Back to top

Tartósan piros paprikát kutatnak Szegeden uniós támogatással

Több mint 100 millió forintból, - ebből 78 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás - fejleszt színét stabilan pirosan tartó paprikaőrleményt a Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. - közölte a cég az MTI-vel. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

A Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. a novemberben záruló projektben a korábban már megvalósult laboratóriumi kísérleteket fejleszti ipari méretű gyártástechnológiává a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) támogatásának köszönhetően. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

A cég a paprikaőrlemény mellett többek között 2011 óta kísérletezik fűszerpaprika magolaj előállításával, amelyből tavaly 1900 litert, míg egy évvel korábban 1700 litert értékesítettek, idén pedig mintegy 40 százalékos bővülésre számítanak. A kft. ügyfelei elsősorban üzemi fűszerpaprika-őrlemény felhasználók, de néhány éve már megkezdték a lakossági termékek piaci bevezetését is.

A 46 dolgozóval működő vállalat piacvezető a magyarországi fűszerpaprika feldolgozás területén. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1992-ben Szegeden alapított Rubin Kft. nettó árbevétele 2016-ban 1,41 milliárd forintot, egy évvel korábban pedig 1,27 milliárd forintot tett ki. A cég adózott eredménye tavalyelőtt meghaladta a 27,62 millió forintot, az azt megelőző évben 25,51 millió forint volt.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Organikus rovarriasztó a mezőgazdaságnak

A hagyományos inszekticidek nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem veszélyt jelentenek a méhekre, a hasznos rovarokra és hatással vannak a talajok, felszíni vizek és tengerek biológiai sokféleségére. A Müncheni Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportja egy alternatív lehetőséget fejlesztett ki erre a problémára: biológiai ágens, amely nem mérgezi, hanem távol tartja a kártevőket.

Az Európai Bizottság támogatja a BIOEAST kezdeményezést

 Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az agrár-élelmiszer kutatást és innovációt elősegítő BIOEAST kezdeményezést - közölte az Agrárminisztérium.

Bővíti növényvédőszer-gyártó kapacitását az Agrokémia Sellye Zrt.

Több mint félmilliárd forintos beruházással bővíti kapacitását a Dél-Baranyában működő, növényvédő szereket gyártó Agrokémia Sellye Zrt.

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Új őszi árpa Karcagról

Új ősziárpa-fajtát mutatott be hagyományos nyár eleji szakmai napján a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A programon a térség gazdálkodói mellett hazai és külföldi kutatási partnerek is részt vettek.

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron, a jövő őszre megvalósuló 700 millió forintos beruházás kivitelezői szerződését kedden írták alá a somogyi megyeszékhelyen - tájékoztatta a Kaposvári Egyetem az MTI-t.

Éhen halhatnak az európai fák a környezetszennyezéstől

A fák életéhez nélkülözhetetlen szimbióta gombák pusztulásával Európa fái gyakorlatilag éhen halnak - figyelmeztetnek a tudósok.

Segítség – Méhrajzás! (2)

A rajzás annak megerősítése, hogy a méhcsalád egy szuperorganizmus. A felderítő méhek szárnyizmaik mozgatásával és a tétlenkedő méhek torának érintésével szólítják fel társaikat a rajzásra. A fára települt raj „demokratikus” döntést hoz arról, hogy melyik lakóhelyre költözzék. Ez az emberi döntéshozásban is példaértékű lehet. Tudunk-e tanulni a méhektől?