegy 64 százalékkal több palackos, illetve folyóbor került a nemzetközi piacokra. A kivitel várhatóan a jövőben is emelkedni fog.

Elviszi a víz a spanyol mandarint?

Özönvízszerű eső és jég zúdult a spanyolországi Valencia tartomány gyümölcsöseire és zöldségtermő területeire. Az első becslések 70 millió euróra (több mint 20 milliárd forintra) teszik a kárt, de ha marad az ítéletidő, akkor 100 millió euró fölé is emelkedhet.

A sárgamellényes tüntetők veszélyeztetik az élelmiszerszállítást

Az Emmanuel Macron vezette francia kormány gazdaságpolitikája ellen már hetek óta változó intenzitással tüntető sárgamellényes demonstrálók jelentős veszteséget okoznak az élelmiszer-áruházaknak, és már-már veszélyeztetik az élelmiszer-ellátást.

A kertészet a mezőgazdaság legintenzívebb ágazata

A kertészet a mezőgazdaság legintenzívebb, kis területen nagy értéket előállító legtöbb kézimunkaerőt foglalkoztató ágazata. Elsődleges termékkibocsátása 415 milliárd forint, ismertette az ágazat helyzetét Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Kertészeti Albizottságának ülésén.

Kedvező volt a napraforgó- és a kukoricatermés

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) közreműködésével begyűjtött adatok alapján az AKI elkészítette az őszi mezőgazdasági munkák állásáról szóló tájékoztatóját. Napraforgóból és kukoricából több termett, mint 2017-ben.