Back to top

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

A búbos cinege nyugat-palearktikus elterjedésű faj, a nagy fenyvesek fészkelője. Hazánkban is a tűlevelű erdők, elsősorban a lucosok lakója. Bár tulajdonképpen hegyvidéki faj, terjeszkedik és megjelent a síkvidéken is, így fészkel a tűlevelűekkel elegyes erdőkben, parkokban és arborétumokban is. A hazánkban élő párok becsült száma nagyjából négyezer. Állandó madár, a költési időn túl kóborol. Ilyenkor elsősorban ott bukkan fel, ahol fenyőfák állnak. A kóborló példányok néha a vegyes cinegecsapatokhoz csatlakoznak.

A búboscinege
Fotó: Bécsy László

A tojó március végén, de inkább áprilisban rakja le 4-8 fehér alapon rozsdavörösen foltozott tojását. Egyedül kotlik, a fészket ritkán, rövid időre hagyja el, hogy táplálékot keressen. Amíg a kotlás tart, a hím a közelben őrködik, énekel, de eteti is párját. A tojásokat a tojó naponta rakja le, és amíg a fészekalj nem teljes, mohával gondosan betakarja őket. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk eleinte rajtuk marad, folyamatosan melengeti őket, a táplálékot a hím hordja. Később már mindkét szülő etet, kora hajnaltól egészen az esti szürkületig hordják a hernyókat, pókokat a fészekhez. A fiókák háromhetes korukban már az odú szájában várják szüleiket, és néhány nap múlva kirepülnek. A szülők önállósodásukig etetik őket.

A búbos cinege elsősorban a magas fenyőfák koronaszintjében kutat táplálék után, de a fiatalosokban gyakran egészen alacsonyan is keresgél. Néha a kéreg repedéseiből emeli ki a petéket vagy bábokat. Tápláléka tavasszal és nyáron kizárólag rovarokból és pókokból áll, nagyon sok, a tűlevelűeket károsító rovart fogyaszt. Télen magokat is eszik, de a póktáplálék ekkor is jellemző. Alkalmilag jár az etetőre.

Az írás Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában februári számában közzétett cikke alapján készült, melyben részletesebben is olvashatunk e cinegefajról.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csigás, neszes patások

Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.

A városok és a biomassza-alapú gazdaság

A biomassza-alapú gazdaság fejlesztésének egyik fő eszköze a kutatás és innováció erősítése - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy hároméves, a témában tervezett kutatásokat támogató európai uniós projekt zárótanácskozásán.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

A világ legmagányosabb békája

Bolíviában él Rómeó, a Sehuencas-vízibéka (ejtsd: széjuenkássz), aki fajának utolsó élő példánya lehet. A tudósok versenyt futnak az idővel, hogy találhassanak neki egy nőstényt.

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

„A fene egye meg!” - a farkasok helyzete a korábbi századokban

Nincs magyar ember akinek e „szelíd” káromkodás ne hagyta volna el az ajkát. A „fene” szót elsősorban a népi gyógyászatban, mint betegségelnevezést használták. Az viszont kevésbé ismert, hogy egészen a 1270-es évekig Magyarországon a „fene” alatt farkast értettek. A magyarságot, mint pásztorkodó, állattartó népet mindig erősen foglalkoztatta a farkas elleni védelem.

Városlakó vadállatok

Jóllehet, a városok elsősorban az emberek igényeit hivatottak kiszolgálni, azonban nem csupán számunkra biztosítanak ideális lakókörnyezetet. Míg nyugaton a vaddisznók borzolják a városlakók idegeit, a kecs­kemétieknek a nyestek okoznak álmatlan éjszakákat. Továbbá, amely fajtól leginkább ódzkodunk, annak egyedei szorulnak leginkább segítségünkre és toleranciánkra.

Hegyvidéki bagoly az Alföldön

Meglepő találkozásban volt része egy nagykörűi madarásznak a minap. Rimóczi Árpád egy uráli baglyot figyelt meg a Tisza-parti településen.

Lassul a fakitermelés az enyhe tél miatt

A heol.hu olvasói visszajelzések alapján nézett utána, hogyan lehet most tűzifához jutni Heves megyében. Egyes tapasztalatok alapján ugyanis akár három hetes várakozási idővel is számolni kell. Az EGERERDŐ Zrt. kérdésükre azt közölte, hogy a felnémeti tűzifaudvarban azonnal hozzá lehet jutni a tűzrevalóhoz. Az erdőről szállítóknak viszont valóban három hét a várakozás.

Madarászok, irány a kardoskúti puszta!

Az enyhe időnek köszönhetően rendkívül színes madárvilág figyelhető meg a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó térségében.