Back to top

Új innovációs felhívásokra lehet pályázni

Januárban 61 milliárd forintos keretösszeggel új felhívások jelentek meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alapból, ezek egyike a magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi - mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a hivatal budapesti pályázati fórumán.

Pálinkás József szerint igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kis- és középvállalkozásokat innovatívabbá tegyék, ennek érdekében minden eddiginél korábban hirdették meg a pályázatokat. A januári meghirdetés miatt a projektek megvalósítása is korábban indulhat - jelezte.

Az NKFI Alap idén a vállalkozások innovációs, kutatási és fejlesztési (k+f+i) tevékenységét 30 milliárd forint, a kutatói-ipari együttműködéseket 31 milliárd forint keretösszegű pályázatokkal támogatja.

Ez öt tematikus programot foglal magába a mesterséges intelligencia kutatásától a tiszta ivóvízzel kapcsolatos kutatásokon át a szegedi szuperlézeren végzendő kutatásokig - ismertette.

Az idei legfontosabb változások között kiemelte: az új felhívásokra nem nyújthat be pályázatot az a vállalkozás, amelynél a vállalt saját erő meghaladja a cég saját tőkéjének felét, és a határidő után ezentúl nem lesz lehetőség a tervezett beszerzésre vonatkozó érvényes piacfelmérés beküldésére (hiánypótlására). 

Pálinkás József előadásában felidézte: 2015 és 2017 között kétezer új kutatás-fejlesztési és innovációs projektet indítottak a magyar vállalkozások mintegy 300 milliárd forint hazai és uniós forrásból. A kkv-k számára 2020-ig elérhető összesen 2120 milliárd forint uniós pályázati lehetőségből csak a k+f+i célú források 424 milliárd forintot tesznek ki. Az elmúlt három pályázati évet értékelve kifejtette: kiegyenlítetten nyertek el forrásokat a versenypályázatokon a kutatóhelyek és az innovatív vállalatok.

Az egyetemek és a kutatóintézetek nyertes projektjavaslatainak a száma eddig 1895, míg a vállalkozásoké 1981, és mindkét szektor megközelítőleg egyenlő arányban, 300-300 milliárd forint elnyert támogatással gazdálkodhat.

A beérkezett pályázatok egyharmada nyert támogatást 2015-2017 között, mintegy kétezer pályázat értékelése még tart.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

A lengyelek Európa málna-nagyhatalma

Míg Magyarországon jelentősen csökkent a málnatermelés, addig néhány szomszédos és közeli országban eredményes ez a tevékenység – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentéséből.

A mezőgazdaság reformja visszafordíthatja a klímaváltozást

Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani.

Tartós növekedésre számítanak a nagyvállalatok

A Magyarországon működő nagyvállalatok többsége a gazdasági növekedés folytatódásával számol, várakozásaik azonban kissé visszafogottabbak az utóbbi fél évben - derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásából.

Még legalább öt év kell az ASP elleni vakcina kifejlesztéséhez

Egy wroclawi kutatóintézet, tanulmányozva az afrikai sertéspestis terjedését, arra a megállapításra jutott, hogy a vírusos betegség évente megközelítőleg 200 km/év sebességgel terjed keletről Nyugat-Európa felé. Az Európai Unió új kutatási forrásokat is megnyitott az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésre. Mikorra várható, hogy az afrikai sertéspestisnek (ASP) lesz ellenszere?

Made in Fukusima: küzdenek a gazdák a bizalomért

Bő hét év telt el a szökőár okozta fukusimai atomkatasztrófa óta, ám annak ellenére, hogy a szigorú vizsgálatok nem mutatnak radioaktív szennyezést a régióban előállított élelmiszerekben, a termelők még mindig tapasztalják a fogyasztók bizalmatlanságát.

Önuralmat gyakorol, és a társaival is kiszúr ez a kismadár

Döbbenetes felfedezést tettek a széncinkék viselkedését vizsgáló svéd tudósok a Lund Egyetemen: a madarak képesek uralkodni magukon. Ezt a viselkedési formát eddig főleg az intelligensebb főemlősöknél és hollóknál figyelték meg.

A csapadék mennyisége nem, eloszlása azonban változott

Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói. Az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait kiadványban összegezték.