Back to top

Miért kockázatos az enyhe tél?

Télen a szőlő és a gyümölcsfák nyugalomban vannak, rügyeik nem hajtanak ki, ám a nagy hideg károsíthatja a növényeket. Egyelőre a szokottnál jóval melegebb a tél, ami komoly kockázatot jelent a növényekre, különösen az alacsonyabb hidegigényű, rövidebb mélynyugalmú fajokra. Mitől függ a fagytűrés és a télállóság?

A lombhullástól a kihajtásig tartó hosszú időszak két részre osztható fel: a mélynyugalomra és a kényszernyugalomra. Az első szakaszban a rügyek semmiképpen nem hajtanak ki, a kényszernyugalomban viszont a hőmérséklet szabja meg, hogy milyen gyorsan fejlődnek tovább, mikor pattannak meg a rügyek.

 

Fagypont alatt a rügyek nem fejlődnek, de a mérsékeltövi növények zöme csak akkor hoz termést, ha télen elég hosszú ideig hideg van, vagyis legalább 7 °C-nál hidegebb az idő. A mediterrán körzetekben termesztett csonthéjasoknak csak néhány száz ilyen hideg órára van szükségük a bő virágzáshoz, tehát gyorsabban fejlődnek a virágrügyeik és érzékenyebbek a késő téli, tavaszi lehűlésekre, mint a hosszabb hidegigényű fajták.

 

A nyugalmi szakaszokban a hidegtűrést a vesszőkben felhalmozott cukor határozza meg: minél magasabb a cukortartalom, annál fagytűrőbb az adott növényi rész. Nyár végétől fokozatosan készülnek a mérsékeltövi növények a télre, keményítőt halmoznak föl a vesszőkben, ami a tél folyamán cukorrá alakul. Szőlőben a cukortartalom maximuma decemberben, kajsziban januárban és februárban mérhető.

 

A mélynyugalmat követően megkezdődik a cukor visszaalakulása keményítővé, a növény készül a vegetációra. Ha ekkor, a  kényszernyugalom idején szobahőmérsékleten vízben tartjuk a vesszőket, rügyeik kihajtanak. A kényszernyugalmi időszakban az enye idő hatására a sejtekben lévő cukor elkezd visszaalakulni keményítővé, mennyisége a csökken. Majd ha ezt követően hirtelen lehűlés jön, a sejt károsodhat. Fokozatos lehűléskor a keményítőnek van ideje lebomlani cukorra, azaz védekezni a fagy ellen.

 

A szőlőfajták közül néhányan (pl. Kunleány) gyorsan reagálnak a hőmérséklet-változásra, a cukor-keményítő átalakulás gyorsan végbemegy, míg másoknál (pl. Rajnai rizling) lassabban, ez utóbbiak tehát jobb téltűrők még akkor is, ha fagytűrő képességük megegyezik a gyorsabban reagáló fajtákéval.

 

Egyrügyes szőlővesszők hajtatása
Fotó: Baglyas Ferenc
A szőlőnek összetett rügye van, vagyis a fejlett főrügy mellett másod- és harmadlagos rügyek is találhatók benne. Ha a főrügy nem károsodik, kihajt, a mellékrügyek viszont alva maradnak. Amennyiben a főrügy elfagy, de a fagyot jobban tűrő mellékrügyek még élnek, ezek közül a fejlettebb fog kihajtani. Ebben az esetben a hajtásokon kevesebb fürt lesz, mert a mellékrügy kevésbé termékeny, mint a főrügy.

 

A fagykárról pontos képet kaphatunk, ha kényszernyugalmi időszakban a vesszőt feldaraboljuk egyrügyes dugványokra és azokat vízben hajtatjuk.

 

A fagytűrést a fajta genetikai tulajdonságai mellett a megelőző tenyészidőszak környezeti tényezői és termesztési körülményei is befolyásolják. A nem megfelelő terhelés, túlzott nitrogén- és hiányos káliumellátottság, a kései öntözés esetén a vessző kevésbé érik be, csökken a fagytűrés.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

Zúg a kombájn, tartályban már a bornak való

Javában tart a szüret a balatonboglári szőlőben. A Viti Coop Kft. jelenleg a fehérszőlőket szedi, s úgy tűnik jó bor, illetve pezsgő készülhet a beszállított szőlőből.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Fogynak a balatoni szőlőterületek - lép az Agrárminisztérium is

A balatoni bortermelők aggasztónak tartják, hogy a nyaralóépítések miatt is fogyatkoznak a tó körüli szőlőterületek. A probléma miatt levelet írtak Nagy István agrárminiszternek, aki az InfoRádió kérdésére reagált a borászok felvetéseire.

Keserédes dinnyeszezon

Nem panaszkodhattak a szezon egyhangúsága miatt idén a magyar görögdinnye-termelők. A korai meleget júliusban erős lehűlés és eső követte, ami a termésmennyiséget és a keresletet is visszavetette, az exportpia­cokon is nagyon nyomott árak alakultak ki. Bár az augusztusi hőségnek köszönhetően megugrott forgalom az árakra is jó hatással volt, ez már nem tudta kompenzálni a korábbi veszteségeket.

Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban. Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök.

Az élelmiszerárak felpörgették az inflációt

Az elemzők várakozása ellenére nem mérséklődött az éves infláció augusztusban, de a maginfláció csökkenése továbbra is az inflációs nyomás hiányát jelzi a magyar gazdaságban - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH kedd reggel kiadott jelentését.

Gyümölcsevéssel a vízpazarlás ellen

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a "vízlábnyom" egy új tanulmány szerint.

Sikeresek a magyar fehérborok a nemzetközi piacon

Bővült az első fél évben hazánk borexportja: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyöngyözőbor és a pezsgő nélkül számított kivitel mennyiségben 79 százalékkal, csaknem 501 ezer hektoliterre bővült, értékben 47 százalékkal, 13 milliárd forintra emelkedett az év első hat hónapjában. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb részét, mintegy 72 százalékát az úgynevezett lédig borok tették ki.