Back to top

Hatmilliárd forint elcsalt áfáért 20 évre számíthatnak a csalók

Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt öt gyanúsítottat helyeztek előzetes letartóztatásba, mert egy génmódosított szójával kereskedő cégláncolattal 6 milliárd forint kárt okoztak a magyar államnak, miután Szlovéniából Magyarországra és Dániába szállították az árut, és az áfát nem fizették meg.

A NAV szerint a nemzetközi bűnszervezet az árut szlovák, cseh, lengyel „bukó cégeken” pörgette át. A szóját a sor végén lévő székesfehérvári cégek vásárolták fel, majd a be nem fizetett áfát levonták a fizetendő adóból, sőt jogtalanul vissza is igényelték.

Az egyik cégcsoport Dániában ugyanezzel a módszerrel 14,6 millió euró (4,52 milliárd forint) kárt okozott.

A nemzetközi támogatású akcióban egyszerre négy országban folytattak eljárásokat, az akciót az Eurojust és az Europol is támogatta, a hágai műveleti központban hangolták össze a tagországok eljárásait. Magyarországon egyszerre 162 helyszínen 300 pénzügyi nyomozó, 30 revizor, 81 pénzügyőr, informatikai és pénzmosás elleni szakemberek és a Merkur Bevetési Egység tagjai dolgoztak, ezzel párhuzamosan Dániában, Szlovéniában és Szlovákiában is lecsaptak a bűnszervezet tagjaira.

A NAV munkatársai gépjárműveket, készpénzt foglaltak le, bankszámlákat, ingatlanokat zároltak kb. 1,9 milliárd forint értékben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében további 24,5 millió forint értékben zároltak árukészletet és gépjárműveket. A szlovén hatóságok hat helyszínen 100 ezer eurót, a dán hatóságok pedig 13 helyszínen 470 ezer eurót foglaltak le.

A NÉBIH szakemberei egy Fejér megyei raktárban árueredet-vizsgálatot indítottak, és 123 tonna árut zároltak. A helyszíni mintavétel laboreredményei arra utalnak, hogy a zárolt termék génmódosított.

A gyanúsítottak akár 20 év szabadságvesztést is kaphatnak. 

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bíróság előtt az új nemesítési eljárások

Az Európai Bíróság jogértelmezésén múlik az új növénynemesítési eljárások jövője. Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a testület a bírósági jogértelmezés eredményének fényében fog politikai szinten eljárni.

A jövő legnépszerűbb szántóföldi növénye

A szója népszerűsége világszerte növekszik. Idén 340 millió tonnányi szójatermés várható világszinten, ami kétszerese a húsz évvel ezelőtti mennyiségnek.

Nőtt a tavaszi búza és a kukorica vetésterülete is az idén

A tél végi és kora tavaszi időjárás nem segítette a földeken dolgozókat. A szokatlanul hideg és csapadékos márciusi időjárás miatt a gazdák a tavaszi munkák kisebb hányadát végezték el április közepéig, mint egy évvel korábban - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tavaszi mezőgazdasági munkákról szóló jelentéséből.

Horn Péter: a géntechnológia soha nem látott változást hozhat

Tollatlan csirke és másnaposságot alig okozó bor: csak néhány meghökkentő jelenség az élelmiszertermelés újdonságaiból. Horn Péter akadémikus tartott előadást a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalonban.

Elbírná a büdzsé az áfacsökkentést

Noha kevesebb állami bevételt hoz, a kormányzatok mégis inkább arra hajlanak, hogy mérsékeljék az szja-t és a forgalmi adót, valamint emeljék a különadókat – mondta Vadász Iván a Magyar Hírlapnak.

A szója is allergiás a parlagfűre

A parlagfű minden évben rengeteg kellemetlenséget okoz az allergiásoknak. Ez az Amerikából származó gyom azonban a szántóföldi növénytermesztésben is problémás. Amerika közép-keleti részén úgy találták a tudósok, hogy a parlagfűvel szennyezett szójaföldön drasztikusan visszaesik a termés mennyisége.

Közel félmilliárdból gazdálkodhat idén a fehérjeprogram

Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program. A következő években további hétmilliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány.

Matyómintás védjegyet keressen, ha fontos a GMO-mentesség

Tájékoztató és piacteremtő funkciója egyaránt lesz az új, GMO-mentes termékeket jelölő védjegynek - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, mivel az ilyen élelmiszerek iránti kereslet Európa-szerte emelkedik. A jelölést a gyártók azon termékeiken tüntethetik fel, amelyeknél bizonyított, hogy nem tartalmaznak GMO-s alapanyagot, az állatok nem fogyasztottak ilyen takarmányt.

Veszteségből fehérjekoncentrátum

A Magyar Mezőgazdaság 2018. évi első számában közölt cikk folytatásaként bemutatjuk, hogy egy modern mai állattenyésztő nagyüzem gyakorlatára milyen hatással lehet a Tedejen megvalósuló kísérleti lucernafeldolgozó üzem. Naturális üzemi adatokra alapozva mutatjuk be az abrakfogyasztó állattartás (sertés, baromfi) és a tejtermelés takarmányozásában jelentkező fehérjehiányt és a hiány pótlásának módját.

Jelentősen nőtt a sertéshúsfogyasztás

Mintegy 2,2 kilogrammal nőtt a sertéshúsfogyasztás éves szinten Magyarországon egy emberre vetítve a KSH adatai szerint annak köszönhetően, hogy 2016 elején a sertéshús, majd ez év január 1-től a sertésbelsőségek, illetve az élelmezési célra szolgáló melléktermékek áfája is csökkent 27-ről 5 százalékra - közölte a földművelésügyi miniszter szombaton, a XII. abádszalóki böllérfesztiválon.