Back to top

Tartósan piros paprikát kutatnak Szegeden uniós támogatással

Több mint 100 millió forintból, - ebből 78 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás - fejleszt színét stabilan pirosan tartó paprikaőrleményt a Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. - közölte a cég az MTI-vel. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

A Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. a novemberben záruló projektben a korábban már megvalósult laboratóriumi kísérleteket fejleszti ipari méretű gyártástechnológiává a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) támogatásának köszönhetően. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

A cég a paprikaőrlemény mellett többek között 2011 óta kísérletezik fűszerpaprika magolaj előállításával, amelyből tavaly 1900 litert, míg egy évvel korábban 1700 litert értékesítettek, idén pedig mintegy 40 százalékos bővülésre számítanak. A kft. ügyfelei elsősorban üzemi fűszerpaprika-őrlemény felhasználók, de néhány éve már megkezdték a lakossági termékek piaci bevezetését is.

A 46 dolgozóval működő vállalat piacvezető a magyarországi fűszerpaprika feldolgozás területén. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az 1992-ben Szegeden alapított Rubin Kft. nettó árbevétele 2016-ban 1,41 milliárd forintot, egy évvel korábban pedig 1,27 milliárd forintot tett ki. A cég adózott eredménye tavalyelőtt meghaladta a 27,62 millió forintot, az azt megelőző évben 25,51 millió forint volt.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudósokkal is kibabrálnak az eszközhasználó papagájok

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az Új-Zélandon élő hegyvidéki papagájok – maoir nyelven kea – képesek az eszközhasználatra. Ez az első alkalom, hogy vadon élő madarak esetében ilyen jelenséget figyeltek meg.

Kertészkedés a tenger alatt

A víz alatti gazdálkodás lehet az egyik megoldás a világ élelmezési hiányának felszámolására. A koncepciót az olaszországi Ocean Reef Csoport legújabb kutatási projektjének keretében dolgozta ki.

Ékszerek betonból, kemolumineszcencia és megannyi érdekesség

Szeptember 28-án a Szent István Egyetem budapesti, gödöllői és szarvasi telephelyei 175 programmal csatlakoznak az Európai Unió egyik legnagyobb tudománynépszerűsítő programjához, hogy így is népszerűsítsék a tudományos életpályát a fiatalok körében. 14 órától késő estig érdekes és ingyenes programok sokasága várja a látogatókat.

A légkörből köti meg a nitrogént a kukorica

A dél-mexikói Sierra Mixe hegyvidék lakosai évezredek óta művelnek szinte trágyázás nélkül egy még itt, az őshazájában is óriásinak számító kukoricafajtát, ráadásul nitrogénben kimondottan szegény talajon.

Fiatal kutatók figyelem!

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) fiatal kutatók jelentkezését várja az intézetei által meghirdetett kutatási témákhoz. Évente maximum harmincan kaphatnak lehetőséget, október közepéig még lehet jelentkezni.

A szilvaművelés sarokpontjai

A hazai telepítési tendenciák azt mutatják, hogy nő a szilva jelentősége, egyre többen érdeklődnek a termesztése iránt, mondta bevezetőjében Lakatos Tamás, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet igazgatója a Cegléden rendezett szilvatanácskozáson. A szilvatermesztéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására hazai és külföldi szakemberek vállalkoztak.

Fából „nikkelkarika”?

Ha a talajban nagy koncentrációban vannak nehézfémek, mint nikkel vagy cink, az a legritkábban kedvez a növényeknek. Az úgynevezett hiperakkumulátor növények azonban úgy fejlődtek, hogy képesek legyenek felvenni a normál esetben toxikus fémeket és eltárolni azt a szöveteikben.

Megváltoztatni a megváltoztathatatlant

A növények és mikrobák genomszerkesztésének legújabb eredményeiről és az alkalmazások jövőbeni távlatairól tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten és Egerben, melyen húsz ország több, mint 130 szakembere vett részt. A konferenciának külön aktualitást adott az EU Legfelsőbb Bíróságának néhány hete kiadott, az eljárással kapcsolatos állásfoglalása.

Állatjóllét a disznóvágás után

Nemrég született egy tanulmány, melyben a sertések vágás utáni húsvizsgálati adatainak elemzése során összefüggéseket fedeztek fel a genetikai eltérések és a rossz állatjólléti körülmények kialakulásáért felelős mutatók között.

"Minden problémánkra válasz" a laborban növesztett hús

Egy tanácsadó csoport tanulmánya szerint, rövid időn belül elérhetővé kell tenni mindenki számára a laboratóriumban növesztett húsból készült termékeket, különben széles körű élelmezési katasztrófával foguk szembe nézni.