Back to top

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

A búbos cinege nyugat-palearktikus elterjedésű faj, a nagy fenyvesek fészkelője. Hazánkban is a tűlevelű erdők, elsősorban a lucosok lakója. Bár tulajdonképpen hegyvidéki faj, terjeszkedik és megjelent a síkvidéken is, így fészkel a tűlevelűekkel elegyes erdőkben, parkokban és arborétumokban is. A hazánkban élő párok becsült száma nagyjából négyezer. Állandó madár, a költési időn túl kóborol. Ilyenkor elsősorban ott bukkan fel, ahol fenyőfák állnak. A kóborló példányok néha a vegyes cinegecsapatokhoz csatlakoznak.

A búboscinege
Fotó: Bécsy László

A tojó március végén, de inkább áprilisban rakja le 4-8 fehér alapon rozsdavörösen foltozott tojását. Egyedül kotlik, a fészket ritkán, rövid időre hagyja el, hogy táplálékot keressen. Amíg a kotlás tart, a hím a közelben őrködik, énekel, de eteti is párját. A tojásokat a tojó naponta rakja le, és amíg a fészekalj nem teljes, mohával gondosan betakarja őket. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk eleinte rajtuk marad, folyamatosan melengeti őket, a táplálékot a hím hordja. Később már mindkét szülő etet, kora hajnaltól egészen az esti szürkületig hordják a hernyókat, pókokat a fészekhez. A fiókák háromhetes korukban már az odú szájában várják szüleiket, és néhány nap múlva kirepülnek. A szülők önállósodásukig etetik őket.

A búbos cinege elsősorban a magas fenyőfák koronaszintjében kutat táplálék után, de a fiatalosokban gyakran egészen alacsonyan is keresgél. Néha a kéreg repedéseiből emeli ki a petéket vagy bábokat. Tápláléka tavasszal és nyáron kizárólag rovarokból és pókokból áll, nagyon sok, a tűlevelűeket károsító rovart fogyaszt. Télen magokat is eszik, de a póktáplálék ekkor is jellemző. Alkalmilag jár az etetőre.

Az írás Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában februári számában közzétett cikke alapján készült, melyben részletesebben is olvashatunk e cinegefajról.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Sok százezer utas az Északerdő kisvasútjain

Sok százezren utaztak az elmúlt évben az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kisvasútjain, a lillafüredin (LÁEV) és a pálházin (PÁÉV), évtizedes rekordokat megdöntve ezáltal - tájékoztatta a társaság az MTI-t szerdán.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?